Kót
| Kót (Kot) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1773 |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Terület | 1,19 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 32′ 33″, k. h. 16° 23′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 33″, k. h. 16° 23′ 11″ | |
Kót (szlovénül: Kot) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Lendvától 7 km-re délnyugatra a Mura bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Nevét Kiss Lajos a szlovén „kót” (sarok, szög, szöglet, zug) szóból eredezteti.[2] Első írásos említése igen kései, 1773-ból való. A települést eredetileg szlovénok lakták, de a falu aztán elmagyarosodott. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Fényes Elek szerint " Kót, magyar falu, Zala vmegyében, az alsó-lendvai uradalomban: 120 kath. lak."[3]
Vályi András szerint " KÓT. Horvát falu Szala Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik a’ Lendvai Uradalomban, határja középszerű."[4]
1910-ben 234, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. Ekkor a Lendva vidéki falvakban nagyszámú szlovén telepítettek Olaszországból, hogy 20% alá csökkenjen a magyar lakosság száma és háttérbe szoruljon a magyar nyelv használata. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 136 lakosa volt. A nagyszámú telepítések ellenére 2002-ben is a község lakosai közül mintegy 70% magyar nemzetiségű volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája a 20. század első felében épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Pivar Ella: Dobronak, Göntérháza, Kót helytörténete Lendava, 1979.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
