British Airways

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
British Airways Plc.
British Airways logo.png
IATA: BA  ICAO: BAW   Hívójel: SPEEDBIRD
Adatok
Alapítás 1924 (mint Imperial Airways)
Anyavállalat International Airlines Group
Leányvállalatok
  • British Airways Ltd
  • BA Cityflyer
  • OpenSkies
  • BA World Cargo
Szövetség Oneworld
Bázisrepülőtér
Központok
Flotta mérete 277
Úticélok 169
Törzsutas klub Executive Club
Váró
  • Concorde Room
  • Galleries First
  • Galleries Club/Galleries Lounge
  • Galleries Arrivals
  • First Lounge
  • Terraces Lounge
  • Executive Club Lounge
  • British Airways Lounge[1]

Igazgatóság London,Harmondsworth, Waterside[2]
Vezető Keith Williams (elnök-vezérigazgató)[3]
A British Airways Plc. weboldala
Waterside
British Airways Hawker Siddeley Trident
British Airways Airbus A319

British Airways (IATA kódja BA, ICAO kódja BAW, hívójele: Speedbird) a brit nemzeti légitársaság. (Neve nem tévesztendő össze az 1930-as években működött British Airways Ltd céggel!)

Az Egyesült Királyság legnagyobb légitársasága valamint a harmadik legnagyobb Európában az Air France-KLM és a Lufthansa után. Ez a légitársaság bonyolítja a legnagyobb forgalmat Európából az Atlanti-óceán felett. Kiterjedt útvonalhálózattal rendelkezik Európában és az Egyesült Királyságon belül is.

A két londoni repülőteret, a Heathrow-t és a Gatwick-et, valamint a manchesteri nemzetközi repülőteret használja csomópontként.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A British Airways 1974-ben alakult az állami tulajdonban levő BOAC (British Overseas Airways Corporation) és a BEA (British European Airways) összeolvadásából. A 2002-vel végződő pénzügyi évben 40 millió utast szállított és forgalma meghaladta a 8 milliárd angol fontot.

A brit–francia Concorde programban brit részről 1976-tól 2003-ig a British Airways vett részt. A légitársaság formális működése 1976. május 24-én indult a London és Washington között közlekedő transzatlanti járat felszállásával, melyet 1977. szeptember 27-én a New York-i járat követett. Valamivel később, légitársaság globális terjeszkedését a Singapore Airlines-szal közösen indított London - Szingapúr járat erősítette.[4] A párizsi Concorde balesetet és a Szeptember 11-i eseményeket követő csökkenő utasforgalom a légitársaságok bevételein is meglátszott, így döntés született a Concorde járatok leállításáról. Az utolsó menetrend szerint közlekedő, BA002 járatszámú, British Airways Concorde 2003. október 24-én szállt le a Heathrow repülőtéren, lezárva ezzel a szuperszonikus polgári légiközlekedés 27 éves korszakát.[5]

1984-ben Richard Branson üzletember megalapította a British Airways legnagyobb rivális légitársaságát, a Virgin Atlantic Airways-t. A két vállalat viharos kapcsolata azóta számtalanszor került az újságok címlapjára, vagy éppen a bíróságok napirendjére egy-egy per kapcsán. Így például 1993-ban a Virgin vezetője pert indított rágalmazásért a British Airways ellen, melyben többek között azzal vádolták a BA-t, hogy tisztességtelen eszközökkel elcsábítják az utasokat, magánokiratokat hamísítottak, valamint megsértették a Virgin hírnevét az üzleti életben. A per következményeként a British Airways képviselői hivatalosan bocsánatot kértek, 110 000 font kártérítést fizettek a Virgin Atlantic-nak, 500 000 font személyes kártérítést fizettek Richard Bansonnak, valamint kifizették a 3 millió fontos perköltséget.[6][7]

1987-ben Margaret Thatcher kormánya privatizálta a légitársaságot, mely lépéssel a légitársaság profitabilitásának elérése volt a legfontosabb cél. A miniszterelnök asszony Sir John King üzletembert bízta meg a vállalat átalakításával. Míg többi légitársaság rendszerint szerény eredményeket produkált, esetleg veszteséges volt, addig a reformok bevezetésével Lord Kingnek sikerült a világ egyik legnyereségesebb vállalatát kialakítania. A londoni tőzsdére (London Stock Exchange) 1987. februárjában vezették be a társaság részvényeit. Pár hónappal később a British Airways felvásárolta a britek másik nagy légitársaságát, a British Caledonian Airways-t.[8][9][10]

