Kisbér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisbér
Kisbér légifotó.jpg
Kisbér légifelvételen
Kisbér címere
Kisbér címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Kisbéri
Kistérség Kisbéri
Jogállás város
Polgármester Dr. Udvardi Erzsébet (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2870
Körzethívószám 34
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 5368 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 103,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 52,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbér (Magyarország)
Kisbér
Kisbér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 01′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 18° 01′ 37″
Kisbér (Komárom-Esztergom megye)
Kisbér
Kisbér
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Kisbér weboldala

Kisbér város Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járás székhelye. A magyar lótenyésztés fellegváraként vált ismertté.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kistérség központja Kisbér város, amely a Bakony és a Vértes bejáratánál fekszik. Ezért nevezik a várost a " Bakony kapujának " is. Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el.

A város közlekedés-földrajzi szempontból kulcsfontosságú területen fekszik. Itt keresztezi egymást a Székesfehérvárt Győrrel összekötő 81-es főút, a Komáromot Kisbérrel összekötő 13-as számú főút és a Tatabánya-Pápa harmadrendű közút. Így a város minden irányból közúton megközelíthető. A 13-as úton Komárom felé haladva 18 km megtétele után érjük a Budapest-Bécs M1-es autópályát. Kisbér közúton: Székesfehérvártól 50 km, Győrtől 36 km, Tatabányától 35 km, Komáromtól 26 km, Pápától 50 km távolságra fekszik.

A városban keresztezik egymást Komárom-Székesfehérvár, Pápa-Tatabánya vasúti szárnyvonalak is – ez utóbbin azonban 2007. március 4. óta nem közlekednek vonatok.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi utca felújítva

Területének földrajzi alakzata a patakvölgyekkel szabdalt síkság. A város határát keleten a Kethelyi-ér, középütt a török Bálint-ere és a Kutere-patak, nyugaton a Feketevíz-ér szeli át. A patakok felduzzasztásával festői szépségű halastavak keletkeztek: Batthyány-tó, Nagy-tó, Kőmalom-tó, Kismalom-tó, Nádasi tavak. Határának földrajzi nevei a multat idézik: Ivánka régen Iwanka theleke /1525/, Körtéjes /1358/, Kőharaszt alatt, Sós-tó /1668/, Kert-alja, Pörös föld, Kis -hegy, Öreg-hegy /1759/, Papföld, Fisárja, Zsellér-Páskom, Káposztáskertek, Kender-föld, Talpas-berek /1842/ egy kuruc-labanc ütközet emlékét őrzi. Közigazgatási bíráskodásra utal: Vesztőhely /1842/. Lótenyésztés emlékét őrzi: Ló-kert / itt tartották a lóversenyeket). Felszínalkotó kőzet az agyagmárga, ami homokkal, kaviccsal, lösszel keveredik. A kibányászható agyagmárga becsült mennyisége 3835 ezer tonna.

Éghajlata nedves kontinentális jellegű, uralkodó szélirány Ny-Ény-i. Évi középhőmérséklete 9,7 °C. A csapadék sokéves átlaga 650 mm, az éves napfénytartam 2020 óra. A Bakony lombos erdei- Nagybéri, Hántai, Ágazati, Saliházi erdő a település belterületéig nyúlik le. A faállomány nagy része cser-, tölgy- és gyertyánfa. Az erdők rendkívül gazdagok vadállományban, ezért a térség a vadászok kedvelt szórakozó helye. A vadak közül leggyakoribb a szarvas, őz, fácán, ma már kevesebb a nyúl. Turisztikai szempontból jelentős a védettnek nyilvánított Feketevízi és Saliházi erdő.

A kistérség települései mind közlekedés-földrajzilag, mind a gazdasági vonzás tekintetében kisrégiót alkotnak. A vonzáskörzethez 18 település : Kisbér, Ászár, Hánta, Bársonyos, Kerékteleki, Tárkány, Csép, Vérteskethely, Bakonysárkány, Aka, Súr, Ácsteszér, Csatka, Réde, Bakonybánk és Bakonyszombathely tartozik.

