Káptalantóti
| Káptalantóti | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség 2012-ig | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csom Károlyné[1] | ||
| Irányítószám | 8283 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 428 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 36,49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Káptalantóti
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Káptalantóti
Pozíció Veszprém megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,85025°, k. h. 17,51334° | |||
| Káptalantóti weboldala | |||
Káptalantóti község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Káptalantóti a Balaton-felvidéken, Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A kis falut a Tapolcai-medence szélén a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy bazalt tanúhegyek ölelik át.
Története [szerkesztés]
Nevéből a Káptalan előtag azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor a győri káptalannak voltak birtokai. A Tóti név eredete valószínűleg nem a szlovák nemzetnévből származik, hanem a délszláv (szlovén-horvát) népcsoporthoz tartozó tót népnévből képződött. A két részből, Felső (később: Káptalan) -tótiból és Alsó (később: Nemes) -tótiból álló falu 1848-ban egyesült, azaz Nemestóti beolvadt Káptalantótiba.
1256-ban még Tothy néven említették egy okiratban. Templomának első említése 1272-ből való, de a középkori épület elpusztult, és nem is épült fel újra.
A 13. században épült román stílusú templomának romjai ma is láthatóak (Sabar-hegyi templomrom).
A falu lakossága a szőlőművelésből élt. A gazdák a Bodóki-hegyen állították fel a bor védőszentje, Szent Orbán szobrát.
Káptalantótit többször felégette a török, lakói a harcok és az adók elől elmenekültek, majd később visszatértek és a község újratelepült.
A ma is álló római katolikus temploma 1765-1773 között épült barokk stílusban, oltárképe 1828-ban készült, amelyen Szent Márton püspököt láthatjuk.
A településnek jelenleg kb. 500 lakosa van, ennek nagy része idős ember. [3]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Itt született 1799-ben Csutor János kanonok.
- Sabar-hegyi templomrom
- A településen áthalad az Országos Kéktúra.
- A Főtéren található Enéh,a magyar ősanya szobra, aki Hunor és Magor anyja volt. Németh Dezső költő faragta egy 200 éves kőrtefarönkből, közel 3 méter magas.
- Az Önkormányzat épületében 2011-ben nyílt meg a TÓTI GALÉRIA állandó kiállítása.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Káptalantóti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Káptalantóti honlapja
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||