1992-ben a vállalat felvásárolta a pénzügyi nehézségekkel küzdő Dan-Air légitársaságot, melynek következtében megnövelte jelenlétét Gatwick repülőtéren.[11] Egy évvel később megalapították a British Airways ázsiai leányvállalatát a British Asia Airways-t, amely 2001-es megszűnéséig Tajpej és London között üzemeltetett járatot. 1993 márciusában 25% részesedést szereztek az ausztrál Qantas légitársaságban, majd miután májusban felvásárolták az angol, belföldi piacon tevékenykedő Brymon Airways vállalatot is, létrehozták a British Airways Citiexpress (később BA Connect) leányvállalatot.[12][13]

1993-ban Sir John King lemondott elnöki tisztségéről, szerepkörét addigi helyettese, Colin Marshall vette át. A vezérigazgatói posztot Bob Ayling kapta.[14]

1998 szeptemberében öt légitársaság, a British Airways, a Qantas, az American Airlines, a Cathay Pacific és a Canadian Airlines, megalapították a Oneworld légiszövetséget. A szövetség 1999-ben kezdte meg a működését és ma a világ harmadik legnagyobb légiközlekedési szövetsége (a Star Alliance és a SkyTeam után).[15][16]

Bob Ayling vezetésével a vállalat mintegy 750 millió font költséget takarított meg és 1998-ban elindították a British Airways diszkont márkáját a Go-t. A kezdeti sikerek dacára, azonban, a következő év első negyedévére 84% profitcsökkenést jelentettek be, hét év óta a legrosszabb üzleti eredményt. 2000. márciusban Aylingot lecserélték a vezérigazgatói pozícióról, utódaként Rod Eddingtont nevezték meg.[17][18] Még ugyanezen évben a British Airways és a KLM tárgyalásokat kezdeményezett egy esetleges egyesülésről, melynek pontos terveit júliusban nyújtották be az Európai Bizottság elé. A terveket két hónappal később a bizottság elutasította.[19][20]

A következő évben a Tajpej - London járat felfüggesztésével a British Asia Airways megszüntette tevékenységét, pár hónappal később, pedig a Go-t eladták a 3i nevű befektető cégnek. Az új vezérigazgató további költségcsökkentő intézkedéseket vezetett be, így 2011. szeptember 11. után a légi ipar megtorpanására létszámleépítéssel reagáltak, továbbá, 2004-ben eladták a Qantas vállalatban lévő 25% tulajdonrészüket.[21][22]

2005-ben az ír Aer Lingus vállalat addigi vezetője, korábban repülőgép pilóta, Willie Walsh lett a British Airways vezérigazgatója. 2008 januárjában a vállalat bemutatta az OpenSkies nevű új leányvállalatát, amely a transzatlanti légi piac liberalizációját kihasználva Párizs és New York, valamint Párizs és Newark Liberty nemzetközi repülőtér között közlekedtet járatokat.[23][24]

2008. júliusban a vállalat bejelentette a - szintén oneworld tag - spanyol Iberiával való egyesülési szándékát. A közzétett terv része volt, hogy az egyesülést követően a két vállalat saját néven működik tovább.[25][26] A tervet az Európai Bizottság és az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma jóváhagyta, következő lépésként pedig, a British Airways az American Airlines-szal közösen a transzatlanti járatok megosztásán kezdett dolgozni.[27][28] 2010. október 6-án a British Airways, Iberia és American Airlines vállalatok alkotta szövetség megkezdte a működését. Az új partneri viszony mintegy 230 millió font éves megtakarítást jelent a British Airwaysnek, az Ibériával való egyesülése óta megtakarított évi 330 millió fonton felül.[29][30] A spanyol légitársasággal való egyesülés formálisan 2011. január 21-én fejeződött be, a közös vállalat pedig az International Airlines Group (IAG) nevet viseli. Az IAG alapításakor éves bevétel tekintetében a világ harmadik legnagyobb, valamint Európa második legnagyobb légi vállalata lett. Az egyesülés óta a British Airways részvényeit nem jegyzik önállóan a londoni tőzsdén.[31]

