Herendi porcelán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
HEREND logo.png

A Herendi Porcelánmanufaktúra 1826. évi alapítása óta hagyományaihoz hűen készíti kézműves remekműveit. A porcelánt régen „fehér aranynak” nevezték, birtokolni kiváltság volt, rangot jelentett, vágyott tárgy, érték volt. A nyers porcelánmassza megmunkálása a korongozó, öntő szakembereken át a kemence értéket teremtő tüzén keresztül a festőecset utolsó simításáig kézi úton történik mind a mai napig Herenden. Tiszteletben tartva a nagy elődök értékteremtő munkáját, megőrizve szellemiségüket, a kijelölt utat soha el nem hagyva, születnek így azok az értékek, melyeket a világ minden lakott földrészén ismernek és elismernek. Születik így a Herendi Porcelán: Hungarikum, a Magyar Örökség része.

Amikor a Manufaktúra elődjét, a fajansz- és kőedénykészítő műhelyét Pannónia közepén, néhány mérföldnyire a Balatontól Stingl Vince 1826-ban megnyitotta, még senki sem sejthette, hamarosan világszerte ismerni fogják az aprócska település, Herend nevét. Az anyagi nehézségek miatt 1839-ben a tőkeerős Fischer Mór vette meg a kis műhelyt, s attól kezdve csak porcelán készült Herenden. A siker nem is váratott magára. A Herendi Porcelánmanufaktúra többek között elnyerte a császári és a királyi udvari szállító címet, előre vetítve a nemzetközi sikereket is. A magyar arisztokrácia szinte kizárólag Herenden rendelte meg töredékes porcelánkészleteinek kiegészítését, s e pótlások révén a Manufaktúra számtalan olyan régi motívumot alkalmaz ma is, amelyet mások rég elfeledtek. Így van ma már 16 ezer különböző fehér formánk és 4 ezer különböző festett mintánk, összesen mintegy 64 millió különböző porcelán termék. A Herendi Porcelánmanufaktúráról elismerőleg beszélt az egyik legnagyobb magyar, Kossuth Lajos is, amikor 1842-ben a következőt mondta: „Fischer Móricz, cs. királyilag szabadalmazott Herendi porcelángyár tulajdonos Veszprém vmegyében; 4 év óta fennálló s ezen iparág természeténél fogva igen tetemes pénzáldozatokba került porcelángyárának műveivel az iparműkiállításnak igen örvendetes díszt kölcsönzött. Hercegi asztal számára készült, a hercegi asztal igényeinek is megfelelő gazdagon aranyozott, nem különben egyszerűen festett szegélyű tálakon s tányérokon kívül két gyönyörű virágtartó edény; továbbá egy 29 hüvelyknyi hosszúságú aranyozott hal-tál, a Herenddel szomszéd Balaton ízes fogasainak tálalására alkalmazott valóságos mestermű, minő a külföld legelső porcelángyáraiban is a nem mindig sikerülő legköltségesebb művek közé számíttatik, végre pedig szintúgy igen nehéz készítésű transparent porcelánból gyertyafény-ernyők, közöttük egy a hercegprímás jól talált arcképével, valának a herendi porcelángyár műpéldányaiul kiállítva; s az iparműkiállítás 14.000 látogatói közt bizonyosan egy sem volt, kinek szemei a honi műipar örvendetes fejleményének ezen díszes jeleit örömmel ne szemlélte volna.”

