Kerecseny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerecseny
Kerecseny templom 2.jpg
A kerecsenyi templom
Kerecseny címere
Kerecseny címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Zala
Járás Nagykanizsai
Kistérség Zalakarosi
Jogállás község
Polgármester Réti Alfréd[1]
Irányítószám 8745
Körzethívószám 93
Népesség
Teljes népesség 237 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 21,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerecseny  (Magyarország)
Kerecseny
Kerecseny
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 20″, k. h. 17° 02′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 20″, k. h. 17° 02′ 49″
Kerecseny  (Zala megye)
Kerecseny
Kerecseny
Pozíció Zala megye térképén
Kerecseny weboldala

Kerecseny község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zala megye keleti részén, Zalaszabartól nyugatra, Orosztony mellett fekvő település.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredetére kétféle magyarázat is ismert. Az egyik személynévből keletkezett, a másik a szláv krecet, ebből ismeretlen módon vált a kerecsen azaz „vadászsólyom” jelentésűvé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerecseny község neve először 1255-ben leírt alakban ismeretes: Kerechen. Várföld volt, amelynek egyes részeit IV. László adományozta el Atyusz mesternek. 1345-ben Kapulnas-Kerechun, 1472-ben Alsó- és Felsőkerecsen előnévvel megkülönböztetve fordul elő.

1715-ben curialis, azaz nemesi közigazgatás alatt álló hely. Az 1513-as adólajstrom szerint a két Kerecsenyt egytelkes nemesség lakta. 1550-ben nemesi kúria is volt itt. Jelentős szőlőssel és gesztenyéssel rendelkezett.

1574 körül kisebb erődítmény volt. Őrsége 1600-ban felgyújtotta, többé nem építették újjá. Ezután eltűnik a község neve. Csak 1690-ben szól a községről újra a forrás. A község erőteljes fejlődésnek indul a XVI-XVII. század első harmadától.

1754-ben volt temploma a temetőben. 1770-re 86 család lakott itt, 30 volt a nemesek száma, az összlakosság 398 lelket mutatott. 1828-ból részletes összeírás tudósít bennünket. 73 házban 463-an laktak.

A községben dolgozott egy kovács. Nagy szőlők voltak, tölgy- és bükkerdő, valamint virágzott a juhtenyésztés. Kerecsenyhez tartozó külterület Törökcsapás hegy.

A földrajzi név alapján azt állíthatjuk, hogy erre vezetett a törökök hadiútja. Kis-puszta neve a valamikori falu helyét takarja. A község ma nem az eredeti helyén fekszik, hanem attól délnyugatra, egy kilométerre. Lehet, hogy a törökdúláskor, hogy magukat könnyebben védhessék, Kerecsenyi Bálint kastélya és majorja körül tömörültek, és így alapították meg a jelenlegi Kerecseny községet.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerecsenyi kemping mellett számos állatot tekinthetnek meg az idelátogatók a helyi állatparkban. Láthatóak vízibivalyok, emuk, juhok, pónilovak.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kerecseny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]