Veszprém megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veszprém megye
Coa Hungary County Veszprém.svg
Veszprém megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megyeszékhely Veszprém
Települések száma 217
megyei jogú városok 1
egyéb városok 14
ISO 3166-2 HU-VE
Népesség
Teljes népesség 353 068 fő (2011. nov 1.)[1] +/-
Népsűrűség 78,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 4493 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Veszprem.svg
Veszprém megye elhelyezkedése Magyarországon
Veszprém megye weboldala

Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4493 km². Kb 4,5%-a Magyarország területének.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat

A megye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. A megye északi részére mélyen benyúlik a Kisalföld síksága. A megye legmagasabb pontja az Északi-Bakonyban található Kőris-hegy (709 m.)

Éghajlat

Veszprém megye éghajlata kiegyenlített.

Geológia

A megye területének kőzeteit bazalt, tufa, mészkő, dolomit és márga alkotja. A terület ásványkincsekben gazdag. A Bakony hegységben gazdag karsztvízkészlet található.

Vízrajz

A Balaton a szigligeti várból

Veszprém megye legfontosabb természetes vize a Balaton.

A megye folyóvizei:

Élővilág, természetvédelem

A megye az ország harmadik legerdősebb megyéje (30%), így a természet kedvelőinek ideális terület. A megye területén található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Lásd még: Veszprém megye védett természeti értékeinek listája

Veszprém megye különleges földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye területe az idők folyamán többször is változott. A megyerendszer kialakulásakor hozzá tartozott Siófok és Tolna megye egy része is, viszont nem képezte részét a Balaton-part Káptalanfüredtől nyugatra eső része. Legnagyobb kiterjedését az 1970-es években érte el, amikor Keszthely is hozzá tartozott, ami mára (újra) Zala megye területére került. 1992 óta több hullámban váltak ki települések a megye északi és (gazdaságilag fejletlenebb) északnyugati részén, hogy csatlakozzanak Győr-Moson-Sopron megye területéhez.

Ezek a települések:

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Devecseri, Enyingi, Pápai, Veszprémi, Zirci és a Zala megyétől 1946-ban ide csatolt Balatonfüredi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Fejér megyéhez az Enyingi járást, viszont Zalától ide került a Keszthelyi, a Sümegi és a Tapolcai járás, így 1950. március 16-ától nyolc járás volt Veszprém megye területén.

Az 1950-es járásrendezés során Veszprém megyében csupán a járáshatárok kisebb kiigazítására került sor, így a tanácsrendszer bevezetésekor nyolc járási tanács alakult a megyében (Balatonfüredi, Devecseri, Keszthelyi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Veszprémi és Zirci).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból három járás szűnt meg: a Balatonfüredi 1956-ban (beolvadt a Veszprémi járásba), a Sümegi 1966-ban (felosztották a Devecseri, a Keszthelyi és a Tapolcai járás között), végül a Zirci 1970-ben (felosztották a Pápai és a Veszprémi járás között). 1971-ben a Devecseri járás székelyét áthelyezték a már 1959 óta városi rangot viselő és továbbra is erősen fejlődő Ajkára, elnevezését ennek megfelelően Ajkai járásra változtatva. (A tanácsrendszer 40 éve alatt ez kivételes esemény volt, összesen csupán négy esetben helyeztek át járási székhelyet.) 1978 végén került sor a tanácsrendszer időszakának legnagyobb megyehetár-módosítására, amikor a Keszthelyi járást és Keszthely városát Veszprém megyétől átcsatolták Zala megyéhez. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém megye területén az 1950-es megyerendezés idején két megyei város volt, a megyeszékhely Veszprémen kívül Pápa. 1983-ig további öt település szerzett városi rangot: 1951-ben Várpalota, 1954-ben Keszthely, 1959-ben Ajka, 1966-ban Tapolca és 1971-ben Balatonfüred. Keszthelyt azonban 1978 végén a Keszhtelyi járással együtt Zala megyéhez csatolták, így 1983 végén a megyében hat város volt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Veszprém jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, és ez lett a rangja az 1951-ben várossá alakult Várpalotának is, míg Pápa közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Pápai járáshoz tartozott. 1954-től a megye valamennyi városának rangja járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.