Herenden a legnagyobb igényességgel készülnek a porcelán díszművek és étkészletek: formázóink és porcelánfestő mestereink elhivatottsága, kézművességbeli jártassága így pompásan bizonyítást nyerhet. A Herendi Porcelán sikertörténetének csupán néhány állomását jelentik a világkiállításokon – 1851-ben és 1862-ben Londonban, 1867-ben Párizsban, 1873-ban Bécsben, 1935-ben Brüsszelben és 1937-ben ismét Párizsban – nyert díjak. Túlélt a Herendi Porcelánmanufaktúra háborúkat, természeti katasztrófát, és gazdasági világválságokat egyaránt. Ez is tanúsítja: a hagyomány, amelyet ápol, maradandó! Ha érzékeikkel maradéktalanul befogadják mindazt, amit ez az egyedülálló porcelán nyújt, akkor megértik, miért tartozik még a modern világban is a világ legkiemelkedőbb kincsei közé a kézműves, a kézzel festett Herendi porcelán. A Herendi Porcelánmanufaktúra, mint a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája, az „érzékek gyönyörűségét” kínálja Önnek – porcelánba égetve.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1826          Stingl Vince keménycserép műhelyt létesít Herenden, ezzel megalapítja a Herendi Porcelánmanufaktúrát. A műhely porcelán előállításával is próbálkozik.
1839 Fischer Mór megvásárolja Stingltől a manufaktúrát.
1842 Első Magyar Iparmű Kiállítás, Pest. A Herendi Porcelánmanufaktúrát bronzéremmel tüntetik ki.
1851 Londoni Világkiállítás fordulópont lett Herend történetében. A herendi chinoiserie–k osztatlan sikert aratnak. Viktória angol királynő ekkor vásárol egy kínaizáló pillangós, lila peóniás készletet a windsori kastélya számára. Utóbb ez a Viktória minta vált Herend szimbólumává.
1855 A párizsi világkiállításon Herend első osztályú érmet kap. Ferenc József Herendi porcelán teáskészletet rendel Zsófia főhercegnőnek.
1857 Alexander von Humboldt német természettudóst 88. születésnapján Herendi porcelánokkal köszönti Fischer Mór.
1863 Fischer Mór megkapja a Ferenc József lovagrendet és bemutatják a császárnak.
1867 Fischer magyar nemességet, adománylevelet és címert kap Ferenc József császártól.
1872 Fischer Mór „császári és királyi udvari szállítói”címet kap.
1873 A Bécsi Világkiállítás erkölcsi sikert hoz Herendnek. I Ferenc József Herendi porcelánokat ajándékoz II. Sándor orosz cárnak, II. Viktor Emánuel olasz királynak és I. Károly román királynak.
1876 A gyár vezetője Fischer Sámuel, aki közel száz embert foglalkoztat.
1876–84 A herendi gyárat a Fischer fiúk működtetik: Leó, Dezső, Sámuel, Géza, Zsigmond, Vilmos, Béla.
1880 Február 15: Tata, Fischer Mór halála.
1884 A Herendi Porcelángyár a Magyar Állam tulajdonába kerül.
1884–96 Részvénytársaságok kora.

A gyár élére a csehországi Hippmann Ferenc igazgatót nevezik ki. majd a Magyarhoni Üveggyárak Rt. tulajdonába kerül Herend.

1896 Március 10-én a gyárat bezárják, s még az évben felajánlják Fischer Mór unokájának, Fischer Jenőnek megvételre, aki meg is vásárolja azt.
1900 Fischer Jenő irányítása alatt Herend pályája felfelé ível. A következő években megrendezésre kerülő világkiállításokon sikert arat.
1917–18 Az I. világháború alatt minimumra csökken a forgalom, a munkások nagy része bevonul katonának, a gyár alig működik.
1923 szeptember 5-én részvénytársasággá alakul át a Herendi Porcelángyár. Farkasházy Jenő művészeti vezérigazgatóként dolgozott tovább.
1923–25 A részvénytársaság munkáslakásokat épít, cserépkályha üzemet létesít és újjászervezi a tanonciskolát.
1929 Telcs Ede szobrászművész lesz a gyár művészeti vezetője.
1937–48 Dr. Gulden Gyula a Herendi Porcelángyár igazgatója.
1938 Herend művészeti vezetője Lőrinc István, s ez évben megalakul a porcelánipari tanoncképzés is.
1939 Budapesten az Országos Iparművészeti Társulat kiállítótermeiben kiállítást rendez Herend.
1943–44 Hadiipari céllal villamosszigetelőket, gyógyszerészeti és laboratóriumi eszközöket is gyártanak.
1948 A Herendi Porcelángyárat államosítják, majd a Finomkerámia Ipari Művek tagvállalataként működik 1981-ig.
1950 A gyár bővül: új korongos és festőműhelyek, égetőkemencék, művészház, irodaház, sportpályák és gyári kiállítóterem épül.
1954 Óriás díszváza készül az Országház számára.
1960–69 A külkereskedelmi tevékenység jelentős valuta bevételt szerez az országnak Az export bonyolítását az Artex Külkereskedelmi Vállalat végzi.
1964 A herendi porcelángyűjteményt államilag elismert múzeumként kezelik és tartják nyilván.
1976 150 éves jubileumi ünnepségsorozat Herenden.
1976–78 Mesterkurzus. A legtehetségesebb festők szakmai továbbképzés után mestervizsgát tesznek és jogosultak az általuk készített műveket saját aláírásukkal ellátni.
1980 Rendszeresen részt vesz a Herendi Porcelánmanufaktúra a világ legrangosabb kiállításán a Frankfurti Nemzetközi Vásáron.
1981 Herend kiválik a Finomkerámia Ipari Művektől és önálló vállalattá alakul.
1985 Megalakul a gyár saját művészeti műhelye a Herend Stúdió. Önálló külkereskedelmi jogot szerez és kiépíti kereskedelmi osztályát. Legfőbb irányító testülete a Vállalati Tanács.
1992 A Herendi Porcelángyár jogutódjaként megalakul a Herendi Porcelánmanufaktúra Részvénytársaság.
1993 A privatizációt követően kialakul a tulajdonosi szerkezet: a részvények 75 százaléka a munkavállalóké. Tartós állami tulajdonként az Állami Vagyonkezelő Rt. a részvények 25 százalékát tulajdonolja.
1995 Herend az európai porcelánmanufaktúrák között elsőként megkapja az Európa Unió ISO 9001 számú minőségi tanúsítványt.
1996 Szingapúrban a patinás Raffles Szállóban átadják az első önálló, külföldön létesülő Herendi Márkaboltot.

