Lendvahegy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lendvahegy (Lendavske Gorice)
Cerkev sv. Trojice, Lendavske Gorice.JPG
A Szentháromság-templom.
Közigazgatás
Ország  Szlovénia
Tartomány Muravidék
Statisztikai régió Pomurska
Község Lendva
Rang falu
Polgármester Anton Balažek
Irányítószám 9220
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 586 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 280 m
Terület 2,85 km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Lendvahegy  (Szlovénia)
Lendvahegy
Lendvahegy
Pozíció Szlovénia térképén
Koordináták: é. sz. 46° 34′ 00″, k. h. 16° 27′ 30″
é. sz. 46° 34′ 00″, k. h. 16° 27′ 30″

Lendvahegy (szlovénül Lendavske Gorice) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendvához tartozik.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Lendvától 1 km-re délkeletre fekszik. Lendva városának szőlőhegye, mely 265–328 m magasságú dombokból áll. Legmagasabb pontja 334 m. Területét az árnyékos helyeken akác és bükkerdők, valamint rétek, a napos lejtőkön szőlő ültetvények borítják. A homokos-márgás talaj, a kedvező mikroklíma a minőségi fehér borok termelésének kedvez.

Története [szerkesztés]

A lendvahegyi szőlészetnek és borászatnak gazdag hagyománya van, a szőlőgazdálkodás gyökerei a római időkbe nyúlnak vissza. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 586 lakosa volt.

A Szent Anna-oszlop a szőlőhegyen
Lendvahegy télen

Nevezetességei [szerkesztés]

  • A Szentháromság-kápolna a szőlők által körülvett területen emelkedik, 1727-1728-ban épült. A kápolnában Hadik Mihály múmiája tekinthető meg, aki 1603-ban a török elleni harcban esett el.
  • A szőlőhegyen álló Szent Anna-oszlop a 19. században készült barokk stílusban.
  • Védett borospincék.

Híres emberek [szerkesztés]

Itt élt Murkovics János író.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. Szlovén Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. április 19.)