Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér szócikkből átirányítva)
Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér
Budapest Ferihegy 2A LHBP.JPG
IATA: BUD  ICAO: LHBP
Adatok
Elhelyezkedés Budapest
 Magyarország
Megnyitás 1950
Üzemeltető Budapest Airport Zrt.
Utasforgalom 8 520 880 (2013)[1]
Teherforgalom 92 112 (2013)
Gépmozgás 83 330 (2013)[1]
Futópályák
Irány Hosszúság Burkolat
13R/31L[2] 3010 m beton/aszfalt
13L/31R 3707 m beton/aszfalt
Elhelyezkedése
Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér (Budapest)
Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér
Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 26′ 13″, k. h. 19° 15′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 13″, k. h. 19° 15′ 20″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.
Terminal 2A
A Liszt Ferenc Repülőtér a levegőből. A kép alján az 1-es terminál
Az 1-es terminál a kora reggeli órákban
Az 1-es terminál látképe a 2-es terminál felől, 2008-ban
Liszt Ferenc Repülőtér 1-es termináljának látképe egy parkoló repülőgép utaslépcsőjéről
A 2-es terminál állásai
Budapest Liszt Ferenc Repülőtér Terminal 2
A repülőtér irányítótornya
A Liszt Ferenc Repülőtér jellegzetes irányítótornya, tetején a repülőgépek földi gurulását irányító radarral. Az előtérben a KLM egyik Boeing 737-ese
A irányítótorony felülről
Az „irányító kabin”
A 2A terminál kilátóterasza 2008-ban
„Ferihegy konyhája”, a Catering, ahol az utasoknak szánt ételt és italt készítik
A MALÉV tankoló Boeing 737-700-as repülőgépe a 2-es terminálon

A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér (IATA: BUDICAO: LHBP) Budapest nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Európai, ázsiai, afrikai és közel-keleti országok repülőtereivel egyaránt forgalmi kapcsolatban van.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőteret 2011. március 30-i hatállyal nevezték el Liszt Ferencről.[3]

Eredeti elnevezését fekvése szerint kapta, ugyanis Ferihegy területén található. 2006 tavaszán felmerült, hogy Bartók Béláról nevezzék el, de ezt a Földrajzinév-bizottság nem támogatta.[4]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapest központjától 16 kilométerre található az 1-es, 22 kilométerre a 2-es terminál. Délkeletre, az Üllői úton haladva vagy az eredetileg 1943-ban elkészült gyorsforgalmi úton közelíthető meg. Területe Budapest XVIII. kerületéhez és Vecséshez tartozik. Az egyes terminál kettévágta az eredeti gyömrői utat, a második pedig az eredeti Vecsés-Ecser közti közutat.

A légikikötő területe 1505 hektár (összehasonlításul a londoni Heathrow mindössze 1200 hektáros), vagyis a Margit-sziget területének 15-szöröse. 217 épület található a birtokon belül; 18,5 kilométer távvezeték és 46 km vízvezeték kanyarog a Liszt Ferenc Repülőtér alatt. Saját hőerőműve, szemétégetője, fogorvosi rendelője és benzinkútja van.[5]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során Mátyásföld után a Budaörsi repülőtér lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is.

1938-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc. Róla nevezték el Ferihegynek a környéket, ami előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül pedig Vigyázó-birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik.

A tervezés és az építkezések első szakasza 1939-44 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A repülőteret vegyesen polgári, katonai és sportcélra kívánták hasznosítani.

A tervezés részeként, a repülést akadályozó természetes és mesterséges tereptárgyaktól mentes, a későbbi bővítésekhez lehetőséget nyújtó területen 1939 februárjától meteorológiai megfigyeléseket és méréseket végeztek dr. Hille Alfréd vezetésével. Főként a szélviszonyokat, a köd kialakulásának és feloszlásának körülményeit vizsgálták. A kavicsos talaj és a mélyen húzódó talajvíz további előnyt jelentett. Az egyeztetett tervezési munkák több szálon futottak, északnyugati részére a polgárit, a délnyugatira a katonai létesítményeket szánták. Ehhez csatlakozva a leendő közös felszálló mezőn kívül, a keleti oldalra tervezték a sportrepülőteret az egykori majorsági épületek felhasználásával és a később építendő hangárokkal. Itt már 1940 nyarán repültek a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap keretében a növendékek. A katonai rész északi oldalán, a repülőtér nyugati részén épültek az EMESE Kísérleti Repülőgépgyár irodái és műhelyei.