Schrammel Imre lesz a gyár művészeti vezetője.

1997 Saját üzemeltetésű márkabolt nyílik Berlinben, a Hotel Adlonban.
1998–99 Felépül a manufaktúra Porcelániuma, amely új márkabolttal, Herend porcelánművészetének kulisszatitkait is bemutató Minimanufaktúrával, az Apicius étteremmel és kávéházzal gazdagította Herendet.

Mádl Ferencet választják az igazgatótanács elnökévé. Herend Herald címen magazint indít a manufaktúra.

2001 Magyarországon elsőként Herend vezeti be azt az integrált rendszert, amely három, nemzetközileg elismert (minőségbiztosítási, környezetvédelmi, egészség- és munkavédelmi) rendszer szabványt és az európai szervezeti kivállóság modelljét ötvözi.

A Magyar Örökség díj átadásával a magyar nemzeti örökség jelentős részeként ismerik el a Herendi Porcelánmanufaktúra tevékenységét. Az alapítás 175. évfordulóját júliusban négy napos fesztivállal ünnepli a manufaktúra és a város lakossága. Az eseményen jelen van Mádl Ferenc köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.

2007 Herend 107 év után újra Szentpéterváron, reprezentatív kiállítás a cárok nyári rezidenciáján, Cárszkoje Celo-ban.
2008 A manufaktúra művészeti vezetője Babos Pálma.

Herend művészeti kiállítást tart a Genfi Ariana Múzeumban. 23 év után ismét mesterképzés indul Herenden. A mester címet 28 fő részére ünnepélyes keretek között 2009 karácsonyán adják át.

2009 Herend – az első magyar művészeti kiállítóként – kap lehetőséget arra, hogy Moszkvában, a Kreml történelmi falai között kiállítást rendezzen. Ebből az alkalomból a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. egy több mint 2 méter magas óriásvázát ajándékozott az Oroszországi Föderációnak.

Május 12-én útjára indul a „Herend a Kastélyban” kiállítás sorozat, amely több mint két éven át tart.

2012 Herend számos nemzetközi önálló kiállítást nyit: Szlovák Nemzeti Múzeumban, észtországi Paalmse Kastélyban, Berlini Magyar Nagykövetségen, ausztriai kismartoni Esterházy Kastélyban, olaszországi Laveno-Mombelloban.

2012 októberében a Manufaktúra díszudvarában Dr. Mádl Ferenc szobrot avatnak, az ünnepség fővédnöke: Dr. Áder János köztársasági elnök.

2013 A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. mára a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájaként, a hagyományok tisztelőjeként, nyereséges vállalkozásként működik.

A Herendi Porcelánmanufaktúra új terméke, a Polka termékcsalád kitüntető elismerést kap a Frankfurti Ambientén.