Magyar Iparművészeti Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 04′ 06″

World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
A Magyar Iparművészeti Múzeum épülete
Csarnok
Fent999.jpg
Második emelet
Kupolaterem előtti csarnok (második emelet)
Épületbelső
Főbejárat feletti mennyezetdíszítés
Légifotó

Az Iparművészeti Múzeum országos múzeum Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33-37. szám alatt.

Az épület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épületet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte. A szecessziós stílusú épületet kupoláját és tetejét Zsolnay kerámia díszíti.

A kupola körül négy allegorikus figura áll- Oppenheimer Ignác alkotásai-, akik az iparművészet négy ágát jelképezik. Az egyik alak női torzót tart a kezében (díszítő szobrászat), a mellette lévő kancsót (kerámia), a harmadik szoborserleget (ötvösség), az utolsó pedig egy orsót, amely a textilművészetet szimbolizálja.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A londoni (1857) és bécsi (1864) társintézmények után a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Pulszky Ferenc kezdeményezésére Európában harmadikként hozták létre 1872-ben Budapesten az Iparművészeti Múzeumot.

A történeti gyűjtemény magját a Magyar Nemzeti Múzeumból áthelyezett "egyetemes régiségek" jelentették, míg a kortárs gyűjtést világkiállítási vásárlások (1873, Bécs; 1878, Párizs; 1889, Párizs) és neves cégek (Herendi Porcelánmanufaktúra, Zsolnay-gyár) ajándékai alapozták meg.

A gyűjteményt 1877-ig a Nemzeti Múzeumban őrizték, majd a Képzőművészeti Társulat Andrássy úti Régi Műcsarnokában kapott helyet. A fokozatosan gyarapodó gyűjtemény számára rövidesen önálló épületet emeltek, melynek megtervezésére a kormány 1890-ben írt ki pályázatot. Az első helyezést Lechner Ödön és Pártos Gyula által benyújtott, „Keletre magyar!” jeligéjű tervsorozat nyerte el, de az építési megbízást csak 1893-ban kapták meg. A palota felavatására 1896. október 25-én, I. Ferenc József jelenlétében került sor a millenniumi ünnepség részeként. A tervező maga is elismerte, hogy az épület összhatásban „túlságosan indus” hatást kelt. Reissmann Károly művei díszítették az épületbelsőt, amit 1920 végén lemeszeltek. Csak töredéke maradt meg az alkotásának.

Az épület második világháborús károkat szenvedett, melyeket (főbejárat, főkupola, nagy üvegcsarnok) 1949-ben állítottak helyre.

Az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum első főigazgatója (őre) Pulszky Károly volt (1881-ig), majd Ráth György (1896-ig), Radisics Jenő (1856-1917), 1917-től pedig Végh Gyula vezette az intézményt. Végh Gyula 1934-ig igazgatta az múzeumot, amikor az intézmény önállóságának elvesztése miatt lemondott pozíciójáról. 1934–1948 között az Iparművészeti Múzeum az 1922-ben létrehozott Országos Gyűjteményegyetem részeként, a Magyar Nemzeti Múzeum ún. iparművészeti tárakánt működött.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az épületben a következő gyűjtemények tekinthetők meg: habán fajansz, holicsi fajansz, tatai fajansz, üveg, porcelán, szőnyeg, csipke, kárpit, viselet, hímzés, francia bútorok, brit bútorok, szecessziós bútorok, egyéb munkák, Esterházy-gyűjtemény, nemesfém, műtárgyak, ékszerek, szelencék, óragyűjtemény, bronz, ón, réz, vas műtárgyak, ortodox gyűjtemény, automaták, bőrmunkák, díszalbumok, díszoklevelek, dobozok, csomagolások, készletek, dohányzási kellékek, elefántcsont-faragványok, ex libris gyűjtemény, játékok, képeslapok, könyvművészeti gyűjtemény, kultúrtörténeti érdekességek, különleges anyagok, legyezők, miniatűrök, papírrégiségek, luxuspapír, szakrális néprajz, rajz, terv, grafika, műlapok, kézirattár, fotótár, negatív- és diatár.

Gyűjtemények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állandó kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyűjtők és kincsek (2006-tól)

Időszaki kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Két korszak határán - Perzsa művészet a Qádzsár-korban (1796-1925) 2011
  • Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból 2010
  • A Moholy-Nagy László és a Kozma Lajos Ösztöndíjasok 2010. évi beszámoló kiállítása 2010
  • Megvalósult művek 2010.
  • Mercedes-Benz Design - Az alkotás művészete 2010
  • Álomjárók Indiában - Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet festészete 2010
  • 3. Textilművészeti Triennálé anyagából válogatott kiállítás 2010
  • Országos Középiskolai Rajz és vizuális kultúra Tanulmányi Verseny alkotásaiból rendezett kiállítás 2010
  • Portfolio Points 2010
  • Tükörben a világ 2010
  • Út a sikerhez 2010
  • Ékszerdoboz Dániából - kortárs dán ékszerkiállítás 2010
  • A természet arcai - finn design 2009
  • Kőszálon termett sajgó liliom” – A magyar szecesszió bútortervezői 2009
  • Fordulatos játékok – Rejtvények Szentiványi Tibor gyűjteményéből 2009
  • Folytatni a teremtést - magyar élő építészet
  • WA, a mindennapok harmóniája - kortárs japán design 2009
  • Haydn és az idő 2009
  • Értékmentő szenvedély. Műtárgyak magyar magángyűjteményekből 2008. január 22 - április 20.
  • Habán mítosz
  • A fajansz hazája, Faenza
  • Változatok egy könyvkötésre
  • AZ ÚJ HÁZ – Kozma Lajos modern villái
  • Bútorművészet a gótikától a biedermeierig
  • 19. századi japán lakkművészet
  • Keleti műgyűjtés Magyarországon
  • „Élet-Kép-Regény” Péreli Zsuzsa életmű- kiállítása (2008. május 21 - 2008. szeptember 14.)
  • Beatrix hozománya - itáliai majolikaművesség Mátyás udvarában
  • Medici-kárpitok - Puttók játékai (2008. március 26. - 2008. december 31.)
  • Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a herceg Esterházyak kincstárából - 15-19. század (2006. december 13. - 2008. december 31.)
  • Oszmán-török szőnyegek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből - In memoriam Batári Ferenc (1934-2005) (2007)
  • 111 ÉV 111 KÉP (Lépcsőházban, 2007. október 25-től)
  • CRAFT & DESIGN – „Irányok, utak a kortárs magyar iparművészetben” (2008. november 18. - 2009. január 11.)

Az időszaki kiállítások mellett egy-egy tárlóban helyet kapnak magángyűjtők tárlatai is az első emeleten.


Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Iparművészeti Múzeum témájú médiaállományokat.