Drávaszentiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Drávaszentiván (Ivanovec)
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Község Csáktornya
Jogállás falu
Alapítás éve 1367
Polgármester Branko Šalamon
Irányítószám 40000
Körzethívószám +385 040
Népesség
Teljes népesség 2195 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Drávaszentiván (Horvátország)
Drávaszentiván
Drávaszentiván
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 16° 28′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 00″, k. h. 16° 28′ 20″

Drávaszentiván (horvátul Ivanovec) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáktornya központjától 3 km-re délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1367-ben "Iuahonouch" alakban történt. 1478-ban "Ibanowecz" néven említik. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]

1437 után az uradalommal együtt a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. 1477-ben Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban Zrínyi Miklósé lett. Ezután 1671-ig a Zrínyiek birtoka, amikor Zrínyi Pétert felségárulás miatt kivégezték és minden birtokát elkobozták. Ekkor a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1789-ben a falut a csáktornyai plébániához csatolták. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

Vályi András szerint " IVANOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Álthán Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Mártonhoz nem meszsze, és annak filiája, határja közép termékenységű." [3]

A település első iskolája 1871-ben épült. 1910-ben 845, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. A mai iskola 1997-ben épült fel. 2001-ben a falunak 2195 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Vid tiszteletére szentelt plébániatemploma.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. július 25.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.