Mogyorósbánya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mogyorósbánya
Mogyorósbánya címere
Mogyorósbánya címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Komárom-Esztergom
Járás Esztergomi
Kistérség Esztergomi
Jogállás község
Polgármester Havrancsik Tibor Mihály[1]
Irányítószám 2535
Körzethívószám 33
Népesség
Teljes népesség 830 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 118,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mogyorósbánya (Magyarország)
Mogyorósbánya
Mogyorósbánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 41″, k. h. 18° 36′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 41″, k. h. 18° 36′ 13″
Mogyorósbánya (Komárom-Esztergom megye)
Mogyorósbánya
Mogyorósbánya
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
Mogyorósbánya weboldala

Mogyorósbánya (németül Moderesch) község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mogyorósbánya a Gerecse északi nyúlványai alatt található 875 fős község. Elérhető Tatabányától, Tatától 28–28 km, Esztergomtól 15 km, Táttól 5 km távolságra.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol - és római kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt.

Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben.

Királynéi föld volt; 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hont-Pázmány nemzetség-beli Ármai Benedek ispánnak adta, s határát leíratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.

1281-ben határát újból körülírják, ekkor Benedek ispán és fia Pál átadta (Zovárd nb.) „Karvai” Miklós mester fiainak, 1283-as osztozkodásuk alkalmával Miklósnak jut. 1294-ben Fenenna királyné elveszi tőlük, és újból Benedek ispán fiainak adja. 50 évvel később ismét előbbi tulajdonosainál, a Zovárd nemzetségbelieknél találjuk.

A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg elpusztult – , később azonban lassan újranépesedett.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált, majd a XVIII. században szlovák telepesek érkeztek a településre.

1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában. A község ekkor kezdett el fejlődni. (Lásd:A Dorogi-medence szénbányászatának története) A község határában agyag- és mészkőbányákat is nyitottak.

A falu mai nevét 1902-ben kapta.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom – A 17. században épült, román stílusban. A XVII. században átépítették. Homlokzat előtti tornyát gúlasisak fedi.
  • A táti úton álló 1749-ben készült kőkereszt és kőkorpusz.
  • Bezerédi Gyula szobrászművész 1858-ban itt született a községben.
  • Itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra és 2006-2008 között a Terep Százas futóverseny, amelyeken Mogyorósbánya körülbelül a táv felénél fekszik, valamint az Országos Kéktúra.
  • Brzarar-kastély

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mogyorósbánya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]