Sármellék nemzetközi repülőtér
| Sármellék nemzetközi repülőtér (FlyBalaton repülőtérFlyBalaton Airport) |
||||||||||
 |
||||||||||
| IATA: SOB ICAO: LHSM | ||||||||||
| Adatok | ||||||||||
| Elhelyezkedés | Sármellék Magyarország |
|||||||||
| Megnyitás | 1951 | |||||||||
| Üzemeltető | FB Airport Repülőtér Üzemeltető és Fejlesztő Kft. | |||||||||
| Tszf. magasság | 124 méter | |||||||||
| Utasforgalom | 15 000 (2009)[1] | |||||||||
| Gépmozgás | kb. 400 repülőgép (2006) [2] | |||||||||
| Futópályák | ||||||||||
|
||||||||||
| www.flybalaton.com | ||||||||||
A Sármellék nemzetközi repülőtér (kódok: IATA: SOB; ICAO: LHSM) a Dunántúl legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike. A repülőtérre jelentős számú charter járat érkezik, és a menetrendszerinti járatok folyamatos bővülése várható. 2005 óta a nemzetközi utazóközönség előtt a könnyebben megjegyezhető és kimondható FlyBalaton [1] néven ismert. Egyes menetrendekben csak mint Balaton repülőtér van feltüntetve.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése, megközelíthetőségi lehetőségek
A repülőtér Sármellék külterületén, a Balaton nyugati végétől kb. 10 kilométerre található. A legközelebbi vasútállomás Balatonszentgyörgyön (12 km-re) van, azonban a keszthelyi állomás (16 km) több átszállási lehetőséget biztosít. A helyközi buszjáratok megállója közvetlenül a repülőtér bejárata előtt található. A repülőtéren lehetőség van autóbérlésre, illetve taxiszolgálat is igénybe vehető.
A FlyBalaton repülőtér távolsága a térség jelentősebb településeitől: Keszthely: 16 km, Hévíz: 13 km, Zalakaros: 19 km, Nagykanizsa: 35 km, Zalaegerszeg: 44 km
[szerkesztés] Története
A repülőtér jelenlegi helyén már az 1940-es években is volt ideiglenes katonai repülőtér, azonban 2000 méteres szilárd burkolattal csak 1950-ben látták el. 1961-ben az addig ott állomásozó magyar 47. repülőezred áttelepült Pápára, Sármellékre pedig egy szovjet repülőezred (515. vadászezred) érkezett. A kifutópálya az 1965-ös hosszabbítás során érte el jelenlegi méretét, ekkor lett 2500 x 60 méteres. Ez után érkeztek csak meg ide az első MiG-21-esek, addig csak MiG-19 és 17 típusú gépek állomásoztak itt.
A repülőtér 400 hektárnyi területén felépített lakótelepen egy teljes orosz repülőezred, valamint a kiszolgáló egységek – és a katonák családtagjai – éltek, a környező településektől lényegében elzártan. 1990-ig kb. 45 repülőgép állomásozott folyamatosan Sármelléken, melyeknek típusa MiG–21-es (1975-ig), MiG–23-as (1989-ig), illetve MiG–29-es volt. A szovjet légierő utolsó egységei 1990. október 4-én hagyták el a bázist.[4] A szovjet repülőtér és az itt települő ezredek életéről Vándor Károly, a téma kutatója részletesen írt az Aranysas repülő szaklapban, illetve Légierő társbérletben című könyvében. A kutató számos, egykor titkos fotót is publikált, ami tovább segítette a repülőtér múltjának feltárását.
A volt szovjet katonai bázis területén lévő repülőtér 1991 tavaszától üzemel polgári repülőtérként. A kivonulás után a Mikromatika Holding kibérelte a repülőteret és azonnal megkezdte annak átalakítását, hogy alkalmassá tegye a polgári forgalom számára.[4] Ez a társaság 1994 őszéig üzemeltette a repülőteret, majd 1995 áprilisától az üzemeltetést átvette a Zalavár-Sármellék Airport Kft. A kft-t két közeli település – Zalavár és Sármellék – önkormányzata alapította azzal a céllal, hogy a későbbiekben a repülőtér tulajdonjogára is szert tegyen. A kft-ben üzletrésszel rendelkezik a Danubius Rt, amely szállodákat üzemeltet a közeli üdülőhelyeken, Hévízen és Keszthelyen.
2004-ben a regionális reptérfejlesztési alapból a Sármelléki repülőtér 300 millió forintos támogatásban részesült, amit a Balatoni Fejlesztési Ügynökség további 65 millió forinttal egészített ki. Ezen támogatás lehetővé tette, hogy a repülőtér megépítse a 24 órás működés feltételeihez elengedhetetlen beruházások egy részét. Ezen állami pénzen megtörtént fejlesztések után egy ír és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport lehetőséget látott a repülőtérben, és megvásárolta annak üzemeltetési jogát. A Cape Clear Aviation Kft. a környék turisztikai lehetőségeit felismerve, további közel 2 milliárd forint befektetésével teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a sármellékit, a minden igényt kielégítő utasterminált 2006 áprilisában adták át. Döntés született arról is, hogy 2007-ben egy újabb, több mint egymilliárd forintos beruházás keretében 2,5 ezer négyzetméteres cargo-terminált és egy 6 ezer négyzetméteres logisztikai központot is építenek. Ennek köszönhetően a DHL 2007 őszétől logisztikai bázist üzemeltet Sármelléken, ahova egy, az Exin (DHL Cargo) légitársaság által üzemeltetett Antonov An-26B, orosz gyártmányú teherszállító repülőgép fog közlekedni heti 5 alkalommal. 2008-as év végén a DHL bejelenti, hogy megszünteti sármelléki logisztikai központját.Ezek mellett a Ryanair, a repülőtér egyik kulcsfontosságú légitársasága bejelenti:nem kizárt az összes járat megszüntetése.
Az utasforgalom a következőképpen alakult:
- 2004: 23 000 fő[5]
- 2005:
- 2006: 80 000 fő[6]
- 2007: 110 000 fő[7]
- 2008: 110 000 fő[8]
- 2009: 15 000 fő[1]
[szerkesztés] Terminál, járatok
A repülőtérnek egy betonozott és egy füves kifutópályája van, illetve rendelkezik egy heliporttal is. A legfontosabb kifutópálya a betonozott (Rwy 16L-34R) 2500 m hosszú és 60 m széles. Rendelkezik éjszakai világítással és műszeres megközelítést segítő berendezéssel (NVFR, IFR), így rossz látási viszonyok között és éjszaka is használható.
2010-ben két országból három légitársaság repül Sármellékre, 7 desztinációval kötve össze a Balaton légikikötőjét.
2011-ben Lufthansa és a 2010-ben alakult Hamburg Airways charterek repülnek Sármellékre.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- ^ a b
- ↑ Gyorsan fejlődik a debreceni és a sármelléki reptér, Magyar Rádió Online, 2006. december 23. (letöltve: 2007. január 22.)
- ↑ Sármellék, www.hungaryairport.hu (letöltve: 2007. szeptember 3.)
- ^ a b László Ilona (1991. augusztus 9.). „A sármelléki égő víz”. Heti Magyarország (32), 6-7. o. ISSN 0464-4956.
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
