Debreceni nemzetközi repülőtér
| Debrecen Airport (Debreceni nemzetközi repülőtér) |
|||||||||||||
| IATA: DEB ICAO: LHDC | |||||||||||||
| Adatok | |||||||||||||
| Elhelyezkedés | Debrecen |
||||||||||||
| Megnyitás | 1930 | ||||||||||||
| Üzemeltető | AIRPORT Debrecen Kft. | ||||||||||||
| Utasforgalom | kb. 85 000 fő (2012)[1] | ||||||||||||
| Gépmozgás | 165 (2008, teherforgalom nélkül)[1] | ||||||||||||
| Futópályák | |||||||||||||
|
|||||||||||||
| Elhelyezkedése | |||||||||||||
| Koordináták: é. sz. 47° 29′ 20″, k. h. 21° 36′ 55″ | |||||||||||||
| é. sz. 47° 29′ 20″, k. h. 21° 36′ 55″ | |||||||||||||
| Debreceni nemzetközi repülőtér | |||||||||||||
A Debrecen nemzetközi repülőtér (IATA: DEB; ICAO: LHDC) Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike; a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér után a második legforgalmasabb. 2001 óta a nemzetközi utazóközönség előtt is nyitott légikikötő. A város központjától 7 km-re, a Nagyállomástól (Debreceni főpályaudvar) 5 km-re délre található.
Tartalomjegyzék |
További adatok[szerkesztés]
- Magasság: 109 m (358 láb)
- Hívójel: Debrecen Info
- Frekvencia: 125,9 MHz
Története[szerkesztés]
A debreceni repülőtér története a 20. század elejére nyúlik vissza. Az első hivatalos repülőjárat egy postai küldeményeket szállító repülőgép volt 1930-ban. Ettől kezdve a belföldi légiforgalom jelentősnek nevezhető, rendszeres járatok üzemeltek Debrecenből Budapestre és Magyarország nagyobb városaiba. Ezzel egyidőben sportcélokra is használták, majd katonai repülőtérré lett, az alföldi repülőgépes kiképzés fontos csomópontjaként. A második világháború során a magyar bombázó repülőgépek bázisaként üzemelt. 1946 – 1968 között a Ferihegyi repülőtér kitérő repülőtereként fontos szerepet töltött be. A háborút követően magyar, majd 1951-től szovjet repülőcsapatok állomásoztak itt. A szovjetek először Il–28, majd Jak–28, végül Szu–24-es bombázókat állomásoztattak a cívis város repterén, sőt ez utóbbiak 1987 júliusi kivonása után egy MiG–27D gépekkel felszerelt vadászbombázó ezred is települt itt.[3] Ezek mellett később helikopteres alakulat, és egyéb kiszolgálóegységek is voltak itt. A rendszerváltást követően, 1990 májusában a szovjetek végül elhagyták a repülőteret, és visszaadták a magyar államnak. A sportrepülés újbóli beindításával a repülőtér újjáéledt, majd a nemzetközi polgári repülés is újraindulhatott.[4]
Debrecen városa felismerte a repülőtérben rejlő gazdasági lehetőségeket, és már 1994-ben megfogalmazta koncepció szintjén, hogy a repülőteret fejleszteni kell. A reptér átfogó fejlesztése 2001-ben indult meg, amikor a Debreceni Vagyonkezelő Vállalat megvásárolta a repülőteret üzemeltető Airport-Debrecen KFT-t, így 2001. május 29-én nyilvános, nem kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott légikikötővé válhatott.
A fejlesztési program alapját a bajor ASTA cég és magyar szakemberek közreműködésével készítették el, a fejlesztési tervet az illetékes minisztérium is elfogadta. A fejlesztési program keretében a vidéki repülőterek közül elsőként Debrecenben épült ki az ISO 9001:2001 környezetközpontú-minőségirányítási rendszer, és ezzel 2002. december 29-én nyilvános, kereskedelmi, a nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtérré vált.