Városkörnyékek 1970‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém megyében már a járások megszűnése előtt mind a hat város városkörnyékközpont lett (Veszprém 1970-ben, Ajka, Tapolca és Várpalota 1977-ben, Pápa 1978-ban, Balatonfüred pedig 1981-ben). Balatonfüred 1956 óta, Várpalota pedig soha korábban nem volt járási székhely, a másik négy város viszont az maradt városkörnyékközpontként is.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984 elején az ország összes járása, így a Veszprém megyében található négy is (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi) megszűnt. A hat meglévő városhoz (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota és Veszprém) csatlakozott Sümeg és Zirc, és mindegyik város egyben városkörnyékközpont is volt. Emellett városi jogú nagyközséggé és így nagyközségkörnyék-központtá alakult Balatonalmádi, mely 1989-ben kapott városi rangot, kilencedikként a megyében.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém, Megyeháza

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Ajkai járás Ajka
11
1
39 154
320,71
122
2 Balatonalmádi járás Balatonalmádi
10
3
24 479
239,75
102
3 Balatonfüredi járás Balatonfüred
22
1
24 250
357,75
68
4 Devecseri járás Devecser
28
1
14 948
421,73
35
5 Pápai járás Pápa
49
1
58 935
1 022,09
58
6 Sümegi járás Sümeg
21
1
15 390
306,48
50
7 Tapolcai járás Tapolca
33
2
34 689
540,30
64
8 Várpalotai járás Várpalota
8
2
37 451
294,28
127
9 Veszprémi járás Veszprém
19
2
82 353
629,61
131
10 Zirci járás Zirc
15
1
19 516
331,02
59

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4910 Ajkai kistérség Ajka
12
1
40 141
355,76
113
4902 Balatonalmádi kistérség Balatonalmádi
10
3
25 988
264,17
98
4903 Balatonfüredi kistérség Balatonfüred
21
1
22 664
324,41
70
4911 Devecseri kistérség Devecser
27
1
13 966
387,67
36
4904 Pápai kistérség Pápa
49
1
58 930
1 021,10
58
4905 Sümegi kistérség Sümeg
21
1
15 390
306,48
50
4906 Tapolcai kistérség Tapolca
33
2
34 689
540,30
64
4907 Várpalotai kistérség Várpalota
7
2
36 814
280,78
131
4908 Veszprémi kistérség Veszprém
20
2
82 551
643,75
128
4909 Zirci kistérség Zirc
16
1
20 032
339,30
59

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Continental Teves Magyarország Kft. (42), 2. Nitrogénművek Zrt. (93), 3. Poppe & Potthoff Hungária Bt. (141).

Ipar

A megye az 1980-as években jelentősen iparosodott volt. A fellelhető ásványvagyon miatt egyes vidékeken meghatározó jelentőségű volt a barnaszén, bauxit és mangán bányászata. A várpalotai és ajkai szénvagyonra települt az inotai (jelenleg már nem üzemelő) és az ajkai hőerőmű. Az erőművek villamosenergia-termelésének és a megye bauxitvagyonának kihasználására mindkét helyen alumíniumkohó is működött. A megye vegyipara még ma is jelentős; Pétfürdőn, Peremartonban és Balatonfűzfőn ma is működő nagy vegyiüzemek találhatók (műtrágyák és növényvédőszerek gyártása). A vegyiparnak a megyében betöltött jelentős szerepét mutatja a megyeszékhelyen korábban működő Vegyipari Egyetem (ma: Pannon Egyetem), MÁFKI (Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet) és Neviki (Nehézvegyipari Kutatóintézet). A megyében előállított további ipari termékek közé tartoznak az autóvillamossági cikkek, bútoripari termékek, építőanyagok és háztartási gépek.

Bányászat

A megye ásványkincsekben gazdag, ezért az ország egyik legfontosabb alapanyag-szolgáltató területe. Az energiahordozók közül a barnaszén jelentős. Az oxidos és karbonátos mangánércet az országban egyedül csak itt bányásszák, azonban legjelentősebb ásványkincsének a bauxit tekinthető, amely a megye révén európai szempontból is az elsők közé sorolja Magyarországot. Különös a jelentősége a Bakony hegység gazdag karsztvízkészletének, mely a települések ivóvízszükségletének kielégítésében, valamint az ipar vízellátásában játszik szerepet.

