Piliscsév

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piliscsév
Piliscsév, Béke Street.JPG
Piliscsévi utcakép (Béke utca)
Piliscsév címere
Piliscsév címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Kistérség Dorogi
Jogállás község
Polgármester Kosztkáné Rokolya Bernadett[1]
Irányítószám 2519
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 2344 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 95,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 24,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Piliscsév  (Magyarország)
Piliscsév
Piliscsév
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 25″, k. h. 18° 49′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 25″, k. h. 18° 49′ 07″
Piliscsév  (Komárom-Esztergom megye)
Piliscsév
Piliscsév
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén

Piliscsév (szlovákul: Čív) község Komárom-Esztergom megye keleti határán, az Esztergomi járásban. A községet szlovák nemzetiség is lakja, amely a lakosság 45,3%-át teszi ki.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pilis hegység nyugati lábánál, három oldalról hegyekkel körülvett völgyben fekszik. A 10-es főútról Budapest felől Pilisjászfalu után bekötőúton közelíthető meg. A falun áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Gyönyörű kirándulóhelyek övezik.
Távolsága Dorogtól 10,4 km, Esztergomtól 18,6 km, Budapesttől 25 km országúton. Mindhárom irányba közlekednek autóbuszok a Vértes Volán és a Volánbusz üzemeltetésében, valamint vasúti megállója (a Budapest–Esztergom-vasútvonalon) a község központjától 3 km-re fekszik, melyet a falu szélétől kerékpár- és gyalogúton lehet megközelíteni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piliscsév a Pilis-tetőről. Távolabb jobbra Leányvár látszik
Piliscsév légifotója

Területén volt a római időkben Lacus Felicis község. Ebből az időből római mérföldkövet és áldozati kőoltárt is találtak.

Piliscsév, Csév Árpád-kori település. Nevét 1274-ben említette először oklevél. Legrégibb ismert birtokosa Csév László, a Róger fia volt, aki itteni birtokát Godin esztergomi polgárnak elzálogosította. 1278-ban aztán Godin újabb birtokokat is szerzett Cséven. Godin utódai itteni birtokaikat 1328-ban a margitszigeti apácáknak adták el. Később a Hontpázmány nemzetség bényi ága szerzett itt birtokokat, melyeket 1287-ben az e nemzetségből származó Lampert és ennek fia Kázmér, cserébe adták az esztergomi káptalannak. A Rosd nemzetség itteni birtokát az e nemzetségből származott Elek fia, Mikócsa, 1320-ban 50 márkáért Boleszló esztergomi érseknek adta el. Mikócsa azonban örökbe fogadva Sáfár István visegrádi várnagyot, 1334-ben Csévre új adománylevelet eszközölt ki, ezért a birtok - az érsek tiltakozása ellenére - István visegrádi várnagyra szállt, akinek unokái, János és Miklós 1366-ban még birtokosok voltak itt. Ezek 1418-ban az Osl nemzetségbeli Kanizsai család egyik tagjának; Kanizsai Istvánnak adták zálogba, aki a birtokot az esztergomi káptalannak engedte át.

A török háborúk idején a falu elnéptelenedett.

16991711 között szlovák telepesek költöztek be és építették újjá a helységet.

A település plébániáját 1715-ben alapították. 1755-ben 616 lakosa volt a falunak. Iskolája 1836-ban épült.

1824-ben a falu határában, közel a dorogi országúthoz, két, fölírásos római mérföldmutató követ találtak, melyeket határoszlopoknak állítottak fel, valamint az 1900-as évek elején ugyancsak a rómaiak idejéből származó áldozati kőoltár is napvilágra került, mely az esztergomi főgimnáziumba került.

1738-ban pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, ezután újabb szlovák telepesek érkeztek.

1848-ig az esztergomi káptalan birtoka volt. A község római katolikus temploma a 18. század elején épült.

A 20. század elején Esztergom vármegye Piliscsévi járásához tartozott.

1910-ben 1773 lakosából 160 magyar, 18 német, 1587 szlovák lakosa volt.

1946-ban többen áttelepültek Csehszlovákiába.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kirándulóhelyek a község körül
  • Szlovák asszonykórus
  • A Kopasz-hegy déli oldalán motokrossz versenyek
  • Piliscsév S.E.
  • Pincefalu
  • Játékpark kisvasúttal.

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]