Magyarország turizmusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Balaton partja Badacsony hegyével

Ez a szócikk Magyarország turizmusát tárgyalja, azon belül Magyarország turisztikai felosztását, a legfontosabb és legjellegzetesebb turisztikai látnivalókat, a magyarországi természetjárás, üdülő- és gyógyturizmus fő jellemzőit, valamint a turistáknak nyújtott szolgáltatások, a szállás, étkezés és közlekedés adottságait.

Lásd még: Magyarországi turisztikai látnivalók listája – régiók és megyék szerint

Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turizmus Magyarország gazdaságában az európai átlaghoz hasonlóan fontos szerepet tölt be. Évente kb. 4,1 millió belföldi és 3,5 millió külföldi turista választja úticéljául.[1] A KSH adatai szerint 2011-ben például 13,6 millió külföldi turista látogatott el Magyarországra kifejezetten turisztikai céllal, mely 2 százalékkal magasabb, mint a 2010-es adat. A nem turisztikai motivációkkal érkezett külföldiek száma eléri 28 millió főt, melynek nagy része, körülbelül 15 millió fő tranzitutas volt, s körülbelül 10 millióan érkeztek bevásárlási szándékkal az országba. A turizmus szektor gazdaságban betöltött szerepét hármas megközelítésben értelmezhetjük: a statisztikai értelemben vett turizmus szektor a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást takarja (a munkahelyi és közétkeztetés nélkül); ha ehhez hozzászámítjuk a turistákkal közvetlen kapcsolatba kerülő más vállalkozások teljesítményeit is (például utazási irodák), akkor a teljes közvetlen turizmus szektort kapjuk. Végül – és az ágazat nemzetgazdasági jelentőségének megadásakor jellemzően ez a kategória jelenik meg a nyilvánosságban –, a közvetlen turizmus szektorhoz beszállítói tevékenységgel hozzájáruló teljesítményeket is beszámítva nyerjük a közvetlen és közvetett turizmusszektor adatait együtt.[2]

2004-ben a Magyarországra látogató külföldiek összes magyarországi fogyasztása 822 milliárd forintot, ezen belül a turisztikai fogyasztás 596 milliárd forintot tett ki. Emellett a magyar lakosság 385 milliárd forintot fordított turisztikai szolgáltatásokra, aminek eredményeként a turizmus bevételei megközelítették az 1000 milliárd forintot. A turisztikai ágazatok GDP-je 877 milliárd forint volt, ami a magyarországi GDP mintegy 5,0%-át adja. A multiplikátor-hatásokat figyelembe véve a turizmus hozzávetőlegesen 8,5%-kal járult hozzá Magyarország GDP-jéhez. (A statisztikai értelemben vett turizmus szektor, azaz a szálláshely-szolgáltatás és a – munkahelyi és közétkeztetés nélkül számított – vendéglátás 2004-ben 1,6%-kal járult hozzá a bruttó hazai termékhez).[forrás?]

2004-ben a közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 398 ezer fő volt, az összes foglalkoztatott 8,9%-a. A multiplikátor-hatásokat figyelembe véve elmondható, hogy Magyarországon minden nyolcadik munkahely a turizmusnak volt köszönhető.[forrás?]

A KSH 2005-ös adatsora szerint az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma a Balatonfüredi kistérségben volt a legmagasabb: 44901, második a Siófoki kistérség : 18892 vendégéjszakával, harmadik a Balatonalmádi kistérség 8078 éjszakával. Egyidejűleg a Jánoshalmai kistérség, a Mezőcsáti kistérség és a Sarkadi kistérség vonatkozó adata nulla volt.[forrás?]

Kulturális értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr: Széchenyi tér

Világörökségi helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO világörökségi listáján szereplő magyarországi helyszínek a következők (a felvétel éve szerinti sorrendben):

Műemlékek, múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest világörökségi helyszínként elismert látnivalói a Duna-part látképe és a Budai Várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete. A főváros számtalan egyéb látnivalója között nemzetközi viszonylatban is különleges műemlékek, templomok, kastélyok, ókori, középkori és török kori emlékek, barokk, klasszicista, romantikus, neoreneszánsz, eklektikus és szecessziós stílusú középületek és lakóházak, 223 múzeum és galéria (közöttük jó néhány nemzetközi rangú gyűjteménnyel), történelmi hidak, valamint a köztéri szobrok, emlékművek sokasága található.

