Szabadtéri néprajzi múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szabadtéri néprajzi múzeumok története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ első szabadtéri néprajzi múzeumát, a stockholmi Skansent (ejtsd: szkanszen) a Djurgården (ejtsd kb.: jűrgórden) nevű stockholmi szigeten nyitották meg 1891-ben. A 20. század közepén a világ legtöbb országában ennek a múzeumnak a mintájára sorra nyíltak szabadtéri néprajzi és nem csak néprajzi múzeumok. Ezeket a szabadtéri múzeumokat napjainkban a svéd intézmény nevének átvételével skanzeneknek is nevezik. Mivel hozzánk a fogalom német közvetítéssel érkezett, kiejtése is németesre, skanzen-re módosult az eredeti szkanszen helyett.

Jelentősebb szabadtéri néprajzi múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kizsi, az Úr jelenéseinek temploma 1714. (Fotó: Gérard Janot)

Magyarországi szabadtéri néprajzi múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]