Veszprém megye

Veszprém megye
Veszprém megye címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Megyeszékhely	Veszprém
Települések száma	217
megyei jogú városok	1
egyéb városok	14
ISO 3166-2	HU-VE
Népesség
Teljes népesség	353 068 fő (2011. nov 1.) +/-
Népsűrűség	78,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4493 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Veszprém megye elhelyezkedése Magyarországon
Veszprém megye weboldala

Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4493 km². Kb 4,5%-a Magyarország területének.

Földrajz

Domborzat

A megye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. A megye északi részére mélyen benyúlik a Kisalföld síksága. A megye legmagasabb pontja az Északi-Bakonyban található Kőris-hegy (709 m.)

Éghajlat

Veszprém megye éghajlata kiegyenlített.

Geológia

A megye területének kőzeteit bazalt, tufa, mészkő, dolomit és márga alkotja. A terület ásványkincsekben gazdag. A Bakony hegységben gazdag karsztvízkészlet található.

Vízrajz

A Balaton a szigligeti várból

Veszprém megye legfontosabb természetes vize a Balaton.

A megye folyóvizei:

• Cuha
• Gaja
• Gerence
• Marcal
• Rába
• Séd
• Torna
• Bittva (patak)
• Hajagos
• Eger-víz (patak)
• Lovasi-séd

Élővilág, természetvédelem

A megye az ország harmadik legerdősebb megyéje (30%), így a természet kedvelőinek ideális terület. A megye területén található a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Lásd még: Veszprém megye védett természeti értékeinek listája

Veszprém megye különleges földrajzi pontjai

• Szélső települések égtájak szerint:
  • a megye legészakibb települése Malomsok (Pápai kistérség),
  • a megye legdélibb települése Badacsonytomaj (Tapolcai kistérség),
  • a megye legkeletibb települése Várpalota (Várpalotai kistérség),
  • a megye legnyugatibb települése Zalaerdőd (Sümegi kistérség).

• Legnépesebb települések
  • a megye legnépesebb városa Veszprém (Veszprémi kistérség)
  • a megye legnépesebb nagyközsége Pétfürdő (Várpalotai kistérség)
  • a megye legnépesebb községe Hajmáskér (Veszprémi kistérség)

• Legkisebb települések
  • a megye legkisebb városa Badacsonytomaj (Tapolcai kistérség)
  • a megye legkisebb nagyközsége Révfülöp (Tapolcai kistérség)
  • a megye legkisebb községe Megyer (Sümegi kistérség)

Történelem

A megye területe az idők folyamán többször is változott. A megyerendszer kialakulásakor hozzá tartozott Siófok és Tolna megye egy része is, viszont nem képezte részét a Balaton-part Káptalanfüredtől nyugatra eső része. Legnagyobb kiterjedését az 1970-es években érte el, amikor Keszthely is hozzá tartozott, ami mára (újra) Zala megye területére került. 1992 óta több hullámban váltak ki települések a megye északi és (gazdaságilag fejletlenebb) északnyugati részén, hogy csatlakozzanak Győr-Moson-Sopron megye területéhez.

Ezek a települések:

• Csikvánd, Gyarmat, Szerecseny (1992. január 1.)
• Lázi, Bakonypéterd (1999. június 30.) Zirci kistérségből a Tét-pannonhalmi kistérségbe
• Fenyőfő, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány (2002. október 20.) Pápai és Zirci kistérségből a Pannonhalmai kistérségbe.

Közigazgatási beosztás 1950-1990 között

Járások 1950–1983 között

Veszprém megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Devecseri, Enyingi, Pápai, Veszprémi, Zirci és a Zala megyétől 1946-ban ide csatolt Balatonfüredi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Fejér megyéhez az Enyingi járást, viszont Zalától ide került a Keszthelyi, a Sümegi és a Tapolcai járás, így 1950. március 16-ától nyolc járás volt Veszprém megye területén.