A magyarországi városok közül Budapest után műemlékekben, múzeumokban, kulturális látnivalókban a leggazdagabbak Sopron, Győr, Szombathely, Kőszeg, Pécs, Kaposvár, Esztergom, Székesfehérvár, Veszprém, Pápa, Várpalota, Eger, Miskolc, Debrecen, Szeged, a világörökséghez tartozó Tokaj, Nyíregyháza, Nyírbátor, Sárospatak, Pásztó, Kecskemét, Kalocsa, Szentes, Hódmezővásárhely, Baja, Szentendre.

Az ország számos településén találhatók középkori templomok (Ják, Lébény, Ócsa, tihanyi altemplom, Csaroda stb.), romantikus hangulatú várak (Visegrád, Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Szigetvár, Siklós, Pécsvárad, Magyaregregy, Sárvár, tatai vár, cseszneki vár, Drégely vára, Hollókő, boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, Sárospatak, Szerencs, Szécsény, Gyulai vár), kastélymúzeumok (Fertőd, Nagycenk, Keszthely, Gödöllő, Martonvásár, Ráckeve stb.). Sok turista keresi fel a világörökség részét képező hollókői ófalut és Pannonhalmi Bencés Főapátságot, a komáromi erődrendszert, a gorsiumi régészeti parkot, a vértesszőlősi ősemberleleteket, a majki műemlékegyüttest is. A különleges történelmi emlékhelyek és kulturális központok közé tartozik az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, a mohács történelmi emlékhely, a kaposmérői ősmagyar harcászati bemutatóhely, a kisrozvágyi honfoglalás kori skanzen és a somogyvámosi Krisna-falu.

Magyarország épített örökségének, emblematikus épületinek, templomainak, kastélyainak, történelmi vasutainak és hajóinak minden apró részletükben kidolgozott kicsinyített mása megtalálható a szarvasi Mini Magyarország makettparkban, ahol néhány óra alatt az egész országot bebarangolhatjuk. A Mini Magyarország makettpark a történelmi Magyarország mértani középpontján, Szarvason, a Szarvasi Arborétumban látható.

Lásd még: Magyarországi műemlékek listája

Múzeumok, kiállítóhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Magyarország múzeumai (kategórialap)

Néphagyományok, népművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajós: Európa leghosszabb pincesora
Zalalövő: régi parasztház
A hortobágyi kilenclyukú híd

Gazdag néprajzi, népművészeti látnivalót jelentenek a szabadtéri néprajzi múzeumok (Szentendrei skanzen, a pityerszeri skanzen Szalafőn, nyíregyházi sóstói skanzen, Szántódpuszta, Kiskunfélegyháza: a kiskunmúzeum stb.), az őrségi és göcseji falvak máig megőrzött népi építészete, a Sárköz falvainak élő néphagyományai, valamint a palóc néphagyományokat őrző Hollókő (világörökségi helyszín), a Hortobágy néprajzi emlékei és pásztorhagyományai, a nyírségi települések jellegzetes, fából épült haranglábai, a tákosi református templom.

Különleges néprajzi látnivalók:

Nyugat-Dunántúl régióban:

Dél-Dunántúl régióban:

Észak-Magyarország régióban:

Észak-Alföld régióban:

  • Kazettás mennyezetű tákosi református templom
  • Nyíregyháza – sóstói skanzen
  • Hortobágy – Hídivásár

Dél-Alföld régióban:

Közép-Magyarország régióban:

Balaton régióban:

Kulturális rendezvények, fesztiválok és turisztikai események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország számos évenként megrendezett művészeti fesztiválnak, néprajzi, turisztikai és sporteseménynek ad otthont. Ezek közé tartozik Budapesten a Tavaszi Fesztivál, az augusztus 20-i budapesti programok (tűzijáték, Mesterségek Ünnepe, Budapest Parádé), a Sziget Fesztivál és a Budapesti Búcsú, a Balaton régiójában a Művészetek Völgye, az alföldi régiókban a Hortobágyi Lovasnapok és Hídivásár, a debreceni virágkarnevál és a Szegedi Szabadtéri Játékok.

