Zalaszentgrót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46.94713° k. h. 17.07902°46.94713, 17.07902

Zalaszentgrót
Zalaszentgrót címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Zala
Kistérség	Zalaszentgróti
Rang	város
Irányítószám	8790
Körzethívószám	83
Népesség
Teljes népesség	7547 fő (2007) +/-
Népsűrűség	96,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	81,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaszentgrót
é. sz. 46.94713° k. h. 17.07902°46.94713, 17.07902
Zalaszentgrót weboldala

Zalaszentgrót Zala megye északkeleti részén a Zala folyó völgyében elhelyezkedő város.

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Vasút

Bővebben: Zalabér–Batyk–Zalaszentgrót-vasútvonal

Rövid szárnyvonal köti össze a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba vasúti fővonalon fekvő Zalabér–Batyk vasútállomással, azonban a vonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás.

[szerkesztés] Közút

Zalaszentgrót az ország közúti hálózatában is perifériális szerepet játszik. Kisebb mellékutak kötik össze Sümeggel és Zalacsánnyal, ahonnan elsősorban Keszthely felé lehet tovább utazni. A Zalacsány felől érkező út Zalabérnél torkollik a Sümeg és Zalaegerszeg között futó fontosabb mellékútba, amelyen a település összeköttetésben áll a megyeszékhellyel.

Zala megye más városaihoz viszonyítva autóbusz ellátottsága kevésbé fejlett, ám így is jóval az országos átlag felett van. Viszonylag kevés elővárosi járat mellett elsősorban Zalaegerszeg, Keszthely és Sümeg felé járnak helyközi buszok, ám távolabbi településekkel is (mint Budapest, Győr, Szombathely vagy Tapolca) van összeköttetése. A településmagtól távol fekvő, csatolt településrészekre helyközi járatok járnak a városban működő buszállomásról.

[szerkesztés] Története

A településhez tartozó Csáfordon jelentős rézkori leleteket találtak. A Zalaszentgrót területén folyó régészeti ásatások során kelta leletekre bukkantak, ám valószínűleg állandó kelta település nem volt itt.

A római időkből sok lelet származik a város területéről, amely okot ad arra a feltételezésre, hogy itt lehetett a Savariától 30, Mogetianától pedig 25 mérföldre lévő Maestriana település.

A honfoglalást követően a környék a Türje nemzetséghez tartozott.

Az 1299-ben már felépült vár és környéke rendkívül sokszor váltott gazdát az elkövetkező évszázadokban.

Az 1550-es évektől egyre több török támadást vert vissza a helyi vár, amelyet Kanizsa 1600-as eleste után végvárrá alakítottak át, mely később a Rákóczi-szabadságharc egyik fontos színhelye lett. A várat 1710-ben vettek be a császári csapatok és később le is romboltatták.

A 18. században kezdett fellendülni a település gazdasága: iparosok, kézművesek települtek ide. Akkori birtokosa, gróf Batthyány Ferenc rendelete alapján több utca, új híd épült, megindult a környező mocsarak lecsapolása. 1830-ban mezővárosi rangra emelkedett, 1854-ben saját jegyzőséget kapott. 1867-ben posta, 1883-ban távírda épült, illetve megindult a helyi kórház építése is. 1887-ben vált járási székhellyé, ahova 1892-ben érkezett meg az első vonat Türje felől, majd 1895-ben már Balatonszentgyörgy községgel is vasúti összeköttetésben állt. 1896-ban óvoda létesült, illetve bevezették a telefont a településre.

A sok áldozatot követelő I. világháborút követően épült ki a nagyközség élelmiszeripara: gyümölcsfeldolgozó, tejüzem létesült itt. A II. világháború ismét súlyos terhet jelentett, 262 fő polgári áldozat volt, köztük sok zsidó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak.