Debrecen városa 2007-ig 4,7 milliárd forintot fordított a repülőtér megvásárlására, üzemeltetésére és folyamatos fejlesztésére. Ennek eredményeképpen 2004. április 22-én nemzetközi légi határátkelőhelyet létesítettek és vámúttá nyilvánították, ezzel a repülőtér hatósági szinten egyenrangúvá vált Budapest Ferihegy Airport nemzetközi repülőtérrel.
2007. augusztus 24-én Debrecen város polgármestere, Kósa Lajos bejelentette a repülőtér értékesítésének szándékát.[5][6] 2011. A repteret a magántulajdonban levő Xanga Group vette át.
Az utasforgalom a következőképpen alakult:
- 2004: 14 476 fő[7]
- 2005: 33 119 fő[7]
- 2006: 40 000 fő[8]
- 2007: 40 000 fő[1]
- 2008: 40 000 fő[1]
- 2009: 9000 fő[9]
- 2012: 85 000 fő
Infrastruktúra[szerkesztés]
Jelentős beruházásokkal létrejött egy, az Európai Unió normáinak megfelelő, rendszeres járatok fogadására alkalmas repülőtéri alapinfrastruktúra:
- Korszerű navigációs berendezés modern fénytechnikával (ILS leszállító rendszer)
- Futópálya, forgalmi előtér, guruló utak festése és gurulóút ívek szélesítése
- Vízhálózat kapacitás bővítése: tűzivíz-tározó kiépítése vízkivételi művel
- Parkoló építése (I. ütem elkészült: 380 személygépkocsi és 16 autóbusz számára ingyenes parkolóhely)
- Nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő fegyveres őrzésvédelem és járőrözés
- Fogadóépület átalakításával és fejlesztésével megfelelő utasáramlási folyamat kialakítása (Utasforgalmi terminál mérete: 3500 m²)
- Korszerű nemzetközi számítógépes utas és poggyászkezelési rendszer kiépítése
- 100%-os átvilágítást biztosító csomagröntgenek beszerzése
- Korszerű katasztrófavédelmi szint elérése
- Tűzoltó járművek beszerzése (7-es kategória)
- Jégtelenítő jármű és egyéb téli üzemeltetést biztosító berendezések megvásárlása
A repülőtér területén folyamatos orvosi és légi mentőszolgálat működik. A kifutópálya melletti füves terület jelentős sportcélú forgalommal rendelkezik.
Megközelítés[szerkesztés]
- Autóval: kizárólag a Mikepércsi út (47-es főút) felől.
- Taxival: a repülőtérre érkező utasok fix tarifával juthatnak el úticéljukhoz a városon belül. Ennek áráról a taxitársaságok információs pultjainál, a társaságok telefonos ügyfélszolgálatán vagy a parkolóban a taxik vezetőinél érdeklődhetnek.
- Autóbusszal: 2012. június 18-tól a Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV) repülőtéri autóbuszjáratot üzemeltet a Debreceni Egyetem és a repülőtér között, érintve a város frekventált pontjait (Hotel Divinus, Főnix Csarnok, Hotel Lycium, belváros, vasútállomás). A járat 500 forintos jegy váltásával vehető igénybe, arra a helyi közlekedési társaság jegyei és bérletei nem érvényesek. Az autóbusz a Wizzair rendszeres repülőjáratok érkezéséhez és indulásához igazodik.[1]
- Vonattal: a vasútállomástól reptéri autóbusszal vagy taxival.
A repülőtér mellett található a Debrecen-Nagykereki MÁV vasúti mellékvonal, ahonnan 250 méter vasúti pálya megépítésével közvetlen kötöttpályás kapcsolat lenne létesíthető Debrecen belvárosa és a repülőtér között. Erre valószínűleg sor fog kerülni, ha az utasszám a terveknek megfelelően alakul.