Mezőgazdaság

A Balaton-part és a völgyek mikroklímája, valamint a vulkanikus altalaj kedvező feltételeket biztosít a szőlészet és borászat számára, ezért több borvidék is található a megyében. A felszín erős tagoltsága miatt a talajviszonyok – a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld kivételével – kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelés számára. A mezőgazdasági termelés többi ága számára a felszín erős tagoltsága miatt a talajviszonyok kedvezőtlenek. Ez alól csak a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld termékeny területe jelent kivételt.

Közlekedés, infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gazdasági fejlődés ütemét nagymértékben befolyásoló infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. A megyét sűrű úthálózat jellemzi, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdülőkörzeteket köt össze. Legfontosabb közútja a kelet–nyugati irányú nemzetközi forgalmat is lebonyolító 8-as számú főút, amit a nyugati határ felé irányuló jelentős átmenő forgalom miatt fejleszteni kell. Éppen ezért az érintett három megye együttműködési megállapodása alapján az M8-as számú gyorsforgalmi út megépítése mind a gazdaság dinamikus fejlesztése, mind a közúti közlekedés problémáinak megoldása szempontjából kiemelt fontosságú. Az építés érdekében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére funkcionális területfejlesztési tanács is alakult.

A megye területén 250 km-es vasúti fővonal halad át, melyből a BudapestSzombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Ennek villamosítása révén 2000-ben a nyugati határ és a főváros elérésének lehetősége is egy órára csökkent.

A légiközlekedésben a korábban a honvédség által üzemeltetett pápai és szentkirályszabadjai repülőterek polgári hasznosításának lehetőségére már tervek készültek. Kidolgozták az AIR-PARK tervezetét is Veszprémben, ami egy önálló ipari, logisztikai és tudományos parkot kapcsolna a szentkirályszabadjai reptérhez.

Sokat fejlődött a megye közműellátottsága. A vezetékes víz minden településre eljut. A megye telefonellátottságában exponenciális fejlődés történt. Mindezt tovább javítja a mobiltelefon-szolgáltatások színvonalának és ügyfélkörének bővítése. Jelentős előrelépés, hogy az adatátviteli rendszerek fejlesztésébe, korszerűsítésébe, az ISDN-vonalak kiépítésébe a Matáv mellett a megyében működő külföldi érdekeltségű telefontársaságok is bekapcsolódtak.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Petőfi Színház Veszprémben

Minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart a Művészetek Völgye fesztivál, amely hat település, Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula helyszínein zajlik. A rendezvények között színházi előadások, komoly- és nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel.

Lásd még:

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Veszprém megye 373 794 lakosának nagy többsége, 302 453 fő (80,9%) kereszténynek vallja magát, ez az adat 6,5%-kal haladja meg az országos átlagot. Ebből római katolikusnak 237 404 (63,5%), reformátusnak 42 499 (11,4%), evangélikusnak 19 102 (5,1%), görög katolikusnak pedig 1212 fő (0,3%) vallotta magát. Tehát az országos átlaghoz viszonyítva a megyében nagyobb a római katolikusok és az evangélikusok aránya, de kisebb a reformátusoké és a görög katolikusoké. Az országos adatokhoz képest kevesebben jelölték meg magukat nem vallásosként vagy tagadták meg a válaszadást.

Veszprém megye területét katolikus egyházszervezeti szempontból a Veszprémi Főegyházmegye 6 esperesi kerülete fedi le, az érsekség központja a megyeszékhelyen található. A református gyülekezeteket a pápai székhelyű Dunántúli Református Egyházkerület két egyházmegyéje fogja össze: a pápai és a veszprémi; a 27 evangélikus egyházközséget pedig a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerülethez tartozó Veszprémi Evangélikus Egyházmegye.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja, a gyógyvizek, a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a Bakony erdőségei, a történelmi városok és falvak, a híres arborétumok jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka.