2010 szeptemberében Willie Walsh, már az IAG vezérigazgatójaként, bejelentette, hogy a vállalat további légitársaságok felvásárlását fontolgatja és közzétette - a potenciálisan megvásárlandó - vállalatok 12 névből álló listáját.[32] Egy évvel később bejelentették, hogy a vállalat a Lufthansa cégcsoporttól megvásárolja a British Midland International társaságot.[33] Az ügyletre 2012. március 30-án került sor 172 500 000 font áron.[34][35] Ezt követően a British Airways új leányvállalatot alapított British Airways Limited néven, amely a London City és JFK repülőterek között közlekedtet 32 üzleti üléssel berendezett Airbus A318 típusú repülőgépeket naponta kétszer.[36]

A British Airways volt a 2012-es londoni olimpia hivatalos légi szállító partnere. 2012. május 18-án a légitársaság szállította az Olimpiai lángot Athén és RNAS Culdrose légibázis között, fedélzeten a brit olimpiai delegációval, melynek tagjai Lord Sebastian Coe (a szervezőbizottság elnöke), Anna hercegnő, Hugh Robertson (az olimpiai játékokért felelős miniszter), Boris Johnson (London polgármestere), valamint David Beckham voltak.[37]

A vállalat működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A British Airways az Egyesült Királyság legnagyobb légitársasága flotta méret, nemzetközi járatok száma, nemzetközi úticélok, és (2008-ig) utasszám tekintetében is. A társaság 2008-ban 34,6 millió utast szállított, ekkor azonban, az EasyJet a maga 44,5 milliós utasszámával megelőzte a BA-t.[38][39] A légitársaság működésének jogi alapja a brit Polgári Légkiközlekedési Hatóság (CAA) által kiállított A-típusú működési engedély, melynek révén utasokat, légiárut, és postai küldeményeket szállíthat 20 főnél nagyobb kapacitású repülőgépekkel.[40]

A légitársaság központja London Harmondsworth negyedében, a Heathrow-tól mindössze 1 km-re fekvő Waterside üzleti parkban található. A jelenlegi főhadiszállást 1998-ban adták át, amely a korábbi - repülőtér területén lévő - Speedbird House funkcióját vette át.[41][42][43]

A British Airways elsődleges (bázis) repülőtere Heathrow, azonban Gatwickről is jelentős számú utast szállít. Ezen kívül - leányvállalata, a BA CityFlyer révén - erős a jelenléte a London City airporton is. Korábban Manchester nemzetközi repülőterét is bázisreptérként használták, azonban a BA Connect alvállalat értékesítésével a társaság jelenléte jelentősen csökkent. Jelenleg amennyiben az utasok nemzetközi úticélok felé kívánnak repülni kénytelenek azt Londoni átszállással megtenni. A Heathrow repülőtéren a résidők (slotok) 40%-át a British Airways birtokolja. A British Airways járatok túlnyomó többsége a Terminál 5-ről üzemel, kapacitás hiányában azonban, kivételt képez ez alól néhány közép- és rövid távú járat, amelyek a Terminal 1-ről üzemelnek, valamint azon rövid távú járatok, amelyeket a BMI légitársaság megvásárlásával nyertek és a Terminal 3-ról üzemelnek. A társaság budapesti járata is a Terminal 3-ról indul és érkezik. 2014. júniustól az elavult Terminal 1-et lebontják, funkcióját az új Terminal 2 veszi át. Ezzel egyidőben a Star Alliance légitársaságok az új terminálba költöznek át, míg a British Airways járatait a Terminal 5 és Terminal 3 között osztják szét.[44][45][46]

A BA üzleti érdekeltségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A BA CityFlyer, a British Airways leányvállalata, Európa szerte 23 desztináció felé üzemeltet járatokat a London City airportról. A társaság összesen 14 db Embraer 140 és 190, valamint 1 db lízingelt Saab 2000 típusú repülőgéppel szállít utasokat.[47][48][49] Úticéljaikkal eredetileg az üzleti utasokat célozták meg, azonban az utóbbi években a legkedveltebb európai szabadidős úticélok, így Velence, Ibiza, Palma is elérhetővé váltak az utasok számára.[50]

1974-ben a BEA Helicopters társaság neve British Airways Helicopters névre változott, miután a vállalat a British Airways birtokába került. A cég - 1986-os értékesítéséig - helikopter járatokat üzemeltetett a Brit-szigetek körüli olajfúrótornyokhoz. Hasonlóképpen British Airways leányvállalat volt a német Deutsche BA 1997 és 2003 között, valamint a francia Air Liberté 1997 és 2001 között. 2007-ig érdekeltségükbe tartozott továbbá az Airways Aero Association, amely az angol repülős klubot szolgálja ki a London közeli Wycombe Air Park repülőtéren, azonban a vállalatot értékesítették a Sunrider Aurora nevű cégnek.[51][52][53]