Úticélok[szerkesztés]
Az elmúlt évek nyári időszakaiban számos tengerparti üdülőhely volt elérhető az utazási irodák által charter járatokkal. A 2012-es menetrendben a következő úticélok érhetők el a Wizzair járatai mellett:
| Légitársaság | Úticél(ok) |
| Air Arabia | Hurghada |
| Bulgarian Air Charter | Burgasz |
| Germania | Berlin-Tegel, Drezda/Lipcse |
| Syphax Airlines | Monastir |
| Tailwind | Antalya |
| Tatarstan Airlines | Moszkva-Domodedovo |
| Travel Service | Hurgada |
| Wizzair | Dortmund, Eindhoven, London-Luton |
Weboldal: http://www.debrecenairport.com/
Facebook: https://www.facebook.com/debrecenairport
2012. június 18-tól a Wizz Air heti három alkalommal hétfői, szerdai és pénteki napokon, szeptembertől pedig keddi, csütörtöki és vasárnapi napokon menetrendszerű járatot közlekedtet a London-Lutoni repülőtérre. Ezen az útvonalon a nagy utasforgalomra való tekintettel 2013. áprilisától heti háromról heti ötre növelik a járatok számát. [10] A Wizz Air 2012. december 15-én elindította járatát a hollandiai Eindhovenbe hetente kétszer, kedden és szombaton, míg a milánói Malpensa repülőtérre december 16-án, szerdánként és vasárnaponként,[11] viszont ez a járat az alacsony kihasználtság miatt 2013. április 23-tól megszűnt, helyette új járat indul hetente kétszer a németországi Dortmundba. Korábban a Malév is fontolóra vette menetrendszerű járatok indítását,[12] azonban 2012. február 3-i üzemképtelenné válása miatt a diszkont légitársaságok töltik be ezt a piaci szegmenst is. A Tatarstan légitársaság Boeing 737-400-as típusú, 150 férőhelyes repülőgéppel üzemelő járata kéthetente, eltérő napokon közlekedik majd a moszkvai Domodedovo repülőtér és a Debreceni Repülőtér között. Az első gép augusztus 9-én, 10.30 órakor landol Debrecenben. A járat indítása óta a légitársaság Airbus A319-es gépei is megfordultak menetrendszerűen Debrecenben.
További rendszeres járatok indítása, és lehetséges úticélok feltérképezése fokozott tempóban indult el 2012 elején. A Wizz Air eindhoveni, londoni és milánói járata mellett realitássá vált egy müncheni és egy kínai menetrend szerinti járat is. A Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József bejelentette: nem kizárt, hogy a Debreceni repülőtéren bázist nyissanak.[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ^ a b c d Vége a nyári szezonnak a debreceni repülőtéren (magyar nyelven). Debreceni nemzetközi repülőtér. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
- ↑ Debrecen, HungaryAirport.hu (letöltve: 2007. szeptember 2.)
- ↑ Vándor Károly: Légierő társbérletben, avagy a szovjet légierő és légvédelem története Magyarországon és Ausztriában (2009)
- ↑ A Debreceni repülőtér honlapja, www.airportdebrecen.hu
- ↑ Magyar Online, www.mon.hu
- ↑ Debrecen eladja a repterét www.nol.hu
- ^ a b Városfejlesztési koncepció (magyar nyelven). debrecen.hu. (Hozzáférés: 2008. szeptember 25.)
- ↑ Fejlesztések a Debreceni Nemzetközi Repülőtéren (magyar nyelven). Debreceni nemzetközi repülőtér. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
- ↑ Iván Aurél: A teherszállítást fejlesztenék (magyar nyelven). Dehir, 2010. július 22. (Hozzáférés: 2010. november 2.)
- ↑ http://www.dehir.hu/debrecen/juniusban-indul-az-elso-wizz-air-gep-debrecenbol-londonba/2012/02/13/
- ↑ http://www.dehir.hu/debrecen/eindhovenbe-es-milanoba-is-indit-jaratokat-a-wizz-air-debrecenbol/2012/04/23/
- ↑ dehir.hu (2011-05-09)
- ↑ dehir.hu (2012-02-24)
http://iho.hu/hir/debrecen-moszkva-kozvetlen-charter-120726
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (magyarul, angolul és németül)