Az 1950-es járásrendezés során Veszprém megyében csupán a járáshatárok kisebb kiigazítására került sor, így a tanácsrendszer bevezetésekor nyolc járási tanács alakult a megyében (Balatonfüredi, Devecseri, Keszthelyi, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Veszprémi és Zirci).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból három járás szűnt meg: a Balatonfüredi 1956-ban (beolvadt a Veszprémi járásba), a Sümegi 1966-ban (felosztották a Devecseri, a Keszthelyi és a Tapolcai járás között), végül a Zirci 1970-ben (felosztották a Pápai és a Veszprémi járás között). 1971-ben a Devecseri járás székelyét áthelyezték a már 1959 óta városi rangot viselő és továbbra is erősen fejlődő Ajkára, elnevezését ennek megfelelően Ajkai járásra változtatva. (A tanácsrendszer 40 éve alatt ez kivételes esemény volt, összesen csupán négy esetben helyeztek át járási székhelyet.) 1978 végén került sor a tanácsrendszer időszakának legnagyobb megyehetár-módosítására, amikor a Keszthelyi járást és Keszthely városát Veszprém megyétől átcsatolták Zala megyéhez. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi).

Városok 1950–1983 között

Veszprém megye területén az 1950-es megyerendezés idején két megyei város volt, a megyeszékhely Veszprémen kívül Pápa. 1983-ig további öt település szerzett városi rangot: 1951-ben Várpalota, 1954-ben Keszthely, 1959-ben Ajka, 1966-ban Tapolca és 1971-ben Balatonfüred. Keszthelyt azonban 1978 végén a Keszhtelyi járással együtt Zala megyéhez csatolták, így 1983 végén a megyében hat város volt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Veszprém jogállása közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, és ez lett a rangja az 1951-ben várossá alakult Várpalotának is, míg Pápa közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Pápai járáshoz tartozott. 1954-től a megye valamennyi városának rangja járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.

Városkörnyékek 1970‑1983 között

Veszprém megyében már a járások megszűnése előtt mind a hat város városkörnyékközpont lett (Veszprém 1970-ben, Ajka, Tapolca és Várpalota 1977-ben, Pápa 1978-ban, Balatonfüred pedig 1981-ben). Balatonfüred 1956 óta, Várpalota pedig soha korábban nem volt járási székhely, a másik négy város viszont az maradt városkörnyékközpontként is.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984 elején az ország összes járása, így a Veszprém megyében található négy is (Ajkai, Pápai, Tapolcai és Veszprémi) megszűnt. A hat meglévő városhoz (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca, Várpalota és Veszprém) csatlakozott Sümeg és Zirc, és mindegyik város egyben városkörnyékközpont is volt. Emellett városi jogú nagyközséggé és így nagyközségkörnyék-központtá alakult Balatonalmádi, mely 1989-ben kapott városi rangot, kilencedikként a megyében.

Önkormányzat és közigazgatás

Veszprém, Megyeháza

Kistérségek

Veszprém megye kistérségei (területi beosztás: 2011. január 1., terület és lélekszám: 2011. november 1.):

Kistérség neve	Székhelye	Terület (km²)	Lélekszám (2011. november 1.)	Település, kerület
Ajkai kistérség	Ajka	355,76	39 160	12
Balatonalmádi kistérség	Balatonalmádi	293,39	25 500	11
Balatonfüredi kistérség	Balatonfüred	324,41	23 849	21
Devecseri kistérség	Devecser	387,67	15 079	27
Pápai kistérség	Pápa	1021,18	59 310	49
Sümegi kistérség	Sümeg	306,40	15 358	21
Tapolcai kistérség	Tapolca	540,25	34 256	33
Várpalotai kistérség	Várpalota	280,71	37 882	7
Veszprémi kistérség	Veszprém	643,81	83 439	20
Zirci kistérség	Zirc	339,29	19 911	16

Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Continental Teves Magyarország Kft. (42), 2. Nitrogénművek Zrt. (93), 3. Poppe & Potthoff Hungária Bt. (141).