A Dél-afrikai Comair és a skandináv Sun Air légitársaságok a British Airways franchise partnerei.[54][55] 2007 márciusában, a BA Connect értékesítésével 15%-os részvénycsomagot nyertek a Flybe regionális légitársaságban.[56] A British Airways 10% tulajdoni részt birtokolt az InterCapital and Regional Rail (ICRR) vállalatban, amely az Eurostar (UK) ltd - és ezáltal az Eurostar - üzemeltetését látta el 1998 és 2010 között a brit oldalon.[57][58]

2008. márciusban, miután Európa és az Egyesült Államok között létrejött Open Skies egyezmény eredményeként a transzatlanti utakat liberalizálták a British Airways megalapította az OpenSkies nevű leányvállalatát. A vállalat 2008. júniustól kezdett járatokat üzemeltetni Boeing 757-200 típusú repülőgépekkel Párizs és New York, illetve Párizs és Newark Liberty nemzetközi repülőtér között.[59][60]

2012-ben létrehozták a British Airways Limited nevű alvállalatot, amely London City airport és JFK között szállít üzleti utasokat speciálisan átalakított, 32 üléses Airbus A318 típusú repülőgépekkel. A gépek a korábban a Concordehoz tartozó BA001, BA002, BA003 és BA004 járatszámokat viselik.[61][62][63][64]

A British Airways áruszállítmányozási üzletága a British Airways World Cargo márkanevet viseli. 2012 óta a vállalat az IAG Cargo cégcsoport része, amely ezen kívül még a spanyol Iberia teherszállítását látja el és szállított tehertonna/km egységre vetítve a világ 12. legnagyobb légi teherszállítmányozója. A rakományt utasszállító gépekkel (és 2014. januárig 3 db lízingelt Boeing 747-8F típusú repülőgéppel) szállítják. A vállalat teljesen automatizált áruközponttal üzemel Heathrown, valamint Gatwick és Stansted repülőterekről is jelentős volumenben szállít árut.[65][66][67]

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Biritish Airways légiflottája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fő légiflotta repülőgépei hagyományosan Boeing gyártmányúak. Időnként bírálják a céget, hogy kevés brit gyártmányú Airbus repülőgépet működtet. Tény viszont, hogy a Boeing repülőgépeket brit Rolls-Royce motorok hajtják. Másfelől a géppark alakulását kisebb vállalatok (például British Caledonian Airways) megvásárlása is alakította. (A regionális légiflotta különféle repülőgépeket akalmaz.)

A következő repülőgépek alkotják a British Airways légiflottáját (2014. márciusban)[68][69][70][71][72]:

British Airways Flotta
Típus Darab Rendelés Férőhely Útvonalak Megjegyzés
Airbus A318-100 2 0 32 LCY
New York - JFK
Csak business class
Airbus A319-100 44 0 132 LHR
Európa és Egyesült Királyság
Rövid távú utak
Airbus A320-200 53 4 162 LHR
Európa és Egyesült Királyság
Rövid távú utak
Airbus A321-200 18 0 188 LHR
Európa és Egyesült Királyság
Rövid távú utak
Airbus A350-1000 0 18 N.a. LHR Közép,- Hosszú távú utak
Airbus A380-800 5 7 469 LHR
Hongkong, Johannesburg, Los Angeles, Washington[73]
Hosszú távú utak
Boeing 737-400 14 0 147 LGW
Európa és Egyesült Királyság
Rövid távú utak
Boeing 747-400 49 0 345 LHR
Észak-Amerika, Ázsia, Ausztrália, Dél-Amerika, Afrika
Hosszú távú utak. A világ legnagyobb 747 üzemeltetője.
Boeing 767-300ER 19 0 252 LHR és MAN
Észak-Amerika, Európa, Karibi térség
Közép,- Hosszú távú utak
Boeing 777-200 3 0 216 LHR
Közel-Kelet, Észak-Amerika, Ázsia, Afrika
Közép,- Hosszú távú utak
Boeing 777-200ER 43 0 275 LHR és LGW
Közel-Kelet, Észak-Amerika, Ázsia, Afrika
Közép,- Hosszú távú utak
Boeing 777-300ER 10 2 299 LHR és LGW
Rio de Janeiro, Tokió - Narita, New York - JFK,Sydney, Sanghaj[74]
Közép,- Hosszú távú utak
Boeing 787-8 4 4 214 LHR
Toronto, Newark, Austin[75]
Közép,- Hosszú távú utak
Boeing 787-9 0 22 N.a. LHR Közép,- Hosszú távú utak
Boeing 787-10 0 12 N.a. LHR Közép,- Hosszú távú utak
Összesen: 264 69

