Margit-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Margitsziget szócikkből átirányítva)

Koordináták: é. sz. 47° 31′ 35″, k. h. 19° 02′ 50″

Margit-sziget
Budapest by air.jpg
A Margit-sziget madártávlatból, Észak felől
Közigazgatás
Település Budapest
Népesség
Teljes népesség 1 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület 0,965 km²
Elhelyezkedése
Margit-sziget  (Budapest)
Margit-sziget
Margit-sziget
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 35″, k. h. 19° 02′ 50″

A Margit-sziget a Duna egyik szigete Magyarországon, Budapest területén, Margitsziget néven a főváros egyik városrészét alkotja. 2013-ig Budapest XIII. kerületéhez tartozott, azóta egyik kerülethez sem tartozik.

Néhány szállodát, vendéglátó-ipari egységet és sportlétesítményt leszámítva épület nincs rajta, voltaképpen a fővárosiak óriási parkja középkori szakrális építészeti emlékekkel, szoborsétányokkal, kisebb tavakkal. A gépjárműforgalom – autóbuszok és taxik kivételével – tilos, várakozásra az Árpád hídról megközelíthető parkoló szolgál. A 2012-es népszámlálás szerint a sziget lakónépessége 3 fő volt, a lakások száma pedig 3.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budai oldalon a II. és a III., a pesti oldalon a XIII. kerülettel egyvonalban található. A sziget kb. 2800 méter hosszú, legszélesebb pontján (a középrészen) kb. 500 m széles, területe mintegy 96,5 hektár.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Margitszigeti lóvasút 1900 körül
A Margit-sziget madártávlati rajza 1928-ból, mely a sziget sétányainak szerkezetét és intézményeinek elhelyezkedését emeli ki.

A Margit-sziget 1686-ban még három szigetrészből állt.[2] A Margit-szigeten volt a Domonkos-rendi apácák kolostora, Északi végén az esztergomi érsek vára, középen a premontreiek és a ferences rendi minoriták temploma és kolostora, déli végén pedig a Szent János-lovagrend vára és ispotálya állt. 1790-ben a bécsi udvar a főherceg kezdeményezésére, birtokcsere révén Sándor Lipót főhercegnek, Magyarország nádorának adta a szigetet, aki a schönbrunni park mintájára kertészeti rendezését szorgalmazta.

A Magyar Hirmondóban 1792 őszén ez a kis hír látott napvilágot:

„Nádor-Ispány ő Fő Hertzegsége rajta van tellyes igyekezettel, hogy az ugy nevezett Sz. Margit vagy más névvel Nyul-Szigetéből eggy kies mulató hellyet formálhasson. Derekassan készülnek ugyanis benne az ő Fő Hertzegsége költségén a szép épületek és kertek; mellyek által visszanyeri ezen hely néminemüképpen elöbbeni fényességét.”

Sándor Lipót halála (1795) után öccse, József nádor Tost Károly királyi főkertésszel folytatta a munkát. József nádor, felesége, Alexandra Pavlovna nagyhercegnő számára a szigeten rendezett be nyaralót. 1814-ben a Napóleon császár elleni szövetség vezetői, I. Sándor cár (a nádor sógora), III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár és magyar király itt találkoztak.

Az 1838-as jeges árvíz szintje mintegy 2,5 méterrel ellepte a szigetet a fiatal és középkorú telepítésekben rendkívül nagy károkat okozott, ennek látványos bizonyítéka egy ma is élő narancseperfa, ami fiatalon megdőlt és úgy fejlődött idős fává. Széchenyi kezdeményezésére evezős és úszóversenyeket rendeznek a sziget mellett, az 1840-es években. Az 1850-es években a Margit-sziget, Széchenyi István bizalmi emberének és belső munkatársának, Szekrényessy Józsefnek (1811-1877), /a főváros első közjegyzőjének/ kizárólagos bérleményében állt. Szekrényessy, itt a pest-budaiak számára - főként a császárfürdői bálokhoz kapcsolódóan - szigeti vigalmakat rendezett térzenével, tűzijátékkal, hangversenyekkel, lampionos nyári mulatságokkal egybekötve, hova saját építésű gőzhajójával szállíttatta a mulatni vágyó publikumot. [3].

