Cseresnyés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseresnyés (Črečan)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeMuraköz
KözségDrávavásárhely
Jogállás falu
Polgármester Mladen Horvat
Irányítószám 40306
Körzethívószám (+385) 040
Népesség
Teljes népesség382 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 23′ 56″, k. h. 16° 20′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 23′ 56″, k. h. 16° 20′ 56″
SablonWikidataSegítség

Cseresnyés (horvátul: Črečan) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávavásárhelyhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Csáktornyától 6 km-re nyugatra, a Dráva bal partja közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1478-ban történt "Chereczan" alakban. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2]

Az uradalom részeként 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett.

Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.

A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1919-ben alapították, ma 60 tagja van, főként fiatalok. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 130 háztartása és 450 lakosa volt. Lakói főként a mezőgazdaságban dolgoznak, de a fiatalok közül sokan dolgoznak Csáktornyán és a környező településeken.

A falu röplabda klubját 1971-ben, a helyi nőegyletet 2005-ben alapították.

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu közepén álló Szent Kereszt kápolnát 1901-ben építették. A szomszédos Miksavár plébániájához tartozik.

Híres emberek[szerkesztés]

A falu szülötte Josip Vrhovski (1902 – 1983) zeneszerző, zenepedagógus és karmester. A helyi kórus a nevét viseli.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.