Ipar

A megye az 1980-as években jelentősen iparosodott volt. A fellelhető ásványvagyon miatt egyes vidékeken meghatározó jelentőségű volt a barnaszén, bauxit és mangán bányászata. A várpalotai és ajkai szénvagyonra települt az inotai (jelenleg már nem üzemelő) és az ajkai hőerőmű. Az erőművek villamosenergia-termelésének és a megye bauxitvagyonának kihasználására mindkét helyen alumíniumkohó is működött. A megye vegyipara még ma is jelentős; Pétfürdőn, Peremartonban és Balatonfűzfőn ma is működő nagy vegyiüzemek találhatók (műtrágyák és növényvédőszerek gyártása). A vegyiparnak a megyében betöltött jelentős szerepét mutatja a megyeszékhelyen korábban működő Vegyipari Egyetem (ma: Pannon Egyetem), MÁFKI (Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet) és Neviki (Nehézvegyipari Kutatóintézet). A megyében előállított további ipari termékek közé tartoznak az autóvillamossági cikkek, bútoripari termékek, építőanyagok és háztartási gépek.

Bányászat

A megye ásványkincsekben gazdag, ezért az ország egyik legfontosabb alapanyag-szolgáltató területe. Az energiahordozók közül a barnaszén jelentős. Az oxidos és karbonátos mangánércet az országban egyedül csak itt bányásszák, azonban legjelentősebb ásványkincsének a bauxit tekinthető, amely a megye révén európai szempontból is az elsők közé sorolja Magyarországot. Különös a jelentősége a Bakony hegység gazdag karsztvízkészletének, mely a települések ivóvízszükségletének kielégítésében, valamint az ipar vízellátásában játszik szerepet.

Mezőgazdaság

Balatonfelvidéki táj (Szentkirályszabadja)

A Balaton-part és a völgyek mikroklímája, valamint a vulkanikus altalaj kedvező feltételeket biztosít a szőlészet és borászat számára, ezért több borvidék is található a megyében. A felszín erős tagoltsága miatt a talajviszonyok – a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld kivételével – kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelés számára. A mezőgazdasági termelés többi ága számára a felszín erős tagoltsága miatt a talajviszonyok kedvezőtlenek. Ez alól csak a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld termékeny területe jelent kivételt.

Közlekedés, infrastruktúra

A gazdasági fejlődés ütemét nagymértékben befolyásoló infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. A megyét sűrű úthálózat jellemzi, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdülőkörzeteket köt össze. Legfontosabb közútja a kelet–nyugati irányú nemzetközi forgalmat is lebonyolító 8-as számú főút, amit a nyugati határ felé irányuló jelentős átmenő forgalom miatt fejleszteni kell. Éppen ezért az érintett három megye együttműködési megállapodása alapján az M8-as számú gyorsforgalmi út megépítése mind a gazdaság dinamikus fejlesztése, mind a közúti közlekedés problémáinak megoldása szempontjából kiemelt fontosságú. Az építés érdekében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére funkcionális területfejlesztési tanács is alakult.

A megye területén 250 km-es vasúti fővonal halad át, melyből a Budapest–Szombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Ennek villamosítása révén 2000-ben a nyugati határ és a főváros elérésének lehetősége is egy órára csökkent.

A légiközlekedésben a korábban a honvédség által üzemeltetett pápai és szentkirályszabadjai repülőterek polgári hasznosításának lehetőségére már tervek készültek. Kidolgozták az AIR-PARK tervezetét is Veszprémben, ami egy önálló ipari, logisztikai és tudományos parkot kapcsolna a szentkirályszabadjai reptérhez.

Sokat fejlődött a megye közműellátottsága. A vezetékes víz minden településre eljut. A megye telefonellátottságában exponenciális fejlődés történt. Mindezt tovább javítja a mobiltelefon-szolgáltatások színvonalának és ügyfélkörének bővítése. Jelentős előrelépés, hogy az adatátviteli rendszerek fejlesztésébe, korszerűsítésébe, az ISDN-vonalak kiépítésébe a Matáv mellett a megyében működő külföldi érdekeltségű telefontársaságok is bekapcsolódtak.

