Bajót
| Bajót | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás 2013-tól | Esztergomi | ||
| Kistérség 2012-ig | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 2533 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1557 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 94,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,44 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bajót
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bajót
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,72712°, k. h. 18,55572° | |||
Bajót község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban található.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Közép-Dunántúlon, a Gerecse északi részén helyezkedik el. Megközelíthető közúton: a 10-es főúton Nyergesújfaluig, onnan déli irányban 5 km.
Története [szerkesztés]
Bajót és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, az itt talált régészeti leletek is erről tanúskodnak. A község határában az Öreg-kő keleti hatalmas sziklafalában, a Jankovich- és Baits-barlangban őskori maradványokat, köztük az ősember solutréei és magdaléni kultúrájának számos ritka- és érdekes emlékét – finoman kidolgozott kő- és csonteszközöket – találtak.
A római korban itt egy település volt, helyén faragott kőtárgyak, pénzek kerültek elő, s egy domborműves sírkő is, melyet a plébánia falába építettek be.
A környéken a honfoglaló magyarok is korán megtelepedtek, az itt feltárt honfoglalás korából származó sírlelet bizonysága szerint.
A település nevét az írásos források 1202-ben említik először. Első birtokosa a spanyol származású Bajóti Simon ispán volt, ő védelmezte hősiesen maroknyi íjászával Esztergomot 1242-ben a tatároktól. Kézai Simon krónikája szerint a község neve is spanyol eredetű.
Bajóton egy vár is állt egykor, alapfalainak maradványai a templom déli oldalán sokáig láthatók is voltak, 1332 körül azonban minden bizonnyal elpusztult, birtokosainak háborúskodásai miatt, mert többé nincs említve.
A községet a törökök többször elpusztították, de mindannyiszor újranépesült. 1706-ban a labancok úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni.
Határában az 19. században szénre bukkantak,és a területet bányaművelés alá is vették.
Gazdaság [szerkesztés]
Az Ászár-Neszmélyi Borvidék Neszmélyi körzetéhez tartozik.
Nevezetességei [szerkesztés]
Péliföldszentkereszt Bajót határában található. XIII. századi templom, kálvária, Szalézi Rendház és ifjúsági ház található itt, valamint egy idősek otthona. A legenda szerint egy sánta fiú meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730. májusában. Minden év május első hétvégéjén Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.
A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is.
Az Öreg-kő tetejének környéke természetvédelmi terület, itt fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó.
- Jankovich-barlang. A barlangban ősemberre utaló leleteket találtak. A környéken van az Öreg-kő barlang, Szalay-barlang és a Bajóti Büdös-lyuk nevű barlang is, valamint számos zsomboly, ravaszlyuk és víznyelő.
- Li
Híres szülöttei [szerkesztés]
- Kóthay Ernő (Bajót, 1926. november 18. – Tata, 1982. május 26.) - festőművész.
- Muzslay István (belgiumi névhasználata szerint István Muselay) (Bajót, 1923. január 9. – Leuven, 2007. május 14.) - jezsuita szerzetespap, az alkamazott közgazdaságtan professzora a Leuveni Katolikus Egyetemen, a Collegium Hungaricum volt igazgatója, a Társadalomtudományok Pápai Akadémiájának tagja.
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Bajót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
