Türje
| Türje | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Kistérség 2012-ig | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mlinárik László[1] | ||
| Irányítószám | 8796 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1707 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 44,65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 38,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46° 58′ 55″, k. h. 17° 6′ 19″ | |||
| é. sz. 46° 58′ 55″, k. h. 17° 6′ 19″ | |||
| Türje weboldala | |||
Türje község Zala megyében, a Zalaszentgróti kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Türje Zala megye északkeleti részén a Zala kanyarulatától kissé keletre, a Keszthelyi-hegységet a Kemenesháttól elválasztó árok síkságán fekszik.
A község a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba vasútvonalon egy megállóhelye van, ahol Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő személyvonatok állnak meg (ezek közül néhány vonat Celldömölktől Győrön át gyorsvonatként tovább közlekedik Budapestre).
A települést jelentősebb közút nem érinti, de minden irányból jól megközelíthető mellékutakon. Zalaszentgróttal sűrű autóbusz összeköttetésben áll. De rendszeresen járnak járatok Sümeg és Zalaegerszeg irányába is. Továbbá Budapest, Győr és Veszprém is közvetlenül elérhető a községből.
Története [szerkesztés]
Türje kialakulása a 11. századra tehető. A premontrei monostor 13. század elei alapításakor már valószínűleg jelentősebb helynek számított, mivel a rend csak ilyen helyekre költözött. Első említése 1234-ből való. Ekkor a Türje nemzetség birtokolta, mint valamennyi környező települést. (A nemzetség esztergomi érseket is adott az országnak.) A prépostság 1268 és 1358 között hiteles helyként is működött. A 14. századi Türje három részből: Kis-, Nagy- és Szenttamástürjéből állt. Az utóbbi kettőben templom is működött. A 15. századtól a birtokos nemesei több vitába is keveredtek, amelyek során sokszor raboltak ki jobbágyokat is. Türje ekkor jelentős településnek számított a Budáról Velencébe tartó kereskedelmi út mentén.
A törökök először 1532-ben pusztítottak a településen. A károk enyhítése végett 1535-ben vásártartási jogot kapott Türje mezőváros. 1566-ban a sümegi vár csapatai elfoglalták és felgyújtották a templomot és a monostort, ami a két torony kivételével leégett. Később se kapta vissza a türjei prépost a templomot, hanem a veszprémi püspök birtokába került, aki végvárrá alakította azt. És bár a várat a törökök nem sokszor ostromolták, a lakosság rendszeres adót fizetett nekik. Az utolsó Bécs elleni támadás során szinte teljesen elnéptelenedett.
Az 1690-es években gyorsan visszatelepült. 1703-ban mezővárosi jogokat kapott a település egyik része Belső-Türje néven. A város mellett egy kisebb falu is létezett (Felső- vagy Kis-Türje néven). A Rákóczi-szabadságharcban Türje a kurucok egy jelentős támpontja volt, amelyet 1707-ben Rabutin tábornagy felgyújtott. Az 1720-as években kezdett visszatelepülni a premontrei rend: 1724 és 1779 között épült új rendházuk, amelyben 1785-ig a perneggi, majd a hradischi monostor irányítása alá tartozott, végül 1802-ben függetlenedett. Az 1850-es évekig a település folyamatosan nőtt. Birtokosa nagyrészt a prépostság volt. Magyar és német lakosai a földművelés mellett szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század második felében lelassult a város fejlődése, megmaradt mezőgazdasági településnek. 1876-ban mezővárosi jogait is elvesztette.
Az Ukk–Csáktornya vasútvonal 1890-es megnyitásával kezdődött Türje kis mértékű iparosodása. Itt volt a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal leágazása is, amely azonban a batyki állomás 1970-es megépültével elkerült innen.
Az 1960-as években ipar települt a községbe. Állami gazdaság, varroda és fuvarozó vállalat nyílt a faluban. Így a települést nem jellemezte, és nem jellemzi az elvándorlás.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Plébániatemplom (barokk, román tornyokkal), benne: Szent László legendát ábrázoló freskó (az elmúlt évtizedben különleges fölfedezés színhelye lett. Szent László legenda freskót találtak a templom északi falán. A mostani Magyarországon csak néhány helyen volt ismert eddig: Tereske, Ócsa, Vizsoly templomában és két Felső-Tisza vidéki templomban).
- Volt premontrei rendház (ma szociális otthon)
Híres türjeiek [szerkesztés]
- Árvay Gergely (1790–1872) premontrei szerzetes, kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Göndör István (1950) politikus, országgyűlési képviselő (MSZP)
- Kunc Adolf (1841–1905) premontrei tanár, igazgató, Szombathely történetírója
- Párkányi József (1920) római katolikus pap, jogász, nyugalmazott püspöki helynök, kanonok
- Stekli Ilona (?) fazekas, népi iparművész
- Szacsky Mihály (1947) szomatológus
- Szacsky Róbert, zongoraművész, dzsessz-zenész, a Dimenzió együttes egykori tagja
- Szentgróti Fülöp (1218 körül–1272) esztergomi érsek
- Szigeti Ferenc (1930) a Ferencváros labdarúgója, Dalnoki Jenő pályaedzője
- Szilvási Lajos (1932–1996) író
- Török Tivadar (?) festő, grafikus karikaturista
- Türje nembeli Dénes (?–1254) nádor
- Vértes Árpád (1940) Hévíz polgármestere
- Vértes Attila (1934–2011) Széchenyi-díjas vegyészmérnök, közgazdász
Irodalom [szerkesztés]
- Lángi József, D. Mezey Alice (2002): Beszámoló a türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László-legenda falképciklusról. Műemlékvédelmi Szemle, 2002/2. sz.
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
Testvértelepülések [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Türje települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
|
|||||

