Mogyorósbánya
| Mogyorósbánya | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás 2013-tól | Esztergomi | ||
| Kistérség 2012-ig | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Havrancsik Tibor Mihály[1] | ||
| Irányítószám | 2535 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 870 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 118,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mogyorósbánya
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mogyorósbánya
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,72806°, k. h. 18,60351° | |||
| Mogyorósbánya weboldala | |||
Mogyorósbánya (németül Moderesch) község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Mogyorósbánya a Gerecse északi nyúlványai alatt található 875 fős község. Elérhető Tatabányától, Tatától 28–28 km, Esztergomtól 15 km, Táttól 5 km távolságra.
Története [szerkesztés]
Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő- és római kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt.
Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben.
Királynéi föld volt; 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hont-Pázmány nemzetség-beli Ármai Benedek ispánnak adta, s határát leíratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.
1281-ben határát újból körülírják, ekkor Benedek ispán és fia Pál átadta (Zovárd nb.) „Karvai” Miklós mester fiainak, 1283-as osztozkodásuk alkalmával Miklósnak jut. 1294-ben Fenenna királyné elveszi tőlük, és újból Benedek ispán fiainak adja. 50 évvel később ismét előbbi tulajdonosainál, a Zovárd nemzetségbelieknél találjuk.
A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg elpusztult – , később azonban lassan újranépesedett.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált, majd a XVIII. században szlovák telepesek érkeztek a településre.
1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában. A község ekkor kezdett el fejlődni. (Lásd:A Dorogi-medence szénbányászatának története) A község határában agyag- és mészkőbányákat is nyitottak.
A falu mai nevét 1902-ben kapta.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom – A 17. században épült, román stílusban. A XVII. században átépítették. Homlokzat előtti tornyát gúlasisak fedi.
- A táti úton álló 1749-ben készült kőkereszt és kőkorpusz.
- Bezerédi Gyula szobrászművész 1858-ban itt született a községben.
- Itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra és 2006-2008 között a Terep Százas futóverseny, amelyeken Mogyorósbánya körülbelül a táv felénél fekszik, valamint az Országos Kéktúra.
- Brzarar-kastély
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
