Cserkeszőlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő címere
Cserkeszőlő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Kunszentmártoni
Jogállás község
Polgármester Szokolai Lajos (Független)[1]
Irányítószám 5465
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 2260 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 68,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 30,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserkeszőlő  (Magyarország)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 50″, k. h. 20° 12′ 20″
Cserkeszőlő  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányba Kunszentmárton a legközelebbi városok. A községen áthalad a 44-es főút, míg a Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal nem érinti, hanem déli irányban kerüli Cserkeszőlőt Csépa és Szelevény irányába.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt.

Cserkeszőlő a megye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os - nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó - termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1942-43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el.

  • Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése.
  • Ellenjavallatok: alkoholhatás, keringési zavarok, magas vérnyomás, szívbetegségek, trombózis.

Testvérvárosa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horvátország Malinska-Dubašnica, Horvátország

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]