Kultúra

A Petőfi Színház Veszprémben

Minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart a Művészetek Völgye fesztivál, amely hat település, Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs és Pula helyszínein zajlik. A rendezvények között színházi előadások, komoly- és nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel.

Lásd még:

• Veszprém megyei múzeumok listája
• Veszprém megyei kulturális programok listája

A veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai szerint Veszprém megye 373 794 lakosának nagy többsége, 302 453 fő (80,9%) kereszténynek vallja magát, ez az adat 6,5%-kal haladja meg az országos átlagot. Ebből római katolikusnak 237 404 (63,5%), reformátusnak 42 499 (11,4%), evangélikusnak 19 102 (5,1%), görög katolikusnak pedig 1212 fő (0,3%) vallotta magát. Tehát az országos átlaghoz viszonyítva a megyében nagyobb a római katolikusok és az evangélikusok aránya, de kisebb a reformátusoké és a görög katolikusoké. Az országos adatokhoz képest kevesebben jelölték meg magukat nem vallásosként vagy tagadták meg a válaszadást.

Veszprém megye területét katolikus egyházszervezeti szempontból a Veszprémi Főegyházmegye 6 esperesi kerülete fedi le, az érsekség központja a megyeszékhelyen található. A református gyülekezeteket a pápai székhelyű Dunántúli Református Egyházkerület két egyházmegyéje fogja össze: a pápai és a veszprémi; a 27 evangélikus egyházközséget pedig a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerülethez tartozó Veszprémi Evangélikus Egyházmegye.

Turizmus

A megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja, a gyógyvizek, a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a Bakony erdőségei, a történelmi városok és falvak, a híres arborétumok jelentik. A borkedvelőket Badacsony, Csopak és Somló mintegy 6000 hektáros szőlőültetvényei, számos borászati üzem és magánpincészet várja. A megye a vitorlázás, lovaglás és sárkányrepülés egyik fő központja. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka.

Épített örökség: a kulturális turizmus célpontjai

Veszprém megye térségében - a régészeti kutatások tanúsága szerint - az őskőkortól kezdve - településnyomok tanúskodnak az emberi közösségek jelenlétéről (Lovas őskőkori festékbánya, Sümeg mogyorósdomb kovakőbánya, stb.). Építészeti és tárgyi-, valamint változatos etnikai kultúrhagyatéka kiemelkedően gazdag. A megye kulturális intézményrendszere - mint a múzeumok és kiállítóhelyek, levéltár és könyvtárhálózat, a közművelődési szervezetek élő kapcsolatot tartanak fenn a történelmi múlt és napjank oktatási-, művelődési szükségleteinek ápolásában.

Különlegesen gazdag a megye építészeti (műemléki-, népi építészeti és ipartörténeti) emlékekben. A megye értékes kulturális hagyatékéval való gondos sáfárkodására jellemző, hogy az országban elsőként Veszprém megye hozott létre számítógépes műemléki nyilvántartási adatbázist és adatszolgáltatást. Országosan elsőként a megyében alkalmaztak informatikát a településfejlesztési/rendezési - később a környezetvédelmi - tervezésben. Országos elismerést váltott ki a Veszprémi Várnegyed megmentésére indított és végrehajtott, a folyamatos régészeti kutatással párhuzamosan végzett és egyúttal a legkorszerűbb technológiákat alkalmazó, összehangolt rekonstrukciós program.

