Pásztor
A pásztor ősi állattartó mesterség, életforma. A vadállatok háziasítása óta létező foglalkozás, így szinte minden kultúrában fellelhető. Mivel a magyarok alapvetően állattartásból, pásztorkodásból éltek, különböző állatfajok pásztoraihoz más-más megnevezést használtak, és tájtól függően kialakítottak egy sajátságos hierarchiát.
A juhász kifejezés a magyar nyelvben eredetileg ihász formában élt, mai alakját a nyelvi illeszkedés során nyerte el.[1]
A pásztortársadalom hierarchiája[szerkesztés]
A pásztortársadalomban fönnállt egy belső tagozódás. Ez koronként és térségenként eltérő módon, s nem egyetlen rendezőelv szerint alakult. Ezek egyike a foglalkozási, mondhatnánk "szakmák" szerinti rangsor, ami nagyban függött a táj adottságaitól, és hogy az adott "szakma" hány fővel képviseltette magát azon a környéken. Azonban föl lehet állítani egy általános, mondjuk inkább elterjedt rangsort:
- csikós – lópásztor
- gulyás – marhapásztor, a gulya őrzője
- juhász – juhpásztor
- kondás, kanász – disznópásztor
- csordás, csürhés – az istállóban tartott, csak napközben kihajtott állatok őrzője. Például libapásztor, lúdas.
A hierarchiában elfoglalt helyért nagy "verseny" alakult ki a csikós és a gulyás között. Egyes tájakon (Nagykunság, Hortobágy) a csikós vezette a pásztorrangsor elejét, másutt (Nyírség, Bodrogköz), ahol kevesebb volt a csikós, a gulyás állt az élen. Érdekes, hogy a Bakonyban és Somogyban (és általában a Dunántúlon) a rangsor elejét a kanász, később (20. század) a juhász vezette.
- számadó – a legelőre hajtott állatokért a legeltetési időszakban anyagilag is felelős személy, a gazdaság fogadta föl minden szezonban. Ő jelölte ki, fogadta föl a bojtárokat.
- bojtár – az állatok őrzéséért felelős segítő. Tulajdonképpen ő alá tartozott az összes felfogadott pásztor. Távollétében az öregbojtár, vagy az első bojtár helyettesítette. Csak ezek után következett a többi bojtár, és a sor végén a kisbojtár.
További elnevezések vagy névváltozatok[szerkesztés]
- birkás - nyugat-európai juhfajták pásztora, ellentétben a régi magyar fajták őrzőjével, a juhásszal
- bács, bacsó - a számadó juhász neve a magyar nyelvterület északi részén
- monyator - fiatal pásztor, pásztorfiú (fehér fordított bundája van és bundasapkája)
Tudós pásztor[szerkesztés]
A tudós pásztor a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye, akinek hatalmában áll az (elsődlegesen az általa gondozott) állatokat tetszőlegesen irányítani, vagy más boszorkányos tetteket végrehajtani.
A tudós pásztor lehet gulyás, kondás vagy csikós, de juhász nem - az ő „tudományát” nem becsülte sokra a pásztortársadalom. Az utolsó tudós pásztort a 20. század első felében tartották számon.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Illeszkedés – A Pallas nagy lexikona
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A pásztorkodásról – Magyar néprajzi lexikon
- A tudós pásztor – Magyar néprajzi lexikon
- A birkás – Magyar néprajzi lexikon
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Kósa Károly: Pásztorünnep Szolnokon (Nagykunsági Pásztortalálkozó, 1935. szeptember 22.)

