Néprajzi Múzeum
Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28,13″, k. h. 19° 2′ 54,31″
A Néprajzi Múzeum Budapesten, az Országház épületével szemben található az V. kerületi Kossuth Lajos téren.
Tartalomjegyzék |
Az intézmény története és gyűjteményei [szerkesztés]
A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.
A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a népi kultúrát mutatja be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül.
A múzeumban könyvtár is működik.
Az épület [szerkesztés]
A jelenlegi múzeumi épület Hauszmann Alajos tervei alapján 1893-96-ban épült fel Királyi Kúriának Havel Lipót cseh származású építőmester kivitelezésében. 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, tehát ez volt az egykori Igazságügyi Palota.
Az épület stílusa az Ybl Miklós utáni eklektika jegyeit mutatja, még részben neoreneszánsz, erőteljes barokk formákkal, amelyek a belső tér látványosan mozgalmas architektúrájában válnak dominánssá. A főhomlokzat gazdagon tagolt, középrizalitjából timpanonnal lezárt hatoszlopos portikusz lép elő. Az attika tetejét megkoronázó hármas fogaton az Igazság istennőjének szobra áll, jobbjában fáklyával, baljában pálmaággal, e szobor Senyei Károly munkája. Kétoldalt a Törvényt adó és a Törvényt látó ülő szobra Fadrusz János alkotása. A timpanon szoborcsoportja Zala György műve, amely három részből áll: középen az ötalakos Bírósági tárgyalás látható, a sarkokban pedig a Törvényhozás és a Törvénytanítás fekvő férfiallegóriái. A homlokzat többi szobrát Róna József és Donáth Gyula készítette.
A főkapun és az előtéren át egy ünnepélyes hangulatú, hatalmas előcsarnokba jutunk, amelyből kétoldalt lépcsők vezetnek az emeletre. A mennyezet allegorikus freskója Justitia diadalát ábrázolja, mely Lotz Károly alkotása. Lotz e művének készítésekor Andrea Pozzonak a római St. Ignazio-templomban levő látszat-architektúrás képét vette alapul.[1]
Az épület egyik oldalszárnyában található a Politikatörténeti Intézet.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Somorjai, i. m. 235.
Források [szerkesztés]
- Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 897 ISBN 9632437616
- Déry Attila - Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 ISBN 9630034905
- Sebők Marcell: Sokszínű kapitalizmus (Bácskai Vera: Havel Lipót). Budapest : HVG Kiadó, 2004. ISBN 9637525610