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz British Airways témájú médiaállományokat.
  1. Welcome to our lounges (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  2. Company information (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  3. Company Overview of British Airways Plc (UK) (angol nyelven). Bloomberg Businessweek, 2014. március 27. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  4. Explore Our Past: 1970-1979 (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  5. Concorde grounded for good”, BBC, 2003. április 10. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  6. 1993: BA dirty tricks against Virgin cost £3m”, BBC (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  7. How Branson won the 'dirty tricks' air war: Virgin's libel battle with BA is likely to be settled today. Michael Harrison plots the background”, The Independent, 1993. január 11. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) 
  8. A-Z of Employers (angol nyelven). The Independent, 1998. február 12. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  9. Richard Seymour: A short history of privatisation in the UK: 1979-2012 (angol nyelven). The Guardian, 2012. március 29. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  10. Douglas Martin. „Lord King, Who Remade British Airways, Dies at 87”, The New York Times, 2005. július 13. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  11. Michael Harrison. „Dan-Air swallowed up by BA: Rivals say competition and choice will be cut by takeover that will axe 1,900 jobs”, The Independent, 1992. október 24. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  12. Explore Our Past: 1990-1999 (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  13. Ian Goold. „CitiExpress answers bell for next round of cuts”, ainonline.com, 2007. október 8. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  14. Explore Our Past: 1990-1999 (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  15. About oneworld (angol nyelven). oneworld.com. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  16. Oneworld Airline Alliance (angol nyelven). airlines-inform.com. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  17. Andrew Ross Sorkin. „INTERNATIONAL BUSINESS; British Airways Ousts Chief After Four Tumultuous Years”, The New York Times, 2000. március 11. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  18. Andrew Ross Sorkin. „MARKET INSIGHT; Seeing Fool's Gold In Airlines' Cheap Seats”, The New York Times, 1999. augusztus 29. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  19. Airlines aim for merger”, BBC, 2000. július 13. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  20. Airlines end merger plans”, BBC, 2000. szeptember 21. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  21. BA sells Go for £100m”, BBC, 2001. június 14. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  22. BA to sell off 18% Qantas stake”, BBC, 2004. szeptember 8. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  23. Brian Lavery. „INTERNATIONAL BUSINESS; Former Chief of Aer Lingus To Get British Air's Top Post”, The New York Times, 2005. március 9. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  24. Jemima Bokaie. „BA brands new airline OpenSkies”, brandrepublic.com, 2008. január 9. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  25. Caroline Brothers. „British Airways in Merger Talks”, The New York Times, 2010. július 30. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  26. British Airways and Iberia sign merger agreement”, BBC, 2010. április 8. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  27. Emma Rowley. „EC approves BA alliance with American Airlines and Iberia”, The Telegraph, 2010. július 15. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  28. Kamal Ahmed. „British Airways given approval for tie up with American Airlines and Iberia”, The Telegraph, 2010. február 14. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  29. Elliot Wilson. „British Airways' three-way alliance cleared for takeoff”, DailyMail Online, 2010. július 14. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  30. Airlines unveil 'new deal for transatlantic flyers'”, Independent Online, 2010. október 8. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  31. British Airways trades for last time ahead of Iberia merger”, The Guardian Online, 2011. január 20. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  32. Graeme Wearden. „British Airways most likely to buy LAN Airlines first – Paddy Power”, The Guardian Online, 2010. szeptember 6. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  33. Lufthansa and IAG reach agreement in principle on the sale of British Midland Ltd.”, lufthansagroup.com, 2011. november 4. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  34. Alistair Osborne, Amy Wilson. „British Airways owner IAG seals deal to buy BMI for £172.5m”, telegraph.co.uk, 2011. december 22. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  35. Douglas Fraser. „Is British Airways giving up enough to buy BMI?”, BBC Scotland, 2012. március 30. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) 
