Környe
| Környe | |||
 |
|||
| A vasútállomás télen | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség 2012-ig | Tatabányai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Beke László[1] | ||
| Irányítószám | 2851 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4452 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 98,19 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Környe
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Környe
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,54783°, k. h. 18,33238° | |||
| Környe weboldala | |||
Környe (németül Kirne) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Környe Tatabányától 5 km-re terül el. Területe 45,37 km2, melyhez még Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik. Környe faluként van feljegyezve Budapesten a települések könyvében, mivel 3500-nál kevesebben lakják.
Vonattal megközelíthető a Felsőgalla–Tatabánya–Oroszlány-vasútvonalon (itt ágazik el a vonaltól a Tatabánya–Pápa-vasútvonal, de 2007. március 4. óta itt nincs személyforgalom).
Története [szerkesztés]
Az előkerült leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorszak idején is éltek Környe területén. Gazdag római emlékekben is. Az Által-ér északi partján még ma is láthatók a római erődnek (Castrum) maradványai. Valószínűleg a Quirinum nevű erődítménnyel azonosítható.
Az okiratok szerint 1238-ban említik először "Kernye" néven. Ekkor a Csák nemzetség birtoka volt. Egy ideig Gesztes várához, majd Gerencsérvárhoz tartozott. A törökök Mohács után malmával és pusztáival együtt felperzselték a községet. A XVII. század közepén gróf Csáky László református magyarokat telepített ide, akiket a katolikus gróf Esterházy József elűzött és 1745-től katolikus németeket telepített helyükre. Ekkor készített pecsétjén "Köves Környe" szerepel.
A falu központjában, 1757-ben Fellner Jakab emelte a község barokk templomát, amely a XIX. század közepén leégett. 1865-66-ban Ybl Miklós tervei alapján épült újjá.
A kiegyezés utáni időben Környe is szépen fejlődött. 1887-ben Koch Adolf plébános vezetésével megalakult a környék első vidéki hitelszövetkezete. Egy évvel később felépült az iskolája, óvodája, a postahivatal és a községháza. Posztoczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást épített.
1902-ben megépült a Tatabánya-Környe-Kisbér-Pápa vasútvonal. 1912-ben megkezdődött a széntermelés Környebányán. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. 1947 augusztusában a falu németajkú lakosságának egy részét sajnálatos módon az akkori törvényhozás szellemében kitelepítették.
1949-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet és az országos hírűvé vált állami gazdaság, illetve jogutódja a Mezőgazdasági Kombinát, mely jelenleg részvénytársasági formában működik.
Címer leírása [szerkesztés]
Álló, csücskös-talpú címerpajzs. A címerpajzs függőlegesen osztott (hasított). A jobb oldali vörös mezőben ún. légiós zászló van. A zászló tetején körívben kiterjesztett szárnyú sas, a zászló mezőben az „S.P.Q.R.” betűk vannak (SENATVS POPVLVSQVE ROMANVS – A római nép és szenátus). A betűk színe fekete. A bal oldali zöld mezőben felül egy arany búzakéve, alatta egy ezüst ekevas. A búzakéve és az ekevas szélső oldalán egy kiegyenesített ezüst kasza helyezkedik el. A sisakdísz helyén, a címerpajzzsal nem érintkező 1238-as évszám került elhelyezésre. A címer alatt arany kartuson fekete betűvel „KÖRNYE” felirat. A zászló alatt vízszintes ezüstszínű hullámos pálya.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Környe
- Római katolikus templom (műemlék jellegű)
- Régi római emlékkövek a plébánia udvarán
- Szent Orbán tölgyfaszobor
- Millecentenáriumi emlékpark és Árpád emlékmű
- Konkoly-Thege-kastély
- Konkoly-Thege-kúria
- Posztóczky-kúria
- Szokoly-kúria
- Közösségi ház és tájház (jelentős helytörténeti gyűjteménnyel)
- Környebánya
- Római erőd maradványai
- Árpád-kori kerektemplom romjai
- Fából faragott harangláb
- 1956-os mártír emlékmű
- Bányász emlékház
Híres környeiek [szerkesztés]
Képek [szerkesztés]
-
A környei karácsonyfa (2007)
-
A környei Árpád-műemlék
-
Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére
-
Az 1947. augusztus 27-ei német kitelepítés 60. évfordulójának emlékére (a felirat)
-
1945-ben elesett magyar katonák emlékére
-
1956 40 éves évfordulója
-
1956 40 éves évfordulója (a felirat közelről)
-
Alapítási emlékmű
-
Fájl:Alalpítási emlékmű (a felirat közelről)
-
Alapítási emlékmű (jobb oldali felirat közelről)
-
Vallási emlékmű (a felirat nagy része olvashatatlan de az még kivehető, hogy 1863-ban készült és van rajta egy név: Maria Wittman).
.JPG)
.JPG)
.JPG)
.JPG)
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Környe települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
