Nagybakónak
| Nagybakónak | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Nagykanizsai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Molnár Józsefné[1] | ||
| Irányítószám | 8821 | ||
| Körzethívószám | 93 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 401 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 22,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,55330°, k. h. 17,04318° | |||
| é. sz. 46,55330°, k. h. 17,04318° | |||
| Nagybakónak weboldala | |||
Nagybakónak község Zala megyében, a Nagykanizsai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Története [szerkesztés]
A néphiedelem szerint a falu nevének eredete Könyves Kálmán uralkodásához fűződik. A történet szerint egykor Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, hogy Bakó molnár malmot építhetett rá. Egy alkalommal az uralkodó ezen a vidéken utazott át Dalmácia felé, amikor a királyi hintó kereke eltörött, éppen a malom előtt. A molnár nemcsak megjavította a kereket, hanem vendégül látta a királyt és kíséretét is, akiket Bakóné finom ebéddel kínált. A kerék elkészülte és felszerelése után az uralkodó hálája jeléül kinyújtotta karját, körülmutatott és azt mondta: „Ezt az egész területet pedig adjuk Bakónak munkájáért és a szíves vendéglátásért.” A határrészt a helyiek a mai napig Bakómonának nevezik.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
Képgaléria [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nagybakónak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Településtörténet. Nagybakónak honlapja. (Hozzáférés: 2012. július 18.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||||

