Ácsteszér
| Ácsteszér | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség | Kisbéri | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Lunk György[1] | ||
| Irányítószám | 2887 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 687 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 38,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ácsteszér
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ácsteszér
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| Ácsteszér weboldala | |||
Ácsteszér (németül Tesier vagy Zierndorf) község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Ácsteszér a Bakony északi lábánál, a Bakonyalján, a Concó patak forrásvidékén fekszik, a legközelebbi város Kisbér (15 km). Komárom-Esztergom megye délnyugati szegletében. A települést Kisbér felől megközelítve az utazót megragadja a Feketevíz pusztai tavak mentén kanyargó, tölgyerdőkkel határolt út szépsége, hangulata. A község legmagasabb pontjáról a Bakonyt a Vértes hegységtől elválasztó Móri-árok, másik irányban pedig a Pannonhalmi Apátság sziluettje tárul elénk. Tiszta levegőjű környezet, vadban gazdag erdőségek veszik körül a községet. A környék lovas és kerékpáros túrákra, gyalogos természetjárásra különösen alkalmas. Ácsteszér területéről indul ki a Táncsics-túra útvonala, mely a környező hat település legszebb tájait köti össze.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv teszér, taszár szóból ered, mely ácsot, famegmunkállót jelent.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1392-ből származik (Alch Thezer). A faluban eredetileg vándormesterséget űző ácsok laktak. A középkorban népes falu volt, majd a törökök elpusztították. 1543-tól elnéptelenedett. A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtokolta, majd 1636-ban az Esterházyak vásárolták meg, akik németeket telepítettek be. 1699-ből származó pecsétnyomója, melyen liliom és fejsze látható, a fakitermelésre utal. A településen 1772-től németek, magyarok és néhány szlovák család lakott. 1799. április 21-én itt született s húsz éves koráig itt élt Táncsics Mihály. „Életpályám” című önéletrajzi munkája írja le itt töltött éveit. A 20. század elején volt a legnagyobb a falu lélekszáma, lakói főként mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak. A II. világháború harcai 1945 március 27-én értek véget területén. A települést 1950-ben csatolták Veszprém megyétől Komárom megyéhez. Az Ácsteszéri Táncsics Termelőszövetkezet, mely 1960-ban alakult, 1977-ben egyesült az akai, súri és csatkai szövetkezettel, majd ismét önállósult. Jelenleg több, mint húsz vállalkozás és vállalkozó tevékenykedik a községben.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Márton római katolikus templom (1792 - 1794)
- Táncsics Mihály szülőháza (parasztbarokk stílusú), ma emlékhely. Címe: Táncsics Mihály u. 44.
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||
|
|||||
