Urmánczy Nándor
| Urmánczy Nándor | |
 | |
| Született | 1868. október 1. Maroshévíz, Torda vármegye |
| Elhunyt | 1940. október 31. (72 évesen) Maroshévíz, Maros-Torda vármegye |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | politikus |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Urmánczy Nándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Urmánczy Nándor (Maroshévíz, 1868. október 1. – Maroshévíz, 1940. október 31.) képviselő, politikus, író, Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája harmadik elnöke.
Életrajza[szerkesztés]
Családja[szerkesztés]
Urmánczy Nándor egy sokgyermekes örmény eredetű polgár családba született Urmánczy János (1805–1876) és Novák Mária Magdolna (1836–1900) fiaként.[1] Nyolc testvére volt, négy fiú és négy leány. Brassóban kezdett tanulni, majd Budapesten folytatta ahol 1895-ben letette a jogi vizsgáit. Életének ezen szakaszában volt jegyző és főszolgabíró Küküllő és Maros-Torda vármegyékben. Ekkor jelent meg több verse, dala valamint sok szép helytörténeti monográfiája, amiért 1896-ban az Erdélyi Kárpát Egyesület a „Turistaság Bajnoka” címet adományozta neki. Korábbi válását követően 1908. október 24-én Budapesten házasságot kötött a házassági anyakönyvi bejegyzése szerint római katolikus, szintén elvált Freund Júlia Irénnel, Freund Ábrahám és Friedmann Katalin lányával.[2]
Politikai korszaka[szerkesztés]
1902 és 1918 között 16 éven át volt képviselő az Országgyűlésben. A Szabadelvű Pártból a Nemzeti Pártba távozott annak újjáalakulása után, melyet követett a Függetlenségi és Negyvennyolcas Pártba. Tökéletesen beszélt és írt angolul, franciául, németül és románul. Több könyve is megjelent ebben az időszakban. 1917-ben bevonult és Bukovinában harcolt. 1918 novemberében megalakította a Székely Nemzeti Tanácsot, 1919 elején kormánybiztossá nevezték ki. 1928-ban küldöttséget vezetett Lord Rothermere angol újságvállalkozóhoz és miniszterhez, aki támogatta az irredenta mozgalmat. Csak 1940. október 23-án térhetett vissza szeretett szülőföldjére, ahol aztán néhány nap múlva elragadta a halál.
Munkássága[szerkesztés]
Az ő kezdeményezésére készültek el a budapesti Szabadság téren az Észak, Dél, Kelet és Nyugat szobrok, melyeket 1945 februárjában a betörő szovjet csapatok pusztítottak el, továbbá nevéhez fűződik Védők Ligája Szövetség alapítása, Lóczy Lajos, gróf Teleki Pál, Persay Ferenc, Karafiáth Jenő és Kelemen Kornél, Lázár Andor mellett; a Nemzeti Hiszekegy az ő indítványozására született az Országzászló mozgalom, a Honvédelmi Párt alapítása és még sok más is; az utóbbi első elnöke volt, mellette Persay Ferenc a korelnöke. Ö alapította és építtette Maroshévizen az első állami iskolát, továbbá az első maroshévízi újságot (Topliczai Hiradó, 1895). 1902-ben testvérével újból megalakították Maroshévízen az amatőr színjátszó társulatot.
Emlékezete[szerkesztés]
1942 decemberében az Erdélyi Férfiak Egyesülete, Urmánczy tisztelete jeléül a Margitszigeten a kedvenc padja és két fája mellett, felállítottak egy 3 x 2 x1 méteres mészkő emlékpadot. Ezt Siklódy Lőrinc készítette el, és a Szent Mihály templom előtti sétányon egy platán alatt állt. E pad egyik oldalán csorgó, a másik oldalán egy kis oszlop, három mélyített domborművel: az egyiken Urmánczy profilja, a másodikon az Ereklyés Országzászló előtt szónokoló Urmánczy, a harmadikon az Erdélyi Férfiak Egyesülete címere volt látható, melyet Füredi Richárd készített és melyet a szovjet rendszer széttöretett.
Sírjánál József főherceg Országzászlót avatott és Maroshévíz díszpolgárává avatták. 2011. szeptember 5-én Maroshévízen Kövér László, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke jelenlétében felavatták Urmánczy Nándor első köztéri szobrát.
A megsemmisült emlékpad újjáalkotott változatát – Módy Péter szobrászművész és Dani Gyula szobrász művét – 2013. október 1-jén, Urmánczy Nándor születésének 145. évfordulója alkalmából újból felállították a Margitszigeten. Az alkotást Tarlós István budapesti főpolgármester és Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere avatták fel.
150. születésnapján, 2018. október 1-jén közterületi szobrot állítottak számára Csepelen, a Daru-domb mellett. Az emlékmű a közelben elhelyezett országzászlóra néz. Lelkes Márk szobrászművész alkotását Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára; Borbély Lénárd, Csepel polgármestere; valamint Czirják Károly, az Urmánczy Nándor Egyesület vezetője avatta fel. Az alkotást Kispál György csepeli plébános szentelte meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Urmánczy Nándor 1868-1940. (Hozzáférés: 2021. november 18.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp II. ker. állami házassági akv. 655/1908. folyószáma alatt.
Irodalom[szerkesztés]
- Czirják Károly: Urmánczy Nándor élete és munkássága. Csíkszereda, 2006 [1]
- Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban
- Csepeli Hírmondó, 2018. október 4. (IX. évfolyam, 25. szám), 5. oldal, Szobrot kapott egy nagy magyar Csepelen c. írás
További információk[szerkesztés]
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Országzászló és irredenta kultusz, maroskult.wordpress.com
.svg){kind=small}