Magyarország ismertebb fesztiváljai:

Lásd még: Magyarországi kulturális események (kategórialap)

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lillafüred (Észak-Magyarország)
A Hévízi-tó fürdőépülete
A Fátyol-vízesés a Bükk hegységben
Az Állatkert főkapuja

Magyarország nemzeti parkjai:

A természetjárókat az alábbi fő túrázási, kirándulási lehetőségek várják:

A természeti értékek megismerését sokhelyütt hangulatos kisvasutak szolgálják: Királyréti Erdei Vasút, kemencei múzeumvasút, Nagybörzsönyi Erdei Vasút, Balatonfenyves, Mesztegnyő, Kaszó, nagycenki múzeumvasút, Nyírvidéki Kisvasút stb.

A növénykedvelőket számos arborétum várja (Vácrátót, Zirc, Badacsonytomaj, Kám, Kőszeg, Kámon, Vép, Szeleste, Szarvas stb.), az állatvilág iránt érdeklődők számára pedig különleges látnivalót kínál a nyíregyházi sóstói vadaspark, a kardoskúti hagyományos állattartó telep, a mezőhegyesi és a bábolnai állami ménes, a dévaványai túzokrezervátum és a veresegyházi medvemenhely.

Lásd még: Magyarország védett természeti értékeinek listája

Védett területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Magyarországi barlangok listája

Arborétumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állatkertek, állattelepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország idegenforgalma turisztikai motivációk szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabadidős turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészségturizmus: Gyógyturizmus és wellnessturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország különleges turisztikai vonzereje a világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű gyógyvízkészlete. A gyógyvizes hőforrások az ország valamennyi régiójában előfordulnak, és számos gyógyfürdőt és strandot táplálnak. Ezért az ország a nemzetközi gyógyturizmus egyik kedvelt célpontja.

Budapest világhírű gyógyfürdőváros, a világ egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező fővárosa. A különleges összetételű gyógyvizet tíz gyógyfürdő hasznosítja, amelyek többsége egyben műemlék és turisztikai látványosság is.

Az ország többi részén népszerű gyógyfürdők például a dél-alföldi régióban Gyula és Makó, a nyugat-dunántúli régióban Hévíz, Sárvár, dél-dunántúli régióban Harkány, Sikonda és Szigetvár, az észak-alföldi régióban Szolnok, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve, a Tisza-tavi régióban Tiszafüred, Abádszalók és Berekfürdő.

Üdülőturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balatoni strand
Budapest: a Széchenyi fürdő

Magyarországon különösen népszerűek a vízparti nyaralóhelyek: a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó, az ország számos kisebb-nagyobb természetes vagy mesterséges tava, valamint a Tisza és a Duna vízpartja. Az utóbbi időben a turisták a dél-alföldi régió tanyáira is felfigyeltek, ahol a legendás pusztai romantikát és a természet közelségét élvezhetik. A turisták ellátását sok helyütt a falusi vendéglátás segíti.

Kulturális turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Célpontjai: lásd fent.

Gasztroturizmus, borturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország egyik fő turisztikai nevezetessége a nagy hagyományú borkultúra. A legismertebb borvidékek közé tartozik a tokaji, egri, balatonfelvidéki (Badacsony, Csopak), dél-balatoni, szekszárdi, villányi, soproni. A borturizmus nevezetes látnivalója a hajósi pincesor.

Aktív turizmus, ökoturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország turisztikai régióinak kedvező természeti adottságai bőséges kínálatot nyújtanak a zöldturizmus, lovaglás, horgászat és kerékpározás kedvelőinek.

Hivatásturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Konferencia
  • Sportturizmus

Turisztikai szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szálláshelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a szállodától a panzión és diákszálláson keresztül a fizetővendéglátásig sokféle szállás igénybe vehető. Az üdülőturizmusban a vendéglátás sajátos formaként a falusi turizmus országszerte elterjedt.

A kereskedelmi szálláshelyek osztályozását Magyarországon a következő rendelet szabályozza:

Vendéglátás és gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon a reggeli általában péksütemény vagy szeletelt kenyér szendvicsként (margarinnal vagy vajjal és felvágottal, pástétommal, tojással, sajttal, paprikával, paradicsommal vagy más nyers zöldségekkel, dzsemmel vagy lekvárral), illetve kolbásszal, virslivel, halkonzervvel, töpörtyűvel, szalonnával fogyasztva, esetleg müzli, tojásrántotta, pirítós, zsíroskenyér, bundás kenyér, lecsó stb. Reggelire meleg italt szokás inni, teát, kávét, kakaót, tejet.