Nevezetességek Közép-Dunántúl régióban:

Veszprém vára

A várpalotai vár, vegyészeti múzeum és evangélikus templom

Veszprém

A "királynék városa" a Séd patakot övező dombokon és völgyekben terül el, északról a Bakony hegyvonulata, délről a Balaton-felvidék, keletről pedig a sík Mezőföld északnyugati nyúlványa, a Veszprémi-fennsík határolja. A veszprémi vár a legnagyobb egységes lakott várnegyed a budai vár után. Látnivalói a Tűztorony, a Modern Képtár, a Csikász Galéria, a Piarista templom, a Téglagyűjtemény, a Dubniczay-ház – László Károly Gyűjtemény, és a Gizella Királyné Múzeum. Az érseki palota, Fellner Jakab tervei szerint épült, 1700-as évekből származik. Freskói Johann Cymbal alkotásai. A Szent György-kápolna román kori, a Gizella-kápolna 13. századi gótikus műemlék. Az ősi Szent Mihály-székesegyház a 20. század eleji átépítés után neoromán stílust hordó építészeti emlék.

Pápa

A legrégibb ma is álló épület a 15. századi Korvin-ház. A belváros 19. századi, 20. század eleji polgárházai szépen fel vannak újítva, a Fő teret Közép-Európa egyik legszebb barokk terének tartják. A belváros számos épületén megfigyelhetjük a jellegzetes pápai zárt erkélyeket. A műemlék jellegű épületek megóvásáért, restaurációjáért Pápa 1989-ben Hild János-emlékérmet kapott. Pápával kapcsolatban gyakran említik a soktornyú jelzőt: bármely irányból közelít ugyanis az ember a városhoz, először a tornyait látja meg. Látható itt a Eszterházy kastély, a Plébániatemplom, a Bezerédy-ház és a Zichy-ház. Ókollégiumába jártak Petőfi Sándor és Jókai Mór.

Várpalota

A Thury-vár ősét a 14. század második felében az itt birtokot szerző Újlakiak építették meg. 1566-ban kapitánya, Thury György védelmezte a töröktől, így később, 1593-ban került idegen kézre, majd 1687-ben véglegesen ismét keresztény csapatok birtokába. A 20. századra romossá lett építményt az 1960-as évek óta állítják helyre folyamatosan. A földszinten helytörténeti kiállítás illetve a palota épen fennmaradt részei tekinthetők meg. Itt kapott helyet a Gróf Sztáray Antal Bányászati Múzeum és a Magyar Vegyészeti Múzeum. A Zichy-kastély ad helyet az egyedülálló Trianon Múzeum gyűjteményének. A Thury várban 2001 óta evangélikus imaház is működik.

Zirc

Jelképe a ciszterci Bazilika minor, mely a középkori apátságtól nyugatra épült az 1700-as években (1737-1752), barokk stílusban. A templom tervezője ismeretlen, freskóit Wagmaister József, a Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet Franz Anton Maulbertsch készítette. A város központi részén elhelyezkedő ciszterci monostor jellegzetes épületének a templomhoz csatlakozó 18. századi szárnyait Witwer Márton kármelita szerzetes tervezte. Az épület 19. század közepi bővítéseknek köszönhetően az apátság még két látogatható intézményt fogad be: az ország egyetlen vidéki természettudományi múzeuma, a Bakonyi Természettudományi Múzeum kiállítása található meg a templomkertről nyíló épület első emeletén. Továbbá, az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Reguly Antal Műemlékkönyvtár, mely a második emeleten található. A természettudományi múzeum 1972 óta működik, kiállításán diorámákban mutatják be a Bakony élővilágát, valamint a Kárpát-medence ásványait. A műemlékkönyvtár 65 000 kötetes állománya nagyrészt 18-19. századi, de találhatók egyedülálló ősnyomtatványok is.

Csesznek

Látnivalója a cseszneki vár, a 15. század eleji vár új alapokra épült. Alaprajza egy téglalaphoz csatlakozó ötszöget formázott, középen belső udvarral. Déli oldalán alacsonyabb gazdasági épületek húzódtak, a többi fal a vár lakóépületeit rejtette. A déli oldalon egy félkör alaprajzú kis torony is állt. Az északnyugati bejáratot valószínűleg felvonóhidas kapu védte, melynek Garai-Cillei címeres szemöldökköve máig fennmaradt.