Épített örökség: a kulturális turizmus célpontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Veszprém megye térségében - a régészeti kutatások tanúsága szerint - az őskőkortól kezdve - településnyomok tanúskodnak az emberi közösségek jelenlétéről (Lovas őskőkori festékbánya, Sümeg mogyorósdomb kovakőbánya, stb.). Építészeti és tárgyi-, valamint változatos etnikai kultúrhagyatéka kiemelkedően gazdag. A megye kulturális intézményrendszere - mint a múzeumok és kiállítóhelyek, levéltár és könyvtárhálózat, a közművelődési szervezetek élő kapcsolatot tartanak fenn a történelmi múlt és napjank oktatási-, művelődési szükségleteinek ápolásában.

Különlegesen gazdag a megye építészeti (műemléki-, népi építészeti és ipartörténeti) emlékekben. A megye értékes kulturális hagyatékéval való gondos sáfárkodására jellemző, hogy az országban elsőként Veszprém megye hozott létre számítógépes műemléki nyilvántartási adatbázist és adatszolgáltatást. Országosan elsőként a megyében alkalmaztak informatikát a településfejlesztési/rendezési - később a környezetvédelmi - tervezésben. Országos elismerést váltott ki a Veszprémi Várnegyed megmentésére indított és végrehajtott, a folyamatos régészeti kutatással párhuzamosan végzett és egyúttal a legkorszerűbb technológiákat alkalmazó, összehangolt rekonstrukciós program.

Nevezetességek Közép-Dunántúl régióban:

Veszprém vára
A várpalotai vár, vegyészeti múzeum és evangélikus templom

Veszprém

A "királynék városa" a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. A veszprémi vár a legnagyobb egységes lakott várnegyed a budai vár után. Látnivalói a Tűztorony, a Modern Képtár, a Csikász Galéria, a Piarista templom, a Téglagyűjtemény, a Dubniczay-ház – László Károly Gyűjtemény, és a Gizella Királyné Múzeum. Az érseki palota, Fellner Jakab tervei szerint épült, 1700-as évekből származik. Freskói Johann Cymbal alkotásai. A Szent György-kápolna román kori, a Gizella-kápolna 13. századi gótikus műemlék. Az ősi Szent Mihály-székesegyház a 20. század eleji átépítés után neoromán stílust hordó építészeti emlék.

Pápa

A legrégibb ma is álló épület a 15. századi Korvin-ház. A belváros 19. századi, 20. század eleji polgárházai szépen fel vannak újítva, a Fő teret Közép-Európa egyik legszebb barokk terének tartják. A belváros számos épületén megfigyelhetjük a jellegzetes pápai zárt erkélyeket. A műemlék jellegű épületek megóvásáért, restaurációjáért Pápa 1989-ben Hild János-emlékérmet kapott. Pápával kapcsolatban gyakran említik a soktornyú jelzőt: bármely irányból közelít ugyanis az ember a városhoz, először a tornyait látja meg. Látható itt az Eszterházy kastély, a Plébániatemplom, a Bezerédy-ház és a Zichy-ház. Ókollégiumába jártak Petőfi Sándor és Jókai Mór.

Várpalota

A Thury-vár ősét a 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak építették meg. 1566-ban kapitánya, Thury György védelmezte a töröktől, így később, 1593-ban került idegen kézre, majd 1687-ben véglegesen ismét keresztény csapatok birtokába. A 20. századra romossá lett építményt az 1960-as évek óta állítják helyre folyamatosan. A földszinten helytörténeti kiállítás illetve a palota épen fennmaradt részei tekinthetők meg. Itt kapott helyet a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a Magyar Vegyészeti Múzeum. A Zichy-kastély ad helyet az egyedülálló Trianon Múzeum gyűjteményének. A Thury várban 2001 óta evangélikus imaház is működik.

Zirc

Jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom tervezője ismeretlen, freskóit Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette. A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is.

Csesznek

Látnivalója a cseszneki vár, a 15. század eleji vár új alapokra épült. Alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. Déli oldalán alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt.

Herend

A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát, aki felfejlesztette és dicsőségre vitte, nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. 1964 óta működik Porcelánmúzeuma.

