Hegyesd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyesd
Hegyesd címere
Hegyesd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Veszprém
Járás Tapolcai
Kistérség Tapolcai
Jogállás község
Polgármester Stark Sándor[1]
Irányítószám 8296
Körzethívószám 87
Népesség
Teljes népesség 162 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 13,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegyesd  (Magyarország)
Hegyesd
Hegyesd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 57″, k. h. 17° 31′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 57″, k. h. 17° 31′ 15″
Hegyesd  (Veszprém megye)
Hegyesd
Hegyesd
Pozíció Veszprém megye térképén

Hegyesd község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hegyesd település látképe a 281 m magas Hegyesd hegyről

A Tapolcai-medence és a Déli-Bakony találkozásánál, az Eger-víz mellett helyezkedik el.

Szomszéd települések: keletről Monostorapáti, délnyugatról Diszel (egy Tapolcához tartozó falu), nyugatról Zalahaláp.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hegyesd (Hegyösd) nevét a fölötte emelkedő várral együtt 1329-ben említette oklevél Castellanus (regis) de Hygusd néven.

19. századi kőhíd

1337-ben az Ákos nemzetségből származó Mikcs bán utódainak, a Peleskeieknek a birtokai közé tartozott. 1389-ben Peleskei László Sára nevű leányának ítélték, 1398-ban azonban már új birtokosa volt: (felső) Lendvai Herczeg (Szécsi) Péter birtokaként említették, a vár és Páka helység Szécsényi Frank feleségéé és felső Lindvai Herczeg (Szécsi) Péteré. 1426-ban e Péter leánya Anna kapta királyi adományul Páka várossal és tartozékaival együtt. Anna előbb Szécsényi Kónya László, majd 1424-től Perényi Péter országbíró özvegye volt.

1910-ben 380 magyar lakosa volt, amelyből 373 római katolikus, 4 izraelita volt.

A 20. század elején Zala vármegye Tapolczai járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hegyesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A várrom adatlapja a Műemlékem.hu-n
  4. A kőhíd adatlapja a Műemlékem.hu-n

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]