1866 végén Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a hazai artézi vizek és gyógyforrások kiváló kutatója a nyugati partnál artézi kút fúrásába kezdett. 1867 májusában csaknem 1200 méter mélységből 43 fokos gyógyvíz tört fel. Erre a kútra alapozva született meg a hely fürdőszigetté fejlesztésének terve. József főherceg Ybl Miklóssal az egész szigetre kiterjedő tervet készíttetett, ebből 1873-ra elkészült a gyógyfürdő, két vendéglő, több villa, a Kisszálló, a gépház és a neoreneszánsz Nagyszálló. Ekkor alakították ki mesterségesen elhelyezett sziklák segítségével a vízesést is.

A Margit forrás a Szigeten - 1901

Egyesíttette a három különálló szigetet, a Festő-, a Fürdő-, valamint a Nyulak szigetét, hogy európai hírű fürdőhelyet alakítson ki. Az árvizek rendszeresen elöntötték a területet. 1876-ban például a Vasárnapi Újság így írt: „A szép szigeten alig van itt-ott egy kis pázsit, fehér homok borítja a talajt, néhol két lábnyi magasságban. (…) Hanem az iszap eltávolítása nagy dolgot ad. Nem is hordják el, hanem a fáktól tisztes helyeket fölszántják, hogy a homok alá kerüljön s a termőföld felszinre jusson, aztán fűmaggal vetik be. Ahol mélyebb a homok, hogysem eke bejárná, ott árkot ásnak, s a kiemelt föld helyébe a homokot teszik.”[4] A további árvízi pusztításokat elhárítandó a sziget eredetileg 102,5 méteres tengerszint feletti magasságát feltöltéssel 104,85 méterre emelték.

A sziget 1900-ig csak csónakkal volt megközelíthető, ekkor épült meg a Margit hídnak a szigetre vezető szárnyhídja. A sziget második híd-kapcsolata 1950-ben, az Árpád híd megépülésével jött létre.

A Margitsziget az 1908. évi XLVIII. törvénycikk szerint a Közmunkatanács kezelésében lévő fővárosi pénzalap tulajdonába került, kivéve a sziget közepén fekvő mintegy 13 hektárt, amely országos növénykert létesítésére kincstári tulajdonba került. A törvény egyúttal örök időkre közkertté nyilvánította a szigetet.[5]

1919-ig a Margit-szigetre csak belépődíj megfizetése mellett lehetett bemenni.

Arany János 1877-82 között minden nyarát a Margit-szigeten töltötte, egész életpályáját tekinti át, az ide kötődő, a Tölgyek alatt című versében. Kortársai, akik szintén a sziget szerelmesei: Jókai Mór, Prielle Kornélia, Lotz Károly, Kamermayer Károly, Korányi Sándor, Szarvas Gábor, Jászai Mari, Wekerle Sándor, akiket követ egy későbbi nemzedék:Bródy Sándor, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Nagy Lajos, Krúdy Gyula és Szerb Antal, aki Budapesti útikalauz marslakók számára című művében így írt a szigetről, bevezetve Arany Jánosról írandó szakaszát: „Margitsziget. A keskeny parkban, hol jobbra is, balra is láthatja felcsillanni olykor a Dunát, a mulandóság folyamát, a szinte már túlságosan szép virágágyak között, az alsó és a felső vendéglők között, itt szoktunk gyermekek lenni és itt szoktunk megöregedni. Itt öregedett meg a pestiek legnagyobb költője, Arany János is.”

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország legnagyobb, nyaranta zenélő szökőkútja a Margit-sziget déli részén. Átmérője 36 méter, a középső vízsugár több mint 25 méteres magasságba szökell fel

Nevét a 14. században kapta Árpád-házi Margit hercegnőről, IV. Béla király lányáról, aki a királynak a tatárjárás alatt tett fogadalmához híven a Domonkos-rend apácakolostorában élt itt a 13. században.

