Cserkeszőlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Cserkeszőlő

Cserkeszőlő címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Szokolai Lajos (Független)^[1]

Irányítószám

5465

Körzethívószám

56

Népesség

Teljes népesség

2098 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

68,34 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

30,70 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Cserkeszőlő

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″

Cserkeszőlő

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″

Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
- 2.1 Népcsoportok
3 Nevezetességei
- 3.1 Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő
4 Testvérvárosa
5 Képgaléria
6 Jegyzetek
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányba Kunszentmárton a legközelebbi városok. A községen áthalad a 44-es főút, míg a Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal nem érinti, hanem déli irányban kerüli Cserkeszőlőt Csépa és Szelevény irányába.

[szerkesztés] Története

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt.

Cserkeszőlő a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os - nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó - termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

[szerkesztés] Nevezetességei

[szerkesztés] Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő

1942-43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el.

Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése.
Ellenjavallatok: alkoholhatás, keringési zavarok, magas vérnyomás, szívbetegségek, trombózis.