Kerecseny
| Kerecseny | |||
 |
|||
| A kerecsenyi templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Zalakarosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Réti Alfréd[1] | ||
| Irányítószám | 8745 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 280 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 21,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kerecseny
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kerecseny
Pozíció Zala megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,62213°, k. h. 17,04685° | |||
| Kerecseny weboldala | |||
Kerecseny község Zala megyében, a Zalakarosi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Zala megye keleti részén, Zalaszabartól nyugatra, Orosztony mellett fekvő település.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevének eredetére kétféle magyarázat is ismert. Az egyik személynévből keletkezett, a másik a szláv krecet, ebből ismeretlen módon vált a kerecsen azaz „vadászsólyom” jelentésűvé.
Története [szerkesztés]
Kerecseny község neve először 1255-ben leírt alakban ismeretes: Kerechen. Várföld volt, amelynek egyes részeit IV. László adományozta el Atyusz mesternek. 1345-ben Kapulnas-Kerechun, 1472-ben Alsó- és Felsőkerecsen előnévvel megkülönböztetve fordul elő.
1715-ben curialis, azaz nemesi közigazgatás alatt álló hely. Az 1513-as adólajstrom szerint a két Kerecsenyt egytelkes nemesség lakta. 1550-ben nemesi kúria is volt itt. Jelentős szőlőssel és gesztenyéssel rendelkezett.
1574 körül kisebb erődítmény volt. Őrsége 1600-ban felgyújtotta, többé nem építették újjá. Ezután eltűnik a község neve. Csak 1690-ben szól a községről újra a forrás. A község erőteljes fejlődésnek indul a XVI-XVII. század első harmadától.
1754-ben volt temploma a temetőben. 1770-re 86 család lakott itt, 30 volt a nemesek száma, az összlakosság 398 lelket mutatott. 1828-ból részletes összeírás tudósít bennünket. 73 házban 463-an laktak.
A községben dolgozott egy kovács. Nagy szőlők voltak, tölgy- és bükkerdő, valamint virágzott a juhtenyésztés. Kerecsenyhez tartozó külterület Törökcsapás hegy.
A földrajzi név alapján azt állíthatjuk, hogy erre vezetett a törökök hadiútja. Kis-puszta neve a valamikori falu helyét takarja. A község ma nem az eredeti helyén fekszik, hanem attól délnyugatra, egy kilométerre. Lehet, hogy a törökdúláskor, hogy magukat könnyebben védhessék, Kerecsenyi Bálint kastélya és majorja körül tömörültek, és így alapították meg a jelenlegi Kerecseny községet.
Nevezetességei [szerkesztés]
A kerecsenyi kemping mellett számos állatot tekinthetnek meg az idelátogatók a helyi állatparkban. Láthatóak vízibivalyok, emuk, juhok, pónilovak.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Kerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
.svg)
|
|||||||
