Piliscsév
| Piliscsév | |||
| Piliscsévi utcakép (Béke utca) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás 2013-tól | Esztergomi | ||
| Kistérség 2012-ig | Dorogi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kosztkáné Rokolya Bernadett[1] | ||
| Irányítószám | 2519 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2364 fő (2012. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 95,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,90 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,67363°, k. h. 18,81859° | |||
| é. sz. 47,67363°, k. h. 18,81859° | |||
Piliscsév (szlovákul Čív) község Komárom-Esztergom megye keleti határán, az Esztergomi járásban. A községet szlovák nemzetiség is lakja, amely a lakosság 45,3%-át teszi ki.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Pilis hegység nyugati lábánál, három oldalról hegyekkel körülvett völgyben fekszik. A 10-es főútról Budapest felől Pilisjászfalu után bekötőúton közelíthető meg. A falun áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Gyönyörű kirándulóhelyek övezik.
Távolsága Dorogtól 10,4 km, Esztergomtól 18,6 km, Budapesttől 25 km országúton. Mindhárom irányba közlekednek autóbuszok a Vértes Volán és a Volánbusz üzemeltetésében, valamint vasúti megállója (a Budapest–Esztergom-vasútvonalon) a községtől 1 km-re fekszik, melyet a falutól kerékpár- és gyalogúton lehet megközelíteni.
Története [szerkesztés]
Területén volt a római időkben Lacus Felicis község. Ebből az időből római mérföldkövet és áldozati kőoltárt is találtak.
Piliscsév, Csév Árpád-kori település. Nevét 1274-ben említette először oklevél. Legrégibb ismert birtokosa Csév László, a Róger fia volt, aki itteni birtokát Godin esztergomi polgárnak elzálogosította. 1278-ban aztán Godin újabb birtokokat is szerzett Cséven. Godin utódai itteni birtokaikat 1328-ban a margitszigeti apácáknak adták el. Később a Hontpázmány nemzetség bényi ága szerzett itt birtokokat, melyeket 1287-ben az e nemzetségből származó Lampert és ennek fia Kázmér, cserébe adták az esztergomi káptalannak. A Rosd nemzetség itteni birtokát az e nemzetségből származott Elek fia, Mikócsa, 1320-ban 50 márkáért Boleszló esztergomi érseknek adta el. Mikócsa azonban örökbe fogadva Sáfár István visegrádi várnagyot, 1334-ben Csévre új adománylevelet eszközölt ki, ezért a birtok - az érsek tiltakozása ellenére - István visegrádi várnagyra szállt, akinek unokái, János és Miklós 1366-ban még birtokosok voltak itt. Ezek 1418-ban az Osl nemzetségbeli Kanizsai család egyik tagjának; Kanizsai Istvánnak adták zálogba, aki a birtokot az esztergomi káptalannak engedte át.
A török háborúk idején a falu elnéptelenedett.
1699–1711 között szlovák telepesek költöztek be és építették újjá a helységet.
A település plébániáját 1715-ben alapították. 1755-ben 616 lakosa volt a falunak. Iskolája 1836-ban épült.
1824-ben a falu határában, közel a dorogi országúthoz, két, fölírásos római mérföldmutató követ találtak, melyeket határoszlopoknak állítottak fel, valamint az 1900-as évek elején ugyancsak a rómaiak idejéből származó áldozati kőoltár is napvilágra került, mely az esztergomi főgimnáziumba került.
1738-ban pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, ezután újabb szlovák telepesek érkeztek.
1848-ig az esztergomi káptalan birtoka volt. A község római katolikus temploma a 18. század elején épült.
A 20. század elején Esztergom vármegye Piliscsévi járásához tartozott.
1910-ben 1773 lakosából 160 magyar, 18 német, 1587 szlovák lakosa volt.
1946-ban többen áttelepültek Csehszlovákiába.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Kirándulóhelyek a község körül
- Szlovák asszonykórus
- A Kopasz-hegy déli oldalán motokrossz versenyek
- Piliscsév S.E.
- Pincefalu
- Játékpark kisvasúttal.
Testvértelepülései [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2012 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
További információk [szerkesztés]
- Piliscsév honlapja
- Dunakanyar internetes kapu
- Szabó Orsolya: „Csévi ember cséviül beszéljen, és akkor azt meg lehet érteni.” Piliscsév – egy szlovák falu egykor és ma, Kisebbségkutatás, 2005/2. szám
- Légifotók Piliscsévről
|
||||||||||||||||
|
|||||
-

A Wikimédia Commons tartalmaz Piliscsév témájú médiaállományokat.