Mint minden épület tervezésére és építésére, így a forgalmira is nyilvános pályázatokat hirdettek. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony. A kiírásban az érdeklődőkre, az utasok kísérőire és a repülőbemutatók résztvevőire is gondolni kellett, ezért erre a célra épült meg egy nagyméretű terasz. A munkálatok 1942-ben kezdődtek el Kemenes Krebs András cégének közreműködésével.

Világháború és az újjáépítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak a repülőtéren.

1947-ben döntöttek Ferihegy újjáépítéséről a polgári forgalom számára. 3 éves terv keretében megtisztították a robbanószerektől a területet, helyrehozták vagy újjáépítették a megsérült épületeket, valamint 1948-ban elkezdték a 13/31-es, ma 13R/31L futópálya betonozási munkálatait is.

Az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották és az elkészült részek tették lehetővé az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak.

Az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, amely járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

A forgalmi épület teljes befejezése is erre az időszakra esett, és megkezdődtek a 2500 m-es futópálya hosszabbítási munkái is a nagyobb gépek megjelenése miatt. 1958 végére elkészült a 3010 m-re meghosszabbított pálya.

1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, mikor is elkészült a tranzitváró, a bevezető fénysor, a radarberendezés, és meghosszabbították a futópályát. De a fejlődés ezután megtorpant, nyilvánvalóvá vált, hogy egy nagyszabású állami beruházás, egy átfogó fejlesztési koncepció lehet a megoldás a nemzetközi szint eléréséhez. A fejlesztési program azonban csak 1976-ban került a tervbizottság elé. Ennek megfelelően 1983-ig elkészült az új futópálya, a hozzá tartozó gurulóút-hálózat, az irányítótorony és a Malév-gépek karbantartására szolgáló műszaki bázis. Ekkor került sor a Magyarország teljes légterét ellenőrizni képes radarberendezések telepítésére is a Kőris-hegyen és Püspökladányban. A munkálatokat az 1973-ban alakult Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) szakemberei irányították. [6] [7]

Közelmúlt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második ütemben épülő új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le. Ugyanebben az évben készült el az új irányítótorony, amelyet 2000-ben bővítettek még két szinttel. Az osztrák hitelből és fővállalkozásban készült 2-es terminál 1985. november 1-jétől fogadja az utasokat. Ezt a Malév és később a Lufthansa, Air France, Swissair repülőgépei és utasai használták. A nagyméretű előtérrel, épületközeli és távoli állóhelyekkel, 6 utashíddal az akkori Ferihegyi Repülőteret ismét a korszerű repülőterek közé emelte. Ebben az időben készült el a 2-es futópálya (13L/31R), amely 3707 méter hosszú, és párhuzamos az 1-es pályával. A régi, 1-es terminál bonyolította le továbbra is a többi ország légitársaságainak forgalmát.

Az ezredfordulóra előrejelzett forgalmi adatok szerint kevésnek ígérkezett az évente 4 millió utast kiszolgáló két terminál. 1997-ben elkezdődött a 2B terminál építése. A több mint 30 ezer m² alapterületű új épületet a hozzá tartozó forgalmi előtérrel 1998. december 8-án avatták fel. Ide költözött az összes külföldi légitársaság. A hét utashíddal ellátott épületközeli és öt távoli állóhellyel 3,5 millió utast képes fogadni évente. Az új terminál átadásával egy időben az 1-es terminál szinte teljesen elnéptelenedett. Itt ezután csak a teher- és a kisgépes forgalom, az alkalmi és a kormányzati különgépek fogadása történt. Itt állomásoztak 1999 tavaszán a NATO jugoszláviai légicsapásait támogató amerikai KC-135-ös légi utántöltő repülőgépek is.

Az 1-es terminál 2005-ben 9 hónap alatt teljes felújításon esett át, és 2005. szeptember 1. óta a diszkont légitársaságokat szolgálja ki. 2007. július 16. óta vonattal is meg lehet közelíteni az 1-es terminált. Ferihegy néven vasúti megállóhely épült a MÁV közvetlenül a repülőtér mellett haladó, ceglédi (100a) vonalán.