Sümeg

A település határában található a mogyorósdombi őskőkori kovakő-bánya. A Sümegi Vár egyike a legnagyobb és legépebben fennmaradt erődítményeknek az országban. A 14. századi műemlék 270 m magas hegyen épült. A Vármúzeum az épület történetét eleveníti fel, udvarán nyaranta lovagi játékokat rendeznek. Nemzetközi mércével mérhető művészeti értéket képviselnek a plébániatemplomban levő Maulbertsch freskók, a késő barokk Püspöki palota és a Ferences templom szoboralkotásai.

Nevezetességek Balaton régióban:

Tapolca

A város központjában található a Tavasbarlang, melynek teljes hossza: 3280 méter, mélysége a bejárattól számítva: 16 méter. A barlangot a mészkő repedéseibe bejutó víz alakította ki. A barlangot 1903-ban fedezték fel, majd 1912-ben elkészült a villanyvilágítás, ezáltal megnyithatták a látogatók előtt. Egy szakasza csónakkal bejárható, azonban nagy része víz alatt van. A Kórház-barlangot gyógyászati célra használják. A festői szépségű Malomtó méltán lett Tapolca nevezetessége. A katolikus templom 13. században épült román stílusban. A karthauziak ezt egészítették ki egy gótikus szentéllyel. Padányi Biró Márton veszprémi püspök 1756-1757-ben barokk hajót, a 19. század végén, Ley József plébános két oratóriumot építtetett a templomhoz. A Fő téren áll a barokk Szentháromság-szobor, amit Padányi Bíró Márton veszprémi püspök állíttatott 1757-ben.

Veszprém megye várai (Balaton régió)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pápa központja a nagytemplom tornyából

(Népesség szerinti sorrendben, 2011. november 1-jén a KSH adatai alapján)[2]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Veszprém COA.jpg Veszprém 60 788 fő (2014. jan 1.)[3] +/- Veszprémi kistérség
2. HUN Pápa COA.jpg Pápa 31 268 fő (2014. jan 1.)[4] +/- Pápai kistérség
3. Ajka címere.jpg Ajka 28 775 fő (2014. jan 1.)[5] +/- Ajkai kistérség
4. Coa Hungary Town Várpalota.svg Várpalota 20 106 fő (2014. jan 1.)[6] +/- Várpalotai kistérség
5. Coa Hungary Town Tapolca.svg Tapolca 15 823 fő (2014. jan 1.)[7] +/- Tapolcai kistérség
6. HUN Balatonfüred COA.jpg Balatonfüred 13 306 fő (2014. jan 1.)[8] +/- Balatonfüredi kistérség
7. HUN Balatonalmádi COA.jpg Balatonalmádi 8578 fő (2014. jan 1.)[9] +/- Balatonalmádi kistérség
8. Coa Hungary Town Zirc.svg Zirc 7083 fő (2014. jan 1.)[10] +/- Zirci kistérség
9. Coa Hungary Town Sümeg.svg Sümeg 6283 fő (2014. jan 1.)[11] +/- Sümegi kistérség
10. HUN Berhida COA.jpg Berhida 5861 fő (2014. jan 1.)[12] +/- Várpalotai kistérség
11. Devecser-coat-of-arms.svg Devecser 4378 fő (2014. jan 1.)[13] +/- Devecseri kistérség
12. HUN Balatonfűzfő COA.jpg Balatonfűzfő 4169 fő (2014. jan 1.)[14] +/- Balatonalmádi kistérség
13. HUN Herend COA.jpg Herend 3411 fő (2014. jan 1.)[15] +/- Veszprémi kistérség
14. HUN Balatonkenese COA.jpg Balatonkenese 3359 fő (2014. jan 1.)[16] +/- Balatonalmádi kistérség
15. HUN Badacsonytomaj COA.jpg Badacsonytomaj 2186 fő (2014. jan 1.)[17] +/- Tapolcai kistérség

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. lakosság KSH (magyar nyelven) (xls). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 12.)
  2. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/veszpremnep/vesznep0703.pdf
  3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. ksh.hu (2014. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. aug. 28.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bándi László: Emlékhelyek Veszprém megyében. Veszprém, 1996. (a megye településein felállított emléktáblák, szobrok stb. fekete-fehér fényképes albuma a hely szöveges megjelölésével és az emlékművek és emléktáblák szövegének másolatával)
  • Közép-Dunántúl hivatalos portál

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszprém megye témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]