Szegedi halászlé kínálása

Az ebéd hagyományosan két vagy három fogásból áll, az első fogás leves, a második a főétel, a harmadik valamilyen desszert, friss gyümölcs vagy befőtt. Kiadós, tartalmas leves (például gulyásleves, babgulyás) esetén a második fogás valamilyen tartalmasabb desszert is lehet (túrós csusza, palacsinta, bukta, gombóc, stb.) A főétel legalább öt fő típusba sorolható: az első valamiféle hús körettel (ami általában krumpli, rizs, rizibizi, nyers vagy párolt zöldségek, metélttészta, nokedli, tarhonya, néhány ételnél a hússal összekeverve, pl.: paprikás krumpli, rizseshús), a második a rakott, a töltött és a káposztás ételek típusa (rakott krumpli, töltött paprika, rakott káposzta, töltött káposzta, székelykáposzta stb.), a harmadik valamilyen főzelék húsfeltéttel, a negyedik a kásák és pépes ételek csoportja (tejbegríz, puliszka stb.), az ötödik típust pedig a különböző tésztaételek képviselik (metélttészták, lángos, dübbencs stb.) Az első típusú főételhez általában külön kistányérban savanyúságot is fogyasztanak. A különféle húsokból készíthető pörkölt az egész világon ismert magyar étel (angolul goulash, németül gulasch). A húsokat ezenkívül még számtalan módon készítik el (például sültek, paprikások, rántott és főtt húsok, fasírtok stb.) Hús helyett néha hal vagy gomba szerepel, ezek szintén változatos módokon készíthetőek. A leves és főfogás mellé sokan kenyeret fogyasztanak, ami általában ki is van rakva kosárba. Az ételek utólagos fűszerezésére többnyire , őrölt bors és paprika (főleg őrölt pirospaprika, néha paprikakrém, friss vagy szárított erőspaprika) található az asztalon, illetve egyes ételekhez porcukor, tejföl, ecet, mustár, ketchup, majonéz, torma, tartármártás.

A vacsora vagy az ebédhez hasonló meleg étel (gyakran csak főfogás leves nélkül), vagy pedig a reggelihez hasonló hideg étel.

Az idegen konyhák ételei közül a legnépszerűbbek az olasz spagetti, makaróni és pizza, a zsidó sólet és az amerikai hamburger és hot dog.

Az ünnepi ételek karácsonykor főételként a hal vagy a töltött káposzta, desszertként a bejgli vagy a foszlós kalács, illetve a mézeskalács, szilveszterkor a virsli, a lencseleves vagy lencsefőzelék, a kocsonya, farsang idején a disznótoros (hurka és kolbász) és a fánk, húsvétkor pedig a sonka tojással. Születésnapi desszertként tortát szokás fogyasztani. A vendéget hagyományosan friss pogácsával fogadják vagy búcsúztatják. A különleges magyar desszertek, édességek közé tartozik például a dobostorta, somlói galuska, rétes, pite, mákosguba, túróstáska, kakaóscsiga, túrórudi stb.

A vegetáriánusoknak a főzelékhez rántott zöldségeket, rántott sajtot, szójakészítményt, burgonyakrokettet, tojást lehet ajánlani, a hagyományos húsételek helyett pedig gombát, sajtot, zöldségeket, szója- és gabonakészítményeket fogyaszthatnak. Budapesten a vegetariánusoknak jó választás lehet egy olasz étterem, pizzéria is.

Palackozott tokaji borok

Magyarországon a bor fogyasztásának nagy hagyománya és kultúrája van. A legismertebb magyar borok a tokaji aszú és az egri bikavér, de ezeken kívül még nagyon sokféle kiváló minőségű magyar bor létezik. Bizonyos főételekhez száraz vagy édes, vörös vagy fehér bort illik inkább kínálni, aminek külön szabályai vannak. Szüret idején kedvelt ital a must, hideg időben, téli kirándulásokon pedig a forralt bor. A különféle gyümölcsökből készült pálinka szintén hagyományos ital. Vidéken számos helyen pálinkával fogadják az érkező vendéget. A sör fogyasztása viszonylag kisebb múltra tekint vissza az országban, illetve eredetileg inkább csak a németajkú városi munkások itala volt. A legismertebb magyar sörök a Dreher, Borsodi, Soproni Ászok és Arany Ászok. Szilveszterkor, születésnapon és más ünnepeken pezsgővel szokás koccintani, a legnépszerűbb magyar pezsgő a Törley.