2011-ben, Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából a repülőteret átnevezték Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre.

Jelen és jövő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es 1960-as évek dugattyús típusai után napjainkban a gázturbinások: a Boeingek, a DC-k, az Airbus-ok szállítják az utasokat a világ négy égtája felől és felé. A legnagyobbak és a leggyorsabbak is jártak már itt. A Jumbók, a Galaxy-k, a Concorde-ok mind-mind leszálltak már Ferihegyen. Az országba légi úton érkező utasok, legyenek hétköznapi emberek vagy világhírességek, elnökök vagy államfők, itt találkoznak először országunkkal. Napjainkban a Liszt Ferenc Repülőtérre több mint 52 légitársaság jár menetrend szerint, és 100 városba lehet innen közvetlenül eljutni. A repülőtér utas- és repülőgép-forgalma a magyar és a külföldi társaságok között közel fele-fele arányban oszlik meg.

A magyar állam 2005. december 18-án privatizálta a repülőtér üzemeltetésének jogát; a brit BAA International Ltd. szerezte meg 75 évre a jogot rekordnak számító mintegy 464,5 milliárd forintért.[8]

Az új tulajdonos érkeztével új menedzsment került a vállalat élére.[9] A privatizációs pályázatot vezető Chris Woodruffot nevezték ki vezérigazgatónak, aki az eredeti tervek szerint 9 hónapig töltötte volna be a tisztséget. Feladata a vállalat átalakítása volt, és mivel ez a tervezettnél gyorsabban haladt, ezért már 2006 júliusában átadta a tisztséget utódjának, Stewart Wingate-nek.[10]

Az átalakítás célja a hatékonyság növelése, valamint hogy a bevételek ne elsősorban a légitársaságoktól beszedett díjakból származzanak, hanem egyéb forrásokból (kereskedelmi tevékenység, parkoló stb.), így a Budapest Airport a légitársaságok számára olcsóbbá váljon. Ezáltal lényegesen növekedhet a forgalom és Ferihegy területén a régió legfontosabb repülőtere jöhet létre.[11]

Első lépésként a vezetőség megállapodott a szakszervezetekkel, majd ígéretüknek megfelelően 5%-kal csökkentették a repülőtéri díjakat.[12] Leépítésre is sor került, 80 főtől, elsősorban az adminisztratív területhez és menedzsmenthez tartozó munkatárstól vált meg a cég.[13] Kiemelt feladatnak tekintették a repülőtéri taxiskérdés megoldását, ezért nyílt pályázat keretében választották ki, mely társaság bonyolíthatja le a repülőtéri fuvarokat.[14] Ezenkívül értékesítették a földi kiszolgálást [15][16] és a minibusz szolgáltatást [17], hogy a repülőtér-üzemeltetés legfontosabb alaptevékenységeire tudjanak koncentrálni.

Az angol cégben történő változások következtében azonban újra tulajdonosváltás előtt áll a repülőtér. A német Hochtief AirPort GmbH 2006. október 20-án bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írt alá a Budapest Airport angol kézben lévő tulajdonrészének megvásárlásáról a BAA-val. 2007. június 6-án a tranzakció be is fejeződött, immáron a Hochtief a tulajdonosa Magyarország egyetlen jelentős légikikötőjének. A helyzet azt mutatja, hogy az új német tulajdonos meg is becsüli a repülőteret, hiszen hatalmas fejlesztéseket kíván létrehozni, igen gyors ütemben. Amint azt a Hochtief menedzsmentje kifejtette, rövid időn belül megkezdik a 2A és a 2B terminál összeépítését, valamint gyorsvasút, szálloda, és üzletközpont létesítése is, továbbá még új légitársaságok Ferihegyre csábítása is a tervek között szerepel.[18]

2008 augusztusában a FlyLaL a 100. légitársaság az akkori Ferihegyi Repülőtéren. A Ferihegyről azóta kivonult litván vállalat Vilniusból indította járatait a magyar fővárosba.

2009-re 80 ezer négyzetméter új felületet alakítottak ki, ebből 2009 októberéig 30 ezer négyzetmétert adtak át: a 2-es terminált érintő beruházás értéke 16 millió euró (mintegy 4,5 milliárd forint). A Budapest Airport 2012 végéig összesen 261 millió euró, azaz 75 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre a Liszt Ferenc Repülőtéren. Ennek részeként épül meg az új utasforgalmi terminál, a 40 ezer négyzetméter alapterületű SkyCourt (Égi Udvar) a jelenlegi 2A és 2B terminál között, várhatóan 2011. március 27-ére.[19] A munkálatok további fázisában épül meg a 2B, később a 2A terminál új utasfolyosója nyolc-nyolc új gyalogoshíddal, illetve buszos beszállító kapuval. A BUD Future elnevezésű fejlesztési program végére a 2-es terminál éves utaskapacitása eléri a 15 millió főt.[20]

A Magyar Közlöny 2011. évi 6. számában jelent meg, hogy a kormány június 9-re datált határozata szerint az állam értékesíti a Budapest Airportban (BA) meglévő részesedését.[21]

Légitársaságok és célállomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légitársaság Célállomások Terminál
Aegean Airlines Athén 2A
Aer Lingus Dublin 2B
Aeroflot Moszkva-Sheremetyevo 2B
airBaltic Riga 2B
Air Berlin Berlin-Tegel 2B
Air France Párizs-Charles de Gaulle 2A
Air Malta Szezonális: Málta 2A
Air Serbia Belgrád 2A
Air Transat Toronto (2015. június 18-tól), Montreal (2015. június 18-tól) 2B
Alitalia Róma-Fiumicino 2A
Austrian Airlines Bécs 2A
Belavia Belgrád, Minszk 2B
British Airways London-Heathrow 2B
Brussels Airlines Brüsszel 2A
Czech Airlines Prága 2A
easyJet Berlin-Schönefeld, London-Gatwick, Párizs-Charles de Gaulle 2B
easyJet Switzerland Bázel, Genf 2B
EgyptAir Kairó 2A
UP by El Al Tel Aviv-Ben Gurion 2B
Emirates Dubaj-International 2B
Finnair Helsinki 2B
Germanwings Köln, Hamburg, Stuttgart 2B
Jet2.com East Midlands, Edinburgh, Leeds/Bradford, Manchester 2B
KLM Amszterdam 2A
LOT Varsó 2A
Lufthansa Düsseldorf, Frankfurt, München 2A
Norwegian Air Shuttle Koppenhága, Helsinki, Oslo-Gardermoen, Stockholm-Arlanda, London-Gatwick 2B
Pegasus Airlines Isztambul-Sabiha Gökcen
Qatar Airways Doha, Zágráb 2B
Ryanair Barcelona, Beauvais, Bergamo, Billund, Bristol, Brüsszel-Charleroi, Dublin, London-Stansted, Madrid, Manchester, Pisa, Róma-Ciampino, Tampere, Treviso 2B
Scandinavian Airlines Koppenhága, Stockholm-Arlanda 2A
Sun d'Or International Airlines Szezonális: Tel Aviv-Ben Gurion 2B
Swiss International Air Lines Zürich 2A
TAP Portugal Lisszabon
Szezonális: Prága
2A
TAROM Bukarest 2A
Transavia.com Párizs-Orly, Rotterdam 2A
Turkish Airlines Isztambul-Atatürk 2A
UTair Aviation Szentpétervár 2B
Vueling Szezonális: Barcelona, Róma (2015. nyarától) 2B
Wizz Air Baku (2015. március 29-től), Barcelona, Bari, Brüsszel-Charleroi, Dortmund, Dubaj-World Central, Eindhoven, Göteborg, Frankfurt-Hahn, Isztambul-Sabiha Gökcen, Kijev, Kutaiszi, Lárnaka, Lisszabon (2015. március 30-tól), London-Luton, Katánia, Maastricht (2015. május 15-től), Madrid, Malmö, Málta, Milánó-Malpensa, Moszkva-Vnukovo, Nápoly, Róma-Fiumicino, Stockholm-Skavsta, Marosvásárhely, Tel Aviv-Ben Gurion, Varsó
Szezonális: Alicante, Burgasz, Korfu, Heraklion, Málaga, Palma de Mallorca, Rodosz, Szaloniki, Zákinthosz
2B

Szezonális charter[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légitársaság Célállomások Terminál
Aegean Airlines Korfu 2B
Air Cairo Gurdaka, Marsa Alam, Sarm es-Sejk 2B
Air VIA Burgasz, Várna 2B
Arkia Israel Airlines Tel Aviv 2B
Bulgarian Air Charter Burgasz 2B
Europe Airpost Strasbourg 2B
Mistral Air Catania, Palermo 2B
Nordavia Szentpétervár 2B
Nouvelair Monasztir 2B
Onur Air Antalya 2B
Syphax Airlines Monasztir 2B
Small Planet Airlines Heraklion, Kos, |Palma de Mallorca, Rodosz 2B
Thomas Cook Airlines Belgium Tenerife-South 2B
Tailwind Airlines Antalya, Bodrum 2B
Travel Service Hungary Antalya, Aqaba, Bangkok, Burgasz, Dalaman, Gran Canaria, Gurdaka, Iráklion, Korfu, Kos, Mombasa, Monasztir, Palma de Mallorca, Phuket, Praia, Rodosz, Sal-sziget (Zöld-foki-szigetek), Sarm es-Sejk, Taba, Tenerife, Victoria Falls, Zakintosz, Zanzibár 2B
Tunisair Djerba, Monasztir, Tunisz 2B

Cargo[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légitársaság Célállomások
Cargolux Almati, Amszterdam, Baku, Hong Kong, Luxemburg, Tajpej
CityLine Hungary Belgrád
DHL Athén, Brüsszel, Bukarest, Köln, Milánó-Bergamo
Farnair Hungary Köln/Bonn, Bázel
FedEx Bécs, Párizs
MASkargo Kijev
Silk Way Airlines Baku
Solinair Bécs
Swiftair Nürnberg
TNT Airways Amszterdam, Bécs, Liège, München, Nürnberg
Turkish Airlines Cargo Isztambul-Atatürk
UPS Airlines Bécs, Köln
World Airways Bagram, Charleston, Dover, Lipcse/Halle, Ostend/Bruges

Forgalmi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Terminálok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Terminál, a várócsarnok belseje
A galérián, a bejárati oldalon
A bejárat felől, bal oldalról
A bejárat felől, jobb oldalról
Az utasfelvételi rész felé nézve
Az ülőhelyek
A galérián, a kifutópályákhoz közeli részen
1-es terminál utasfelvételi pultjai
1-es terminál 4-es és 5-ös kapu
2B terminál check-in pultjai

A repülőtéren négy terminál található (1, 2A, 2B, GAT). A régi, 1-es terminál és a kis- és magángépes terminál (GAT) Kőbánya-Kispest metróvégállomástól a 93-as BKV járattal, a másik kettő a szintén onnan induló 200E busszal közelíthető meg. 2007 óta az 1-es terminál vonattal is megközelíthető. Főképp a Nyugati pályaudvarról induló vonatok érintik Ferihegyet, ahol az állomást érintő minden személyszállító vonat megáll, így az InterCity-járatok is. Az állomást érintő járatok: Budapest-Nyugati pu. - Cegléd (- Szolnok); Budapest-Nyugati pu. - Monor; Budapest-Nyugati pu. - Miskolc-Tiszai pu. - Budapest-Keleti pu. (kör)InterCity vonatok; Budapest-Nyugati pu. - Debrecen - Nyíregyháza (- Záhony) InterCity vonatok és gyorsvonatok; Budapest-Nyugati pu. - Kecskemét - Szeged (egyesített) InterCity/gyors vonatok; a Budapest-Nyugati pu. - Kiskunfélegyháza éjszakai személyvonat; valamint a Tapolca/Keszthely - Székesfehérvár - Kőbánya-Kispest - Debrecen - Nyíregyháza - Záhony közötti nyári sebesvonatok.

1. Terminál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terminálépületet 1950. május 7-én nyitották meg az utasforgalom előtt. Az 1-es terminál újjáépítéséről 2004-ben döntött a Budapest Airport. A teljes rekonstrukciót és a terminál újra üzembehelyezését a repülőtér utasforgalmának növekedése, a szigorú biztonsági előírások, illetve az EU-csatlakozás által támasztott követelmények indokolták. A munkálatok során teljesen megújultak a terminál gépészeti és elektromos rendszerei, és a csatlakozó közművezetékek is.

A terminál felújítása a műemlékvédelmi szempontok maximális betartásával történt, hiszen ez az építészeti modernizmus egyik legszebb magyarországi s európai szinten is kiemelkedő példája. A felújítás 2004 őszén kezdődött, s a T1 mintegy nyolchónapos munka után, 2005. szeptember 1-jén nyitotta meg újra kapuit.

Az Építőipari Nívódíj, az amerikai Oscar-díjhoz hasonlatosan szakmai díj: a szakma jutalmazza az adott év legjobb, legnagyszerűbb alkotásait. Az 1-es terminál felújítása az ipari és kereskedelmi kategóriában kapta meg a díjat.[30]

2007-ben a terminál felújítása Europa Nostra-medálban részesült.

Az 1. Terminált közel 10 milliárd forint értékben korszerűsítették és 2005 szeptemberében nyílt meg újra az alacsony költségű (ún. low-cost, fapados) légitársaságok számára. A Malév csődje után a Budapest Airport a 2-es terminál utasforgalom csökkenése miatt, gazdaságossági okokból 2012. május 30-án bezárta az 1-es terminált, így az összes, oda közlekedő járat kiszolgálása a 2-es terminálhoz került. A bezárás időszakos, egyelőre 5 évre történt, a döntést 2017-ben felülvizsgálják, és lehetséges hogy újra megnyitják az utasforgalom előtt az 1-es terminált.

2012. október 1-től Terminal 1 Airport Event Center néven – állagmegóvási okokból – rendezvényhelyszínként működik tovább. Itt forgatták a Die Hard 4-et is.[31]

2A Terminál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2-es futópálya 1982-ben épült. Hozzá a 2A Terminált 1985-ben nyitották meg. Eredetileg kizárólag a Malév számára építették. Napjainkban azonban már ide érkeznek az Aer Lingus, az Air Malta, az Austrian Airlines, a Carpatair, a Brussels Airlines, a CSA Czech Airlines a Lufthansa és a Moldavian Airlines gépei is. 2008. március végétől a schengeni határokon belülre induló járatokat szolgálta ki.[forrás?] Jelenleg a 2A és 2B terminál is kiszolgálja a schengeni, valamint a nem-schengeni övezetbe induló utasokat.[32] A kilátóterasz a 2A terminál 3. emeletén található.

2B Terminál[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2A bővítéseként épült, de külön terminálként tartják nyilván. 1998-ban adták át. A fennmaradó többi járat, vagyis a külföldi (és általában véve nem fapados) légitársaságok utasait szolgálta ki.

SkyCourt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2. Terminál, a SkyCourt belseje
A SkyCourt váróterme a jobb oldalról
A SkyCourt váróterme a jobb oldalról
A SkyCourt váróterme a jobb oldalról
A SkyCourt váróterme a jobb oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról
A SkyCourt váróterme a bal oldalról

A különleges acélkagyló a régi 2A és 2B terminált köti össze, megőrizve a 80-as évekből származó, akkoriban világszínvonalúnak számító épületek külső alakját, ugyanakkor egy meghökkentően elegáns, minden elemeiben a repülést és az utazás élményét erősítő csarnokkal gazdagítja Ferihegy kínálatát. Öt emeletéből kettő a föld alatt szolgálja a repülést, az utaskiszolgálásnak azokat a részeit, amelyekkel az utazó valójában soha sem találkozik. A korszerű, energiatakarékos szellőztetőberendezésektől kezdve a repülőtéri személyzet öltöző- és pihenőhelyiségein át, egészen a csomagosztályozó gépsorokig mindent ezeken a szinteken helyeztek el. Az összesen 24 000 m²–nyi hasznos terület meghatározó része az utasok kényelmét szolgálja, felgyorsítja a járatok kiszolgálását, gyorsabbá és kényelmesebbé teszi a repülés világában elengedhetetlen biztonsági ellenőrzéseket. Mindezek révén a kettes terminál kapacitása a korábbi majdnem kétszeresére emelkedett. A SkyCourt elegáns ívei, lenyűgöző arányai a repülőtér belső része felé nyitott, 3 emelet magas üveghomlokzata Tima Zoltán építész és a KÖZTI tervező gárdája munkáját dicséri. A magyar mérnökök által betonba, acélba és üvegbe álmodott épület olyan egyedülálló élményt nyújt, ami a budapesti repülőteret megkülönbözteti a világ sok egyéb légikikötőjétől.

2011. március 27-ével Budapest új, jelképerejű épülettel, a Sky Courttal gazdagodott. A kettes terminál fejlesztése szerves részét alkotja a Budapest Airport ötéves, Bud-Future nevű programjának, amely szerint a repülőtér öt év alatt 75 milliárd forintos (261 millió eurós) beruházást valósít meg. A fejlesztések döntő többségét, közte a nagyjából 70 millió eurós SkyCourt megépítését a Budapest Airport a kitűzött határidőre és az elfogadott költségkereten belül teljesítette. Jelentős szerepet játszott a beruházás megvalósításában a magyar fővállalkozó, a szegedi központú KÉSZ Zrt., amely másfél év alatt építette fel és adta át a kész terminált a Budapest Airportnak. Az utasok világszínvonalú üzletek és éttermek kínálatából választhatnak, amelyekben a vezető nemzetközi márkák és a magyar termékek egészséges versenyre kelhetnek egymással.

A 2A és 2B terminálokon „becheckolt” utasok a biztonsági átvilágítás után egy duty free shopon keresztül érkeznek a SkyCourt várótermi részébe, ahonnan két irányban (A1-A19 és B1-B19) lehet eljutni a beszállító kapukig. A SkyCourt várótermi részén a boltok mellett egy kávézó-, míg az emeleti részen további kávézók és éttermek találhatók.

A SkyCourt galériaszintjén exkluzív várótermek is nyíltak MasterCard Lounge,[33] és SkyCourt Lounge néven a Platinum Lounge és az Executive Lounge mellett.[34][35]

GAT[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kis- és magángépeket fogadó terminál (angolul General Aviation Terminal, GAT) közvetlenül az 1-es terminál mellett található. Itt a kisebb repülők parkolnak, illetve magángépek üzemeltetése történik, mind belföldi, mint külföldi viszonylatban. A reptér 2014 áprilisában félmillárd euróból kezdi meg a terminál felújítását.[36]

Zajterhelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2007-ben az új felszállási légi folyosók beüzemeltetésével Budapest sok kerületében jelentősen megnőtt a zajszennyezés. Emiatt néhány magánszemély bíróságon követelte a légikikötő bezárását, de a bíróság végül megalapozatlannak találta ezeket az igényeket.[37] A konfliktusok megelőzése érdekében a repülőtér üzemeltetője önkéntes zajvédelmi programot indított. Ennek részeként kijelöltek egy zajvédelmi övezetet a repülőtér körül, és az ebben az övezetben elhelyezkedő lakóépületek hő- és hangszigetelését, valamint szellőztető berendezés beépítését a társaság a saját költségén vállalja.[38] Ennek finanszírozását, valamint a légijárművek minél csendesebb működtetését szolgálja a repülőtér által beszedett zajterhelési díj.[39]

A repülőtér látogatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferihegy Repülőgép Emlékpark, háttérben az emlékpark HA-MOA lajstromjelű Il–18-as repülőgépe látható

A kilátóterasz a 2A terminál 3. emeletén található.[40]

A repülőtéri bekötőút mellett található az Aeropark, amely március 15-től október 15-ig látogatható.[41]

Megtekinthető repülőgép-típusok:

A buszos repülőtér-látogatásokat 2013 tavaszától a Légiközlekedési Kulturális Központ szervezi. [42]

Megközelíthetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nappal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

4 órától 23 óráig: az Budapest M3 Metro.svg -as metró Kőbánya-Kispest végállomásáig közlekedve, majd ott a BKV busz symbol.svg  200E buszra átszállva Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva.

Éjszaka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

23 órától 1 óráig: a BKK night line logo.svg  950-es éjszakai busszal Határ út metróállomásig utazva, majd ott a BKV busz symbol.svg  200E buszra átszállva Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva.
1 órától 4 óráig: a BKK night line logo.svg  950-es éjszakai busszal Honvéd utca / Üllői út megállóig utazva, majd ott a BKK night line logo.svg  900-as éjszakai buszra átszállva Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva.

Vonattal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BSicon MAV.svg  Nyugati pályaudvarról BSicon MAV.svg  Ferihegy megállóhelyig utazva, majd ott a BKV busz symbol.svg  200E buszra Ferihegy vasútállomás megállóban átszállva Liszt Ferenc Airport 2 végállomásig utazva.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • AirportShuttle-Minibusz
  • Taxi

Állatok a reptéren[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sajnos a repülőgépekre nagy veszéllyel vannak a madarak (különösen a vetési varjak), őket a reptéren különféle technikai módszerekkel üldözik el (pl.: hangijesztéses módszerrel, amerikai héjákkal, sólymokkal). A nem kívánt földi behatolókat pedig egy speciálisan kiképzett Border collie ijeszti el.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Budapest Airport: szerény, de stabil növekedés 2013-ban (magyar nyelven). Air Portal, 2014. január 27. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  2. Ferihegy – LHBP, World Aero Data (letöltve: 2006. november 10.)
  3. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény 229.§-a a Magyar Közlöny 2011. évi 32. számának 5569. és 5570. oldalán és a kormány 1076/2011. (III. 25.) Korm. számú határozata a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér hivatalos földrajzi nevének megváltoztatásáról (5650. oldal) - A szócikkben a magyar helyesírásnak megfelelő, kisbetűs alakot használjuk: „Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér”.
  4. Az FNB 2006. április 25-ei 56. ülésének határozatai
  5. Az Urbanista.blog.hu Ferihegyről
  6. Ferihegyi Repülőtér közössége - Ferihegy rövid története
  7. Renner Péter: Fejezetek a magyar légiforgalmi irányítás történetéből 1916-2000.
  8. Budapest Airport Zrt
  9. Budapest Airport Zrt
  10. Budapest Airport Zrt
  11. Index - Ferihegy: aláírták
  12. Budapest Airport Zrt
  13. Budapest Airport Zrt
  14. Budapest Airport Zrt
  15. Budapest Airport Zrt
  16. Menedzsment Fórum, mfor.hu - 800 millióból fejleszt Ferihegyen a török Celebi
  17. Budapest Airport Zrt
  18. Budapest Airport Zrt
  19. Elképesztően menő lesz Ferihegy (Városban, 2010. december 6.)
  20. Bővítik Ferihegy kapacitását (Index, 2009. október 10.)
  21. Kiszáll az állam a Budapest Airportból (Index, 2011. június 9.)
  22. 2005-ben nyolcmillió utas Ferihegyen. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
  23. 2006-ban 4,2%-kal nőtt Ferihegy forgalma. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
  24. 2007: 8,6 millió utas Ferihegyen. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2007. január 11.)
  25. Százezerrel több utas 2010-ben. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
  26. Minden idők legforgalmasabb májusát regisztrálta a Budapest Airport. Budapest Airport. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  27. A Malév-csőd ellenére jól teljesített a Budapest Airport. Air Portal. (Hozzáférés: 2013. február 1.)
  28. Budapest Airport: szerény, de stabil növekedés 2013-ban. Air Portal. (Hozzáférés: 2014. január 27.)
  29. 2012 traffic statistics for all airlines
  30. http://www.epulettar.hu/projekt/24446.aspx
  31. Rendezvényközpont lett az 1-es terminálból – Index, 2012. október 11.
  32. Utazási kisokos (magyar nyelven) (PHP). bud.hu. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  33. Exkluzív váró is van már Budapesten – Burzsuj.blog.hu, 2011. szeptember 9.
  34. VIP and Lounge services. bud.hu (angolul) Hozzáférés: 2014. márc. 04. (html)
  35. Interaktív térkép. bud.hu (magyarul) Hozzáférés: 2014. márc. 04.
  36. Épül a ferihegyi luxusterminál
  37. Zaj miatt indult pert nyert a Budapest Airport – Origo, 2009. július 10.
  38. Ferihegy százmilliót ad zajszigetelésre – Repülni jó.hu, 2009. október 8.
  39. Reptérfelek – avagy a gépmadarak büntetéseNépszabadság, 2010. március 24.
  40. Kilátóterasz. www.bud.hu Hozzáférés: 2014. márc. 20.
  41. Az Aeropark honlapja
  42. A Légiközlekedési Kulturális Központ honlapja

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér témájú médiaállományokat.