Cseresnyés
| Cseresnyés (Črečan) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Megye | Muraköz |
| Község | Drávavásárhely |
| Rang | falu |
| Polgármester | Mladen Horvat |
| Irányítószám | 40306 |
| Körzethívószám | (+385) 040 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 450 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 24′ 0″, k. h. 16° 21′ 0″ | |
| é. sz. 46° 24′ 0″, k. h. 16° 21′ 0″ | |
Cseresnyés (horvátul Črečan) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Drávavásárhelyhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Csáktornyától 6 km-re nyugatra, a Dráva bal partja közelében fekszik.
Története[szerkesztés]
A település első írásos említése 1478-ban történt "Chereczan" alakban. A csáktornyai uradalomhoz tartozott.[2] Az uradalom részeként 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. A király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1919-ben alapították, ma 60 tagja van, főként fiatalok. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 130 háztartása és 450 lakosa volt. Lakói főként a mezőgazdaságban dolgoznak, de a fiatalok közül sokan dolgoznak Csáktornyán és a környező településeken.
A falu röplabda klubját 1971-ben, a helyi nőegyletet 2005-ben alapították.
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu közepén álló Szent Kereszt kápolnát 1901-ben építették. A szomszédos Miksavár plébániájához tartozik.
Híres emberek[szerkesztés]
A falu szülötte Josip Vrhovski (1902 – 1983) zeneszerző, zenepedagógus és karmester. A helyi kórus a nevét viseli.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
|
||||||||||||||||||||||||||||

