Muraszerdahely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muraszerdahely (Mursko Središće)
Muraszerdahely címere
Muraszerdahely címere
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Muraköz
Jogállás város
Alapítás éve 1334
Polgármester Dobranić Josip (HSLS)
Irányítószám 40315
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség 6548 fő (2001)[1] +/-
Népsűrűség 195 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 167 m
Terület 33,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Muraszerdahely (Horvátország)
Muraszerdahely
Muraszerdahely
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 46° 30′ 44″, k. h. 16° 26′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 44″, k. h. 16° 26′ 18″
A Muraszerdahely weboldala

Muraszerdahely (horvátul Mursko Središće, vendül: Mürsko vagy Mörsko Središče) kisváros és község (járás) Horvátországban, Muraköz megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Muraszerdahely községhez közigazgatásilag még Bányavár, Lapány, Muraréthát és Muraszentkereszt települések tartoznak.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Mura mellett, a magyar határtól 3 km, közvetlenül a szlovén határnál, Lentitől 22 km-re, Lendvától 6 km-re délre fekszik. Vasútvonalát 1880. október 12-én adták át a Csáktornya-Lendva-Rédics-Zalaegerszeg-vasútvonalként, ma a Lendva felé haladó szárnyvonal része.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a római korban lakott hely volt és a Mura mentén évszázadok óta vízimalmok működtek. A települést és első, Szent Márton tiszteletére szentelt templomát 1334-ben említik először "Sancti Martini in Zredysche" néven. 1458-ban már mezővárosként "Opidum Zerdahel" néven szerepel.[2] 1477-ben már fontos kereskedelmi állomás volt a közeli Csáktornyával és Perlakkal együtt.

1650-ben "Mura Zerdahel" alakban említik. 1660-ban már állt Szent Márton tiszteletére szentelt kápolnája, 1716-ban pedig felépült a Szent László tiszteletére szentelt kápolna is, melyet többszöri megújítás után 1820-ig használtak. 1690-ben a gótikus templomot elmosta az árvíz és ezután barokk stílusban épült újra. 1771-ben 59 házat számláltak a településen 412 lakossal. 1802-ben már 586 volt a lakosok száma. 1857-ben 138 háza és 938 lakosa volt. 1889-ben a Lendva-Csáktornya főút megépülése elősegítette a fejlődést, ekkor épült a vasúti híd is a Murán.

A 20. század elején a közeli kőolajmezők felfedezésének köszönhetően a település fejlődése felgyorsult, 1901-ben elsőként Európának ezen a részén már kőolajvezeték kötötte össze Muraszerdahelyt és Selnicát. 1910-ben 1474, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig, majd 1941-1945 újra Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott.

Az első világháború után1921-ben szenet is találtak és 1926-ban megnyílt az első szénbánya is. A széntermelés az 1950-es és 60-as években érte el csúcspontját, később azonban a kitermelés gazdaságtalanná vált. Ma főleg a város textilipara fejlett a Modeks textilgyárnak köszönhetően, emellett az építőipar és a kereskedelem, valamint a turizmus jelent bevételt a városnak. Muraszerdahely 1997-ben kapott városi rangot.

2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 7200 lakosa volt, magának a városnak 6548 lakosából 6260 horvát volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első, 1334-ben említett temploma még gótikus stílusban épült, ezt azonban 1690-ben elmosta a Mura áradása. Ekkor barokk stílusban építették újjá. 1946-óta plébániatemplom, melyet augusztus 15-én a Nagyboldogasszony és Szent László király tiszteletére szenteltek fel újra. A templom berendezése 18. századi, három késő barokk oltára van.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. május 16.)
  2. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]