Somlószőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somlószőlős
Somlószőlős címere
Somlószőlős címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Devecseri
Kistérség Devecseri
Jogállás község
Polgármester Bodnár György[1]
Irányítószám 8483
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség 686 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 33,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somlószőlős (Magyarország)
Somlószőlős
Somlószőlős
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 57″, k. h. 17° 21′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 57″, k. h. 17° 21′ 44″
Somlószőlős (Veszprém megye)
Somlószőlős
Somlószőlős
Pozíció Veszprém megye térképén
Somlószőlős weboldala

Somlószőlős község Veszprém megyében, a Devecseri járásban.

  • 1266: Scevleus (Csánki 111. 254)
  • 1488: Naghzewleus (uo.);
  • 1568: Nagy Zeles (L 77. 26/13);
  • 1898: Somlószőllős.

Elnevezése és történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve újabb keletű, a szőlő műveléséről vette át. A települést a legújabb időkig Nagyszőllős-nek nevezték.

Településtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban folyamatosan Vázsonykő várához, illetve a nagyvázsonyi uradalomhoz tartozott, így a 15. század végén Kinizsi Pál, majd a vázsonyi Horváth család s végül a 17. századtól a Zichyek birtokolták. Kinizsi jobbágyaitól 1488-ban 77 forintot hajtottak be országos adóban, tehát Nagyszőllős a megye legnagyobb falvai közé számított.

Megvoltak az adottságai, hogy oppidum-má (azaz mezővárossá) fejlődjék, ezt csak a települést ért mostoha tényezők gátolták meg. 1546-ban a vidék réme, Csoron András tört rá, lakosait teljesen kifosztotta, s 1500 forint kárt is okozott.

Saját földesurai sem kevésbé kegyetlenek. 1548-ban Horváth Péter egy jobbágyot felakasztatott és minden javait a maga számára foglalta le, 1552-ben a bánásmód miatt öt jobbágy szökött el más helységekbe. 1576-ban az uraság két jobbágyot 4 1/2 hónapig fogságban tartott és miután az úr hamis vádja alól őket az úriszék felmentette, az úr „saját jószántukból" örökös jobbágyság vállalására kényszerítette, hogy az elszenvedett jogtalanságok miatt meg ne szökjenek.

A török kori harcok idején a települést többször, így 1553-ban és 1554-ben is a törökök sarcoltál: népét fogságba vitték, egyeseket megöltek. A kitört pestis négy jobbágyot ragadott el. 1557-ben 20 lakott porta mellett 32 a lakatlan, A szegény kolonus-ok száma 20. Még 1570-ben is telkei 77 %-ban elhagyottak, azokon épület sincs. 1576-ban és 1596-ban ismét elnéptelenítette a török, 1609-ben is csak kilenc házat találtak benne az adószedők. 1646-ban a devecseri várőrség hatalmaskodik rajtuk. A Buda felszabadításával – pontosabban: Bécs ostromával - kezdődő háborús évtizedek hatására lakóinak száma a század eleji szintre süllyedt. (1714-ben 35 olyan jobbágyot jegyeznek fel, akik az elmúlt háborúk idején mentek el Nagyszőllősről és most részben Veszprém megye más falvaiban, részben a megyén kívül, főleg a Komárom-Esztergom megyei Kocson élnek.)

Jogszolgáltató fóruma a Zichy család vázsonykői úriszék-e. Társadalmában a 17. század közepétől néhány kuriális nemesi családot is összeírnak. 1630-ban és 1636-ban a földesúr is manumittál jobbágyokat.

Felekezeti vonatkozásban a 17. század kezdetén 5. fő kivételével teljes népessége evangélikus hitű. 1724 óta katolikus anyaegyház, az evangélikus hívők ugyancsak önálló egyházat alkotnak. (Prédikátoruk legkorábban 1682-ben záloglevélben szerepel.) Mind a két felekezet tartott iskolát.

Településgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi agrárhelység. A középkortól kezdődően az általában termékeny határán két nyomásos gazdálkodás folyt. Inkább rozsot és tavaszit terem. A rajta átfolyó Hajagos patak kiöntéseivel károkat okoz.

A Somló-hegy egy része Nagyszőllős határába tartozik s azon 1696-ban helybeli gazdák 209 kapás szőlőt gondoznak; a „vidéki" szőlősgazdák száma 1720-ban 140. A helybeliek szőlőterülete ebben az évben 89, a vidékieké 535 1/2 kapás szőlő.

Úrbéri szolgáltatásai mindenben azonosak az agrár helységek terheivel s e tekintetben az egész középkoron át semmi haladás nem észlelhető. A tizedet a győri püspöknek szolgáltatják. Robotjuk még 1768-ban is limitálatlan. Egyetlen változás az eredeti viszonyokhoz képest, hogy a cenzus és viktuália fejében a 18. század közepén már évi árendát fizetnek. Ha a bírságoló szabályokban foglalt valamely cselekményt elkövetik, meg kell fizetniük a kiszabott büntetéspénzt.

A község fő megélhetési forrását a 19. században is a szőlő alkotta. (Fényes Elek írja: „a somlai hegynek északnyugati része ide tartozik, mely állandó bort terem s különösen zamatjára a többi somlai bort felülmúlja".) 1828-ban 106 kapás szőlőjét más községben lakók művelik. 1857-ben 207 kh. a promontórium. Ugyanekkora a 20. század negyvenes éveiben is.

A megakadt urbanizáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1716-ban - és később is - egyes összeírások Nagyszőllőst „oppidum"-nak mondják, 1746-ban azonban ennek már csupán az emléke él. A várossá fejlődés folyamata elindult ugyan, mert megvoltak csírái, ezt bizonyítja, hogy a 16. században évente két országos vására volt. (Viszont ez az oppidum egyetlen jellemzője, mert a terhek tisztára örökös jobbágyi terhek, aminthogy a lakosság státusa még 1768-ban is örökös jobbágy.) Nem kétséges, hogy a megindult városiasító folyamatot a nagy elnéptelenedés akasztotta meg, mert így hiányzott a helyi urbanizálódó népesség településalakító ereje.

A falu kovácsán kívül iparos, kézműves 1828-ban sincs. A község viszonylag erőteljes növekedése aztán a múlt század közepén megakadt. Az egyenlőtlen birtokmegoszlás - 1895-ben a Lőwyek-nek 1147 kat. h. a birtoka -, valamint a távoli piac s a rossz közlekedés következtében a lakosság nem találta meg a megélhetését, ezért jelentős számban vándorolt el a faluból.

A település napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Somlószőlős nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastély jelenleg nagyon rossz állapotban van, bár nemrégiben új tető került rá. De se ajta, se ablaka. A pincében megtalálható még az eredeti szabad tűzhelyes konyha.

  • A mellette lévő kiskastély magántulajdonban van, állapota még romosabb. A kastély utolsó tulajdonosai Watzdorff Lajos és Károly voltak, akik Ausztriában, Grazban telepedtek le, és ott is vannak eltemetve.
  • A kripta bejáratán nagyon jó állapotban van a címer. A kastély címerében szerepel a johannita lovagrend jelzése: a kilencágú korona, és a két álló oroszlán.
Somlószőlős középkori pecsétje

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Somlószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ila Bálint – Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest: Akadémiai. 1964. 349–350. o. = Magyarország Helytörténeti Lexikona.