Belatinc
| Belatinc (Beltinci) | |
 |
|
| A Szent László-templom Belatincon | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Tartomány | Muravidék |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Belatinc |
| Rang | községközpont |
| Alapítás éve | 1379 |
| Polgármester | Milan Kerman |
| Irányítószám | 9231 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2414 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 137 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 178 m |
| Terület | 62,2 (12,19) km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Belatinc
Pozíció Szlovénia térképén
|
|
| é. sz. 46° 36′ 22″, k. h. 16° 13′ 58″ | |
 |
|
| Belatinc község elhelyezkedése | |
| Belatinc weboldala | |
Belatinc (szlovénül Beltinci, vendül Böltinci, régebben Belotinci, németül Fellsdorf) nagyközség Szlovéniában, a Muravidéken. A helyi körzet központja.
Tartalomjegyzék |
Neve [szerkesztés]
Egy helyi legenda szerint egy csikós fehér lova után kapta a nevét a község. Nevében ott van a fehér melléknév amely szlovén és vend nyelven is beli, bejli-t jelent.
Fekvése [szerkesztés]
Muraszombattól 8 km-re délkeletre a 3-as számú Muraszombat-Lendva főútvonal mentén, az A5-ös autópálya mellett, a Mura völgyében fekszik. Halmazos jellegű település.
A község települései [szerkesztés]
A községhez Belatincon kívül hozzátartozik Hársliget, Kislippa, Lendvarózsavölgy, Murabaráti, Murahely, Muramelence és Murasziget.
Története [szerkesztés]
Első írásos említése 1379-ből való "Belethfalwa" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt, s Zala vármegye területén egykor volt Csernecz megyében feküdt. 1389-ben "Belothafalwa", 1428-ban "Poss. Berethfolua", 1481-ben "Belothyncz" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[2]
Első birtokosai a Csákyak, majd a Gyika nemzetség volt. Később az alsólendvai Bánffy család, eztán a Zichyek birtokába került, akiknek kastélya ma is megtalálható.
Belatinc mezővárosi rangban állt a múlt századokban és híres volt marhakereskedelméről. Uradalmi központként fontos gazdasági csomópontja volt a stájerországi és horvátországi kereskedelmi utaknak.
Vályi András szerint " BELLATINCZ. Népes Mező Város Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, ’s többnyire tótok, az Uraságnak kastéllyával díszeskedik; határbéli földgyei termékenyek, és a’ természetnek sok javaival bővelkednek, első Osztálybéli." [3]
Fényes Elek szerint " Belatincz, vindustót m. város, Zala vármegyében, egy róna, termékeny, de áradásoknak kitett vidéken, 624 kath., 5 óhitű, 8 evang., 30 zsidó lak. – Van itt egy nagy várkastély, kath. paroch templom, roppant magház. Feje egy uradalomnak, mellyhez 21 helység tartozik, s melly a megyében a legtermékenyebb vidéket foglalja el, s csupa vindustótok lakják. Birtokosa volt azelőtt a gr. Csáky, most pedig a Gyika nemes nemzetség, kinek mind a gazdálkodás jobb lábra való állitásáért, mind a jobbágytelkek rendbeszedéséért, mind pedig magának a városnak szépitéséért sokat köszönhet ezen különben elhagyatott vidék. U. p. A. Lendva." [4]
Az 1910. évi népszámlálás a mezőváros 1487 lakója között magyar lakosságot is kimutatott. Ezután már csak alig egy évtizedig tartozott Magyarországhoz, Zala vármegye Alsólendvai járásához. 1918-ban a belatinci pogrom során antiszemita zavargások voltak. 1919-ben a Vendvidéki Köztársaság nyilvánította részének, de csak hat napig volt a birtokában. 1920-ban viszont a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg a trianoni békeszerződés értelmében. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része.
Népesség [szerkesztés]
Lakóinak száma 2414 fő, akik között horvátok, albánok és szerbek is vannak.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Bánffy-Zichy-várkastély mai formájában barokk épület. Elődjét még a 13. században építették, a 17. században barokk stílusban építették át. Érdekessége, hogy földalatti részei egy alagúttal összeköttetésben vannak a templommal. A kastélyt terjedelmes 14 hektáros szép park övezi különleges fafajokkal és számos egzotikus növénnyel. Az eredeti 1600, köztük mintegy 800 egzotikus fából sok ma is megtalálható a parkban.
- A Szent László király tiszteletére szentelt plébániatemplom 1742-ben épült barokk stílusban. 1890 és 1894 között neobarokk stílusban építették át, ekkor kapta meglehetősen szokatlan külső formáját. Kápolnájában, melyet gróf Zichy Ágoston építtetett a Zichy család tagjai nyugszanak és egy 15. századi reneszánsz Madonna-kép is látható.
- A Rous család kápolnája 1907-ben épült neoromán stílusban, nevét építtetőjéről kapta.
- A magtárat 1754-ben építették.
Belatinc szülöttei [szerkesztés]
- Pauli István költő
- Bassa Iván író
- Kollár Péter író
- Pusztai József író
- Vilko Novak történész, nyelvész, néprajztudós
- Vlado Kreslin énekes
- Dani Kavaš énekes, költő, gitáros és festő
- Tomi Ternar teniszező
Egyéb híres emberek [szerkesztés]
- Murkovics János író, itt volt tanár
- Kühár István, a Szlovenszka krajina-tervezet egyik kidolgozója
Forrás [szerkesztés]
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 506. o. ISBN 963-05-6821-7
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Belatinc község honlapja
- Belatinc Szlovénia információs portálján
- Belatinc Szlovénia térképén
- Magyar katolikus lexikon
- Az ND Beltinci futballklub honlapja
- Szlovénia turisztikai oldala
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. március 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
||||||||||||||||||||||||||||