Herend

A porcelángyár kőedénygyártás formájában 1826-ban indult, Stingl Vince alapításában. 1839-ben a hitelezője, Fischer Mór szerezte meg a manufaktúrát, aki felfejlesztette és dicsőségre vitte, nevéhez kötődik a művészi porcelángyártás bevezetése. 1964 óta működik Porcelánmúzeuma.

Sümeg

A település határában található a mogyorósdombi őskőkori kovakő-bánya. A Sümegi Vár egyike a legnagyobb és legépebben fennmaradt erődítményeknek az országban. A 14. századi műemlék 270 m magas hegyen épült. A Vármúzeum az épület történetét eleveníti fel, udvarán nyaranta lovagi játékokat rendeznek. Nemzetközi mércével mérhető művészeti értéket képviselnek a plébániatemplomban levő Maulbertsch freskók, a késő barokk Püspöki palota és a Ferences templom szoboralkotásai.

Nevezetességek Balaton régióban:

Tapolca

A város központjában található a Tavasbarlang, melynek teljes hossza: 3280 méter, mélysége a bejárattól számítva: 16 méter. A barlangot a mészkő repedéseibe bejutó víz alakította ki. A barlangot 1903-ban fedezték fel, majd 1912-ben elkészült a villanyvilágítás, ezáltal megnyithatták a látogatók előtt. Egy szakasza csónakkal bejárható, azonban nagy része víz alatt van. A Kórház-barlangot gyógyászati célra használják. A festői szépségű Malomtó méltán lett Tapolca nevezetessége. A katolikus templom 13. században épült román stílusban. A karthauziak ezt egészítették ki egy gótikus szentéllyel. Padányi Biró Márton veszprémi püspök 1756-1757-ben barokk hajót, a 19. század végén, Ley József plébános két oratóriumot építtetett a templomhoz. A Fő téren áll a barokk Szentháromság-szobor, amit Padányi Bíró Márton veszprémi püspök állíttatott 1757-ben.

Veszprém megye várai (Balaton régió)

• Szigligeti vár-Szigliget
• Essegvár-Bánd
• Hegyesdi vár-Hegyesd
• Szarvaskő vára-Döbrönte
• Somlói vár-Doba
• Óvár-Tihany
• Csobánc vára-Gyulakeszi
• Bakonyújvár-Bakonybél
• Zádor-vár-Pécsely
• Kinizsi-vár-Nagyvázsony

Lásd még:

• Veszprém megye turisztikai látnivalóinak listája
• Közép-Dunántúl turisztikai régió, Balaton turisztikai régió

Települései

Városok

Pápa központja a nagytemplom tornyából

(Népesség szerinti sorrendben, 2011. november 1-jén a KSH adatai alapján)

Sorsz.	Település	Lakónépesség	Kistérség
1.	Veszprém	61 721 fő (2011. nov 1.) +/-▲	Veszprémi kistérség
2.	Pápa	31 845 fő (2011. nov 1.) +/-▼	Pápai kistérség
3.	Ajka	29 106 fő (2011. nov 1.) +/-▼	Ajkai kistérség
4.	Várpalota	20 756 fő (2011. nov 1.) +/-▲	Várpalotai kistérség
5.	Tapolca	15 988 fő (2011. nov 1.) +/-▼	Tapolcai kistérség
6.	Balatonfüred	12 979 fő (2011. nov 1.) +/-▼	Balatonfüredi kistérség
7.	Balatonalmádi	8522 fő (2011. nov 1.) +/-▲	Balatonalmádi kistérség
8.	Zirc	6996 fő (2011. nov 1.) +/-▲	Zirci kistérség
9.	Sümeg	6373 fő (2011. nov 1.) +/-▼	Sümegi kistérség
10.	Berhida	5839 fő (2011. nov 1.) +/-▼	Várpalotai kistérség
11.	Devecser	4641 fő (2010. jan 1.) +/-▲	Devecseri kistérség
12.	Balatonfűzfő	4314 fő (2010. jan 1.) +/-▼	Balatonalmádi kistérség
13.	Herend	3447 fő (2010. jan 1.) +/-▼	Veszprémi kistérség
14.	Balatonkenese	3216 fő (2010. jan 1.) +/- ▼	Balatonalmádi kistérség
15.	Badacsonytomaj	2150 fő (2010. jan 1.) +/-▼	Tapolcai kistérség