Az alkoholmentes italok közül legkedveltebbek a kávé, tea, kakaó, szénsavas üdítőitalok, szörpök, gyümölcslevek, szódavíz (szikvíz) és ásványvíz, de a sima csapvíz fogyasztása is gyakori. A hosszú kávé vagy tejjel kevert tejeskávé hígabb és kiadósabb ital, ennél jóval sűrűbb az eszpresszó és a feketekávé. A teát általában filteres teából készítik, és többnyire cukorral és citrommal ízesítik. Népszerűek a gyümölcsteák és a gyógynövényteák is.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországnak öt nemzetközi repülőtere van, amelyek közül azonban csak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Balaton melletti Sármellék nemzetközi repülőtér bonyolít menetrendszerű járatokat. (Lásd: Magyarország repülőterei) Menetrendszerű légijárat az ország repülőterei között nincs.


Közvetlen vasúti járat a szomszédos országokon kívül a következő országokból van Magyarországra: Bulgária (csak nyáron), Csehország, Macedónia (csak nyáron), Montenegró (csak nyáron), Németország, Lengyelország, Oroszország és Svájc.[3]

Az országon belül két vasúttársaság üzemel, a MÁV az egész országban, illetve a GYSEV a nyugati részén. A vasúthálózat csillagszerkezetű, Budapesttel a középpontjában. A csillag egyik végpontjáról a másikra gyakran csak budapesti átszállással lehet eljutni, még akkor is, ha ez óriási kerülőt jelent. Ezt a helyzetet az okozza, hogy a trianoni békeszerződés miatt a korábbi Kárpát-medencei vasúti körgyűrű az országhatárokon kívülre került.

Magyarország nagyobb városait közvetlen, gyors InterCity járatok kötik össze Budapesttel. Ezenkívül még csak a főbb állomásokon megálló gyorsvonatok és a minden állomáson megálló személyvonatok közlekednek.

Az ország valamennyi fontosabb települése elérhető vonattal vagy menetrendszerű autóbuszjárattal. Az autóbuszjáratokat a Volán leányvállalatai működtetik.

A városok helyi közlekedésében a legtöbb helyen autóbuszt alkalmaznak. Budapesten ezenkívül a metró, a villamos, a trolibusz, a fogaskerekű vasút és a HÉV is fontos szerepet játszik. Villamos- és trolibuszjárat néhány más nagyvárosban is közlekedik. A turizmus szolgálatában álló különleges közlekedési eszközök a budapesti Sikló, Gyermekvasút és Libegő, valamint az ország számos helyén működő kisvasutak.

A vízi személyszállításban a legfontosabb a Budapest-Bécs közötti menetrendszerű szárnyashajójárat április és október között. Ezenkívül a Budapest és Szentendre, Visegrád, valamint Esztergom közötti kirándulóhajók, illetve a balatoni komphajók bonyolítanak jelentősebb forgalmat.

Jelenleg hat autópálya van az országban, valamennyi Budapestről indul ki (M1, M3, M5, M6, M7), illetve az M0 Budapestet veszi körbe.

Különleges közlekedési eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisvasutak

Balatoni és dunai hajók

Lásd még: Magyarország kisvasútjai (kategórialap)

Hasznos információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldi turisták beutazása

Magyarországra az Európai Unió állampolgárai személyi igazolvánnyal is beléphetnek. Rajtuk kívül az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada állampolgárai számára elég az útlevél, egyéb országok állampolgárainak viszont vízummal is rendelkezniük kell. A turisták maximum 30 napig tartózkodhatnak az országban.

Pénznem

Magyarország legtöbb kereskedelmi és vendéglátóhelyén kizárólag az ország hivatalos pénzneme, a magyar forint az elfogadott fizetőeszköz. A szállodák többségében, számos étteremben és turisták által látogatott üzletben, valamint a vasúti pénztárakban nemzetközi menetjegyek váltásakor[4] ugyanakkor ma már az eurót is elfogadják.