A kistérség közlekedés földrajzi szempontból optimális környezetben fekszik. Kedvező közlekedési helyzeténél fogva a térség turisztikai szempontból átmenő pontja a Vértes, Bakony, és a Balaton felé irányuló forgalomnak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térség településeit a történelem viharai mögöttünk hagyott évezredek során nem kerülték el. A Móri-árok, mint a Kelet-Nyugat irányt meghatározó összekötő útvonal fontos szerepet töltött be az emberiség történetében. Ezért ezen a területen az őskor késő szakaszától kezdve szinte minden emberi kultúra nyoma megtalálható. Kisbér kedvező földrajzi fekvése miatt gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Az első telepesek 1000-1200 között jelentek meg. Az első írásos feljegyzések 1277-ből valók, melyek Beyr (később Beer) néven említik a települést. Kisbért a 16. században a törökök többször elpusztították. A 18. században Kisbér a Batthyány család birtokába került. A család kiemelkedő személyisége gróf Batthyány Kázmér, aki az 1849-es magyar kormány külügyminisztere volt. Felajánlotta a Magyar Tudós Társaságnak teljes rohonci és kisbéri könyvtárát. Emigrációja alatt kisbéri birtokát elkobozták. 1853-ban Ferenc József császár itt alapította meg a helyi lótenyésztést és a vele kapcsolatos szakértelmet felhasználva a kisbéri királyi ménest.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisbér a BakonyVértesKisalföld közötti térség kereskedelmi centruma.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesteri Hivatal, a volt Tiszti Kaszinó épülete
A római katolikus templom
Kisbér, református templom

Kisbér az 1800-as évektől a II. világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az itteni ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért. 1874. március 17-én a ménesben született a „verhetetlen csodakanca,” Kincsem és 1960. február 14-én pedig Imperiál, a 20. század legjobb tenyésztésű magyar versenylova. Itt született a Kisbér nevű szintén angol telivér versenyló 1873-ban. Megnyerte az azidőtájt 3 legrangosabb versenyt. Platty József százados Kisbér LE színeiben az 1936-os olimpián Sellő nevü magasfélvér lovával bromzérmet szerzett. Ezidáig ez a legjobb olimpiai díjugrató eredményünk. A bronz érem 7 pontot jelentett, ezzel 3. helyezett lett Magyarország az összesített éremtáblázatban.

A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese: Batthyány-kastély, királyi lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer és a tisztikaszinó alkotja.

1770-ben épült barokk stílus-ban, majd 1840-ben klasszicista stílus-ban alakították át. Az épületben sokáig kórház működött.

  • Méneskari kórház

Elsősorban katonakórházként működött, de kezeltek polgári betegeket is. A háboru után általános iskolaként használták, jelenleg felújítás és jelentős hozzáépítés, átalakítás után ismét kórház.

  • Királyi lovarda

Az magyar királyi lovarda 1858-ban épült. Máig Közép-Európa legnagyobb fedett lovardájának számít.

  • Tiszti kaszinó

A tisztikaszinó épületében a háború után kollégium, ma a polgármesteri hivatal működik.

A királyi lovarda előtt áll Wenckheim Béla szobra, Fadrusz János alkotása.Eredetileg a Pokoldombon állt. (Wenckheim Béla az angol félvér lófajta tenyésztésével kapcsolatban szerzett érdemeket)

A település barokk stílusú műemlék római katolikus temploma 1783-ban épült. Gyönyörű későbarokk főoltárát és copf stílusú gazdagon díszített szószékét 1788-ban készítették. A templomot 1825-ben gróf Batthyány Antal József klasszicista stílusban átépíttette és két csonka toronnyal bővíttette. A templomot 1938-ban Döbrentei Gábor tervei alapján freskókkal díszítették, üvegablakait 1982-ben Mohay András festette. A templom tetőszerkezete 2012-ben teljes felújításra került.

Itt születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bárány Nándor (Kisbér, 1899. május 3-Budapest, 1977 október 6) gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az alkalmazott optika hazai úttörője.
  • Baumhorn Lipót, építész. A magyarországi zsinagógaépítészet kétségtelenül legnagyobb egyénisége. A nagy (kupolás) terek szecessziós jellegű megoldásában egyedülálló és szinte iskolát teremtő módon járt el.
  • Török János (Kisbér, 1907. május 17. – Mosonmagyaróvár, 1969. június 17.) állatorvos, higiénikus, egyetemi tanár.
  • Korda Dezső (Kisbér, 1864. január 8. – Zürich, 1919. április 1.) mérnök, az első elektromos autó konstruktőre.
  • Orbán Miklós (Ászár, 1939. április 29.) Széchenyi-díjas kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az izotópcsere-reakciók kutatásának neves tudósa.
  • Dzinich Csaba (Kisbér, 1942.) orvos professzor, kandidátus, érsebész

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kisbér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbér témájú médiaállományokat.