Nevezték még Szent András szigetének is, majd pedig az ott volt vallási helyek után Boldogságos Szűz Mária vagy röviden Boldogasszony szigetének. A törökök, valószínűleg az ott élt és a magyarok által sűrűn emlegetett, de onnan elmenekült apácák után Lány-sziget, Kyszadaszi néven emlegették, ha szó esett róla.

A Nyulak szigetének latin elnevezése Insula leporum volt. A legenda szó szerint azt írja, hogy a Boldogasszony szigete „annak elötte mondatik vala Nyulak szigetének”. Az Insula leporum valóban fordítható így is a latin lepus (’nyúl’) szó alapján, de a szerkezet származhat a lepor (’ékesség, dísz’) szóból is, ez esetben jelentése: Ékességek szigete. Trogmayer Ottó régész szerint a Nyulak szigete elírás is lehet, hiszen a latin név egy betű kihagyásával (hibás másolásával) keletkezhetett a leprások szigete latinul: Insula leprorum szóból is. Az itt épült ispotályok és a terület várostól elszigetelt volta valószínűsíti a régész feltevését.

A 19. század elején Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták. 1809-től újra Margitszigetnek nevezik, bár egy ekkor írt cikkben még megemlítették korábbi nevét is (Nádor-sziget), amely József nádor élete végéig (1847) használatban maradt.

Közigazgatási értelemben (mint városrészt) egybeírják, természetföldrajzi értelemben (mint szigetet) pedig kötőjellel. Ha nem lehet eldönteni, hogy melyik értelmezésről van szó, hagyományosan az egyszerűbb megoldást, az egybeírást javasolják.[6]

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Margit-sziget első kertészeti emléke a Domonkos-rendi apácák kolostorkertje, ahol fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek. A sziget parkosítását József nádor megbízásából az említett Tost Károly végezte. A nádor mintegy 300 fafaj meghonosítását kezdeményezte a Margit-szigeten, és alcsúti kastélyának parkjában egyaránt, így például ők telepítették először az azóta általánosan elterjedt díszfát, a platánt. 2011-ben a sziget legidősebb fájának egy akkor 210 éves narancseperfát tartottak.[7]

A ritka növények közül érdemes megemlíteni a páfrányfenyőket .

Tömegközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az Árpád híd pesti hídfője és a Nyugati pályaudvar között, a szigeten át közlekedik a 26-os busz, ami érinti a Margit híd budai hídfőjét is.
  • A 4-es és a 6-os villamosok Margit hídon lévő Margitsziget nevű megállójától, Dél felől gyalog lehet megközelíteni a szigetet.
  • Az Árpád hídon áthaladó 34-es és 106-os buszjárat megáll a Sziget északi bejárójánál.

Fontosabb létesítmények és látnivalók a szigeten[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nevezetes Margitszigeti ásványvíz 20. század eleji reklámokon

Margit-sziget képekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=682
  3. (Révai Nagy Lexikona 17. kötet, Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam. Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből V. kötet. Győr, 2008. ISBN 963 218 3169 (Szerk. Katona Csaba)
  4. Vasárnapi Újság, 1876. 19. szám
  5. 1908. évi XLVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros fejlesztéséről s a háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről)
  6. Laczkó Krisztina–Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris, Bp. 2004, 197. o.
  7. Margitsziget? Szeretem!: Bemutatjuk Boncz András a Margitsziget üzemvezetőjét.www.fokert.hu Budapest:Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság (2011. júl. 25.) Hozzáférés: 2013. okt. 24. (html)
  8. Grand Hotel Margitsziget Ybl Miklós tervei szerint épült

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vasárnapi Újság, 1876. 19. szám
  • Világvárosi strandfürdő a Margit-szigeten. In: Városok Lapja, 1937. június 1.
  • Mohácsi Gergely: A budapesti strandfürdők alapításának rövid története. In: Századok, 2002
  • Bercsek Péter: Mesélnek a margitszigeti fák (Szerzői kiadás, 2012) (ISBN 978-963-08-5199-2)
  • Bercsek Péter: Műalkotások a Margitszigeten (Szerzői kiadás, 2013) (ISBN 978-963-08-6130-4)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Margit-sziget témájú médiaállományokat.