A II. világháború idején lengyelek százai kerültek a községbe, ahol szeretetet, második családot, barátokat találtak. Ugyanis 1939-1945 között itt nagy lengyel menekülttábor működött. Egykori lakói közül többen a községben találtak feleséget, vagy éppen férjet. Emiatt a község gyakori vendége volt id. Antall József menekültügyi kormánybiztos, a későbbi miniszterelnök édesapja, dr. Beresztóczy Miklós prelátus, Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás titkára, valamint a budapesti Lengyel Intézet vezetői – prof. dr. Zbigniew Załęski és Zdzisław Antoniewicz, valamint Angelo Rotta érsek, pápai nuncius. A menekülttábor parancsnoka régi vágású katonatiszt, Hajdú István százados volt, mellesleg Keresztury Dezső akadémikus, író, későbbi közoktatási miniszter unokabátyja. Mindketten meggyőződéses kisgazdák és nagy lengyelbarátok voltak.

A II. világháborút követő időszakban komoly fellendülés indult útjára. A helyi élelmiszeripar nagymértékben fejlődött. 1950-ben Kisszentgrótot, majd 1963-ban Aranyodot és Tüskeszentpétert a településhez csatolták. Végül 1984-ben Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány beolvasztása után létrejött Zalaszentgrót város.

A rendszerváltást követően a gazdasága jelentősen átalakult, megszűnt a helyi tégla- és sajtgyár, építőipari szövetkezet, és még több munkahely, ellenben megnyílt egy éti csiga feldolgozó, mely révén nemzetközi hírnévre tett szert Zalaszentgrót. Újjáépült a belváros, renoválták a városi emlékeket, majd 2001-ben termálfürdő nyitotta meg kapuit, mely 2005-ben egy fedett fürdővel bővült.

[szerkesztés] Nevének eredete

A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a település neve Szent Geroldra, a falu templomának védőszentjére, valamint a Zala folyóra utal. Első írásos említése 1247-ből való – de csak egy 1483-ból származó másolatból ismert – ZentGyrolth alakban.^[1]

Más források, így Zalaszentgrót honlapja is a Szentgrót (Gyrolt, Gerold stb.) nevet Szent Gellért nevével azonosítják, és ennek alapján azt feltételezik, hogy a falu neve közvetlenül a Gellért szentté avatását követő évekből, tehát a 11. század végéről származik.^[2][3]

[szerkesztés] Sport

A településen 1920-ban alapították a Zalaszentgróti Spartacust, amely 1994 óta Zalaszentgróti VFC néven működik. Legnagyobb sikerei idejében NB III-as volt, jelenleg a Megyei I. osztályban játszanak.

[szerkesztés] Nevezetességei

Batthyány-kastély és park

• Kiskastély
• Batthyány-kastély és park(késő barokk – copf stílusú)
• Történelmi Emlékmű (a 1848/49-es és az 1956-os forradalom áldozatainak tiszteletére)
• Kőhíd (1846-ból)
• Romtorony (volt ferences templom, 14. századból)
• Római katolikus templom (1758, barokk stílusban)
  • benne: Szentgróti Madonna (1490-es évekből való faszobor)
  • védett Pieta-festmény
• Szent Gróth Termálfürdő
• Éticsiga feldolgozó

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Zalaszentgrót hivatalos honlapja
• Zalaszentgrót portál
• Térkép Kalauz – Zalaszentgrót
• Légifotók Zalaszentgrótról
• Zalaszentgrót.lap.hu - linkgyűjtemény

m • v • sz Zala megye városai Hévíz · Keszthely · Lenti · Letenye · Nagykanizsa · Pacsa ·Zalaegerszeg · Zalakaros · Zalalövő · Zalaszentgrót