Nyelvhasználat

Magyarországon általában nem jellemző az idegen nyelvek ismerete. A szállodákban, turisták által látogatott éttermekben és üzletekben a személyzet többé-kevésbé beszéli az angolt vagy a németet.

Turisztikai szempontból jelentős termékek

Borravalózás

Magyarországon általános szokás a borravalózás, ami azt jelenti, hogy bizonyos szolgáltatásokért (ha elégedettek vagyunk), a hivatalos árnál kb. 10%-kal többet fizetünk, általában úgy, hogy a végösszeg kerek legyen. (Például 1120 forint helyett 1200 vagy 1300 forintot adunk.) Illik borravalót adni például a vendéglátóhelyeken, a taxiban vagy a fodrásznál.

Külföldiek orvosi ellátása

A külföldiek orvosi ellátását néhány, állandó orvosi ügyelettel és nyelveket beszélő orvosokkal rendelkező magánvállalkozás látja el. Érdemes az ellátás előtt megtudni, hogy az orvos elfogadja-e az EU egészségbiztosítási kártyát, mert ha nem, a kezelés díját a helyszínen kell kifizetni. A legnépszerűbb ellátó az SOS Hungary Orvosi Szolgálat www.soshungary.hu[forrás?]

A külföldiek követeljék meg a hivatalos, magyar előírásoknak megfelelő számla kiadását, mert azt a biztosítójuk otthon elszámolja. Ugyancsak elszámolja a biztosító a gyógyszerek árát. Fontos tudni, hogy az EU országokból érkezőknek is csak a magyar jogszabályok alapján és módon jár a gyógyszer és a gyógyszerár támogatás.

Elektromos hálózat, konnektor típusa

Akadálymentesség

Handicapped Accessible sign.svg

A kerekes székkel vagy bottal közlekedő mozgássérült turisták számára ma már egyre több szálloda, turisztikai látnivaló és múzeum akadálymentesen megközelíthető és használható Budapesten és az ország más településein is. A mozgássérült turisták az országban működő támogatószolgálatoktól előzetes megrendeléssel személyszállítást is igényelhetnek. A budapesti akadálymentes turisztikai lehetőségekről a Motiváció Alapítvány Budapesti útikalauz sérült embereknek című kiadványa nyújt tájékoztatást.[5]

Magyarország állami turisztikai képviseletei külföldön

Turisztikai régiók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: a Magyarország turisztikai régiói cikket
Régió név Régió legnagyobb városa
1.
Budapest–Közép-Duna-vidék
Budapest
Volt Királyi palota (138. számú műemlék) 3.jpg
2.
Közép-Dunántúl
Székesfehérvár
Püspöki palota (3918. számú műemlék) 2.jpg
3.
Nyugat-Dunántúl
Győr
Sudika Győr Széchenyi tér.jpg
4.
Balaton
Siófok
Lake Balaton at Tihany, Hungary.jpg
5.
Dél-Dunántúl
Pécs
Székesegyház (1796. számú műemlék).jpg
6.
Észak-Magyarország
Miskolc
Sárospataki városfalak a Rákóczi várral a háttérben.jpg
7.
Észak-Alföld
Debrecen
Ref. Nagytemplom (5233. számú műemlék) 11.jpg
8.
Dél-Alföld
Szeged
Fogadalmi templom (12498. számú műemlék) 19.jpg
9.
Tisza-tó
Karcag
Tisza-tó (3).JPG

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Turizmus Magyarországon 2009. KSH előzetes adatok. (Hozzáférés: 2010. február 23.)
  2. A turisztikai fejlesztések állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata 2010. Állami Számvevőszék Kutató Intézete. (Hozzáférés: 2012. május 1.)
  3. A nemzetközi vonatok útvonalait bemutató térkép a MÁV-START honlapján [last update]. (Hozzáférés: 2014. január 2.)
  4. információk a nemzetközi vasúti utazásról a MÁV-START honlapján. (Hozzáférés: 2014. január 3.)
  5. A kiadványról részletesebben lásd a http://www.motivacio.hu honlapot!

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adatok bázisa:

Információk:

Gyógyturizmus: