Kiskunlacházi repülőtér
| Kiskunlacháza Airport |
|||||||
| ICAO: LHKK | |||||||
| Adatok | |||||||
| Elhelyezkedés | Kiskunlacháza |
||||||
| Megnyitás | 1944 | ||||||
| Üzemeltető | Bárdi Autó Zrt. | ||||||
| Futópályák | |||||||
|
|||||||
| Kiskunlacháza Airport | |||||||
A Kiskunlacháza Airport Budapesttől és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől egyaránt 30 kilométerre található dél-délnyugati irányban. Budapest irányából autóval az 51-es főúton (az M0-tól 25 km) Kiskunlacházáig, majd Bugyi felé, balra fordulva közelíthető meg. A Kiskunlacháza Airport jelenleg kisgépes repülőtérként és rendezvényközpontként üzemel Kiskunlacháza községtől 2 kilométerre, keleti irányban. A terület a légi felhasználás mellett rendszeresen ad otthont autós, motoros ügyességi és gyorsasági versenyeknek (drift, drag), gépjárműteszteléseknek, márkatalálkozóknak, filmforgatásoknak, kiállításoknak és vezetéstechnikai tréningeknek.
GPS koordináták: 47.176412, 19.076185
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A területen az első füves repteret a 40-es években létesítették, majd 1944-ben egy 1200 m hosszú, 50 m széles beton leszállópályát is építettek. 1945 januárjában a 611., a 659., a 897 vadászrepülő ezred, a 10. Csatarepülő Hadosztály és egyéb más egységek települtek Kiskunlacházán. Az eredeti betoncsíkhoz már nem nyúltak, hanem a Magyar Néphadsereg Légiereje részére a régi beton mellett építettek egy 2500 méteres új pályát 1950-51-ben. A reptér egyike volt a második világháború után újjászülető Magyar Légierő legfontosabb légibázisainak, 1952 és 1956 között otthont biztosítva többek között a 82. Bombázó Hadosztály 37. önálló felderítő repülőezredének is. Az 1956. november 3-a reggelén a Szovjet Hadsereg tankjai elfoglalták a repteret, majd felsorakoztak a kifutópályán, elzárva a magyar MiG-15-ösök útját. Néhány nappal később a haderő gépei egytől egyig elrepültek Sármellékre. A 37. önálló felderítő repülőezredet még ugyanebben az évben feloszlatták. 1957 nyarán a 159. vadászrepülő ezred MiG-17-es gépei megérkeztek. 1960 nyarán az ezred helyet cserélt az akkor Kalocsán települő 14. gárda vadászrepülő ezreddel, mely alakulat 1960-ban elsőként Magyarországon megkapta a MiG-21F és F-13 változatú repülőgépeket. Az alakulat gépállományát folyamatosan fejlesztették, megjelentek a MiG-21PF, PFM és SzM repülőgépek is. Az 1968-as események alatt az ezred nem vett részt a harci eseményekben, hanem a magyar légteret védte. Akkor két hónapra áttelepült Kunmadarasról ide az ottani felderítőszázad MiG-21R gépekkel.
Több repülőesemény mellett kiemelendő az eset, amikor 1986 májusában az ezredparancsnok, Pronyin ezredes katapultált MiG-23-asából, aminek darabjai a közeli Áporka település iskolájára és a templomkertbe estek. Szerencsére senki sem sérült meg. 1986. augusztus 14-étől a MiG-23-asokat fokozatosan cserélték le MiG-29-esekre. A lacházi ezred kapta meg a világon először a MiG-29-es modernizált, 9-13-as változatát. 1986 közepén a tököli reptér felújítása miatt Kiskunlacházára költözött az 515. vadászrepülő ezred, amit 1987. augusztus 6-án hagytak el. 1988 februárja és októbere között a helyi ezred Tökölön és Mezőkövesden települt, míg itt is el nem készült a beton teljes újjáépítése. Az ezred két gépe (a kék 01-es MiG-29 és a kék 70-es MiG-29UB) 1990. augusztus 19-21-e között tiszteletét tette az első Kecskeméti Repülőnapon.
1991. április 22-én a 14. gárda vadászezred repülőgépei elhagyták a bázist, és egyúttal Magyarországot és Zserdevkába költöztek. Amikor az egység kivonult, sok épület kárt szenvedett, de számos épületet, különös tekintettel a lakóépületekre, teljesen épen adtak át a magyar félnek! Sajnos az azóta eltelt két évtized alatt ezek állaga nagyot romlott. A kivonást követő 10 évben a magyar állam igazgatta és felügyelte a bázis jelenét és jövőjét. Számos tanulmányt készítettek, hogy alátámasszák a koncepciót, miszerint a reptér Budapest 3. számú légikikötője is lehetne, de konkrét lépéseket nem tettek ennek megvalósulása érdekében. Ezalatt az idő alatt évente pár rendezvényt tartottak a területen, és egy vállalat helikopterei használták a repteret. Azonban semmilyen állagmegőrzési vagy felújítási tevékenység nem történt. 2004-ben az ÁPV Rt. privatizációs tendert írt ki az épület értékesítésére. A Bárdi Autó Zrt.-nek harmadik körben sikerült megvásárolnia a 460 hektár területű ex-szovjet repteret az államtól.
A jelen [szerkesztés]
A repülőtér teljes területe 485 hektár, amiből 35 hektár szilárd burkolat. A kifutópálya hossza 2500 méter /a pálya déli oldalán 800*45 méter aktív futópálya van kijelölve/, szélessége 45 méter, az APRON mérete 29 000 négyzetméter. A folyamatos fejlesztések eredményeként a Kiskunlacháza Airport területén lévő infrastruktúra, a repteret kiszolgáló hangárok és épületek folyamatosan épülnek újjá. Jelenleg itt tárolja repülőgépét a háromszoros magyar bajnok,EB aranyérmes és VB TOP 10 műrepülő Nádas Tamás, valamint a szintén jelentős eredményekkel büszkélkedő Karai Csaba is. A repteret bázisként használja a helikopteres szolgáltatásokat nyújtó Forgószárny Kft. is, valamint itt tartja motoros vezetéstechnikai tréningjeit a BMW Magyarország, illetve rendszeresen rendeznek drag és drift országos futamokat.
Épületek [szerkesztés]
- 18 repülőgép-férőhelyes vállalati hangár (109-es épület): Az épület teljes felújítása 2012-ben fejeződött be. Egy egyterű, 10 kisgép számára alkalmas tárolóhelységet, további 4 szeparált kisgéptárolót és ezen felül 4 vitorlázó repülőgép-tárolót tartalmaz. Az épület nagy teherbírású vibrokerámia burkolattal és bi-fold rendszerű hangárajtóval van ellátva.
- Klubépület (117-es épület): Az épület felújítása 2011-ben fejeződött be. Hasznos alapterülete 500 négyzetméter, jelenleg rendezvényhelyszínként funkcionál, de találhatóak benne irodák, apartmanok és büfé is.
- AFIS épület (116-es épület): Az épület felújítása 2011-ben fejeződött be. Hasznos alapterülete 150 négyzetméter, tetején két darab 68 négyzetméter alapterületű terasz helyezkedik el.
- Alagúthangár (122-es épület): Az első alagúthangár felújítása 2010-ben fejeződött be, és a munkálatok során hidraulikus működtetésű ajtóval lett felszerelve. A reptéren található többi alagúthangár korszerűsítése az igényeknek megfelelően folyamatosan zajlik.
- Bővített alagúthangár hidraulikus ajtóval (125, 126, 127, 129-es épület): Az épületek felújítása 2012-ben fejeződött be. Hasznos alapterületük 416 m2, a munkálatok során mindegyik hangár hidraulikus működtetésű ajtóval lett felszerelve.
További adatok [szerkesztés]
- Pozíció: 5 km/3nm E Kiskunlacháza
- Magasság: 98 méter (322 láb)
- Terület: 460 Ha
- Hívójel: Lacháza INFO
- Frekvencia: 124,025 MHz
- Forgalmi kör: 31 RH /13 LH 1500 AMSL
- NVFR: nincs
- IFR: nincs
- RWY: 31/13
- TORA (m): 800x45
- LDA (m): 800x45
- Terhelés: PCN 50
- A pálya iránya:13/31
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Kiskunlacháza Repülőtér
- Hivatalos Youtube csatorna
- HungaryAirport.hu
- Bárdi Autó Zrt.
- Forgószárny Kft.
- Nádas Tamás, műrepülő országos bajnok
- BMW motoros vezetéstechnikai tréning
- Vándor Károly: Légierő társbérletben, avagy a Szovjet Légierő és Légvédelem története Magyarországon és Ausztriában (1944-1991)