Községek, nagyközségek

Adásztevel Adorjánháza Alsóörs Apácatorna Aszófő Ábrahámhegy Badacsonytördemic Bakonybél Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypölöske Bakonyság Bakonyszentiván Bakonyszentkirály Bakonyszücs Bakonytamási Balatonakali Balatoncsicsó Balatonederics Balatonfőkajár Balatonhenye Balatonrendes Balatonszepezd Balatonszőlős Balatonudvari Balatonvilágos Barnag Bazsi Bánd Béb Békás Bodorfa

Borszörcsök Borzavár Csabrendek Csajág Csehbánya Csesznek Csetény Csopak Csót Csögle Dabronc Dabrony Dáka Doba Döbrönte Dörgicse Dudar Egeralja Egyházaskesző Eplény Farkasgyepű Felsőörs Ganna Gecse Gic Gógánfa Gyepükaján Gyulakeszi Hajmáskér Halimba Hárskút (Magyarország) Hegyesd Hegymagas Hetyefő

Hidegkút Homokbödöge Hosztót Iszkáz Jásd Kamond Kapolcs Karakószörcsök Káptalanfa Káptalantóti Kemeneshőgyész Kemenesszentpéter Kerta Kékkút Királyszentistván Kisapáti Kisberzseny Kiscsősz Kislőd Kispirit Kisszőlős Kolontár Köveskál Kővágóörs Kup Külsővat Küngös Lesencefalu Lesenceistvánd Lesencetomaj Litér Lovas Lovászpatona Lókút

Magyargencs Magyarpolány Malomsok Marcalgergelyi Marcaltő Márkó Megyer Mencshely Mezőlak Mihályháza Mindszentkálla Monostorapáti Monoszló Nagyacsád Nagyalásony Nagydém Nagyesztergár Nagygyimót Nagypirit Nagytevel Nagyvázsony Nemesgörzsöny Nemesgulács Nemeshany Nemesszalók Nemesvita Nemesvámos Németbánya Noszlop Nóráp Nyárád Nyirád Olaszfalu Oroszi

Óbudavár Öcs Örvényes Öskü Ősi Paloznak Papkeszi Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Pécsely Pénzesgyőr Pétfürdő Porva Pula Pusztamiske Raposka Révfülöp Rigács Salföld Sáska Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Sóly Sümegprága Szápár Szentantalfa Szentbékkálla Szentgál Szentimrefalva

Szentjakabfa Szentkirályszabadja Szigliget Szőc Tagyon Takácsi Taliándörögd Tés Tihany Tótvázsony Tüskevár Ugod Ukk Uzsa Úrkút Vanyola Vaszar Várkesző Városlőd Vászoly Veszprémfajsz Veszprémgalsa Vid Vigántpetend Vilonya Vinár Vöröstó Zalaerdőd Zalagyömörő Zalahaláp Zalameggyes Zalaszegvár Zánka

Lásd még

• Megyeháza (Veszprém)
• Laczkó Dezső Múzeum

Források

• Bándi László: Emlékhelyek Veszprém megyében. Veszprém, 1996. (a megye településein felállított emléktáblák, szobrok stb. fekete-fehér fényképes albuma a hely szöveges megjelölésével és az emlékművek és emléktáblák szövegének másolatával)
• Közép-Dunántúl hivatalos portál

További információk

• Veszprém megye hivatalos oldala
• Veszprém megye lap
• Veszprém megyei cég lap
• emagyarország portál
• megyei múzeumok
• Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
• Veszprém megye nevezetességek - Wikitravel
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.