m • v • sz Zala megye helységei Megyei jogú városok Nagykanizsa • Zalaegerszeg Városok Hévíz • Keszthely • Lenti • Letenye • Pacsa • Zalakaros • Zalalövő • Zalaszentgrót Nagyközségek Gyenesdiás • Vonyarcvashegy Községek Alibánfa • Almásháza • Alsónemesapáti • Alsópáhok • Alsórajk • Alsószenterzsébet • Babosdöbréte • Baglad • Bagod • Bak • Baktüttös • Balatongyörök • Balatonmagyaród • Barlahida • Batyk • Bánokszentgyörgy • Bázakerettye • Becsehely Becsvölgye • Belezna • Belsősárd • Bezeréd • Bocfölde Bocska • Boncodfölde • Borsfa • Bókaháza • Böde • Bödeháza • Börzönce • Bucsuta • Búcsúszentlászló • Csapi • Csatár • Cserszegtomaj • Csertalakos • Csesztreg • Csonkahegyhát • Csöde • Csömödér • Csörnyeföld • Dióskál • Dobri • Dobronhegy • Döbröce • Dötk • Egeraracsa • Egervár • Eszteregnye • Esztergályhorváti • Felsőpáhok • Felsőrajk • Felsőszenterzsébet • Fityeház • Fűzvölgy • Galambok • Garabonc • Gáborjánháza • Gellénháza • Gelse • Gelsesziget • Gétye • Gombosszeg • Gosztola • Gősfa • Gutorfölde • Gyűrűs • Hagyárosbörönd • Hahót • Hernyék • Homokkomárom • Hosszúvölgy • Hottó • Iborfia • Iklódbördőce • Kacorlak • Kallósd • Karmacs • Kálócfa • Kányavár • Kávás • Kehidakustány • Kemendollár • Keménfa • Kerecseny • Kerkabarabás • Kerkafalva • Kerkakutas • Kerkaszentkirály • Kerkateskánd • Kilimán • Kisbucsa • Kiscsehi • Kisgörbő • Kiskutas • Kispáli • Kisrécse • Kissziget • Kistolmács • Kisvásárhely • Kozmadombja • Kustánszeg • Külsősárd • Lakhegy • Lasztonya • Lendvadedes • Lendvajakabfa • Lickóvadamos • Ligetfalva • Lispeszentadorján • Liszó • Lovászi • Magyarföld • Magyarszentmiklós • Magyarszerdahely • Maróc • Márokföld • Miháld • Mihályfa • Mikekarácsonyfa • Milejszeg • Misefa • Molnári • Murakeresztúr • Murarátka • Muraszemenye • Nagybakónak • Nagygörbő • Nagykapornak • Nagykutas • Nagylengyel • Nagypáli • Nagyrada • Nagyrécse • Nemesapáti • Nemesbük • Nemeshetés • Nemesnép • Nemespátró • Nemesrádó • Nemessándorháza • Nemesszentandrás • Németfalu • Nova • Oltárc • Orbányosfa • Ormándlak • Orosztony • Ortaháza • Ozmánbük • Óhíd • Padár • Pakod • Pat • Páka • Pálfiszeg • Pethőhenye • Petrikeresztúr • Petrivente • Pókaszepetk • Pórszombat • Pölöske • Pölöskefő • Pördefölde • Pötréte • Pusztaapáti • Pusztaederics • Pusztamagyaród • Pusztaszentlászló • Ramocsa • Resznek • Rezi • Rédics • Rigyác • Salomvár • Sand • Sárhida • Sármellék • Semjénháza • Sénye • Sormás • Söjtör • Surd • Sümegcsehi • Szalapa • Szentgyörgyvár • Szentgyörgyvölgy • Szentkozmadombja • Szentliszló • Szentmargitfalva • Szentpéterfölde • Szentpéterúr • Szepetnek • Szécsisziget • Szijártóháza • Szilvágy • Teskánd • Tilaj • Tormafölde • Tornyiszentmiklós • Tófej • Tótszentmárton • Tótszerdahely • Türje • Újudvar • Valkonya • Vasboldogasszony • Vaspör • Vállus • Várfölde • Várvölgy • Vindornyafok • Vindornyalak • Vindornyaszőlős • Vöckönd • Zajk • Zalaapáti • Zalabaksa • Zalabér • Zalaboldogfa • Zalacsány • Zalacséb • Zalaháshágy • Zalaigrice • Zalaistvánd • Zalakomár • Zalaköveskút • Zalamerenye • Zalasárszeg • Zalaszabar • Zalaszántó • Zalaszentbalázs • Zalaszentgyörgy • Zalaszentiván • Zalaszentjakab • Zalaszentlászló • Zalaszentlőrinc • Zalaszentmárton • Zalaszentmihály • Zalaszombatfa • Zalatárnok • Zalaújlak • Zalavár • Zalavég • Zebecke