  36. David Kaminski-Morrow: BA to operate premium A318s under new subsidiary (angol nyelven). flightglobal.com, 2012. június 13. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  37. Claire Heald. „Olympic torch: Flame arrives in UK for 2012 torch relay”, BBC, 2012. május 18. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  38. Operating and financial statistics (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  39. easyJet passenger statistics for December 2008 (angol nyelven). easyjet plc. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  40. Type A Operating Licence Holders (angol nyelven). Civil Aviation Authority. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  41. Company information (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  42. World Airline Directory (angol nyelven). Flightglobal Archive. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  43. John Willcock. „People and Business: Toy story is just a fable”, The Independent Online, 1998. október 7. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  44. Flights hit by BA sale to Flybe”, BBC, 2007. március 5. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  45. David Gow. „BA outbid for Heathrow slots”, the guardian online, 2004. január 21. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  46. Heathrow destinations and airlines (angol nyelven). heathrowairport.com. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  47. Fleet facts (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  48. BA CityFlyer Fleet details (angol nyelven). airfleets.net. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  49. About BA CityFlyer (angol nyelven). BA CityFlyer. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  50. BA plans major expansion at London City”, easier.com, 2007. március 14. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) (angol nyelvű) 
  51. Phil Lo Bao, Iain Hutchinson. The story of air services to offshore communities of the British Isles by British European Airways, its predecessors and successors (angol nyelven). Kea Publishing. ISBN 9780951895849 (2002). Hozzáférés ideje: 2014. március 28. 
  52. Julian Nundy: British Airways, flying in the face of French pride (angol nyelven). Independent Online, 1994. április 29. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  53. History Of BAFC (angol nyelven). British Airways flying club archive. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  54. BA franchising forays into South Africa (angol nyelven). Flightglobal, 1996. június 19. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  55. BA's franchising goes offshore (angol nyelven). Flightglobal, 1996. május 15. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  56. Completion of acquisition by Flybe of BA connect. (angol nyelven). Flybe.com, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  57. Behind the scenes (angol nyelven). Eurostar.com. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  58. Eurostar restructure sees UK expand rail stake (angol nyelven). allrailjobs.co.uk, 2009. június 27. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  59. BA to launch 'open skies' airline”, BBC, 2008. január 9. (Hozzáférés ideje: 2014. március 31.) (angol nyelvű) 
  60. Sara Pepitone. „OpenSkies speeds the trip to Paris”, nypost.com, 2013. október 8. (Hozzáférés ideje: 2014. március 31.) (angol nyelvű) 
  61. David Kaminski-Morrow. „EXCLUSIVE: British Airways A318 all-business cabin revealed”, Flightglobal.com, 2009. március 8. (Hozzáférés ideje: 2014. március 31.) (angol nyelvű) 
  62. British Airways orders two Airbus A318s to launch London City-New York route”, Thomson Financial News, 2008. május 27. (Hozzáférés ideje: 2014. március 31.) (angol nyelvű) 
  63. British Airways Picks A318 Over Boeing 717 For Narrowbody Purchase”, aeroworldnet.com (Hozzáférés ideje: 2014. március 31.) (angol nyelvű) 
  64. Max Kingsley-Jones. „BA all-business flights to include westbound fuel stop”, Flightglobal.com, 2008. február 4. (Hozzáférés ideje: 2014. március 31.) 
  65. ATLAS AIR INVESTS IN NEW U.K. AIRLINE”, Atlasair.com, 2001. április 12. (Hozzáférés ideje: 2014. március 31.) 
  66. Bruce Drum. „British Airways to return three GSS Boeing 747-8 freighters to Atlas Air Worldwide Holdings in April”, World Airline News, 2014. január 18. (Hozzáférés ideje: 2014. március 31.) 
  67. Welcome to IAG Cargo (angol nyelven). iagcargo.com. (Hozzáférés: 2014. március 31.)
  68. GINFO Search Results Summary (angol nyelven). Civil Aviation Authority. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  69. Fleet Facts (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  70. Airbus. „Airbus – Orders and Deleveries Sept 2013”, Airbus, 2013. szeptember 1. (Hozzáférés ideje: 2014. március 28.) 
  71. Fleet British Airways (angol nyelven). Airfleets.net. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  72. British Airways Fleet Details and History (angol nyelven). planespotters.net. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  73. The next chapter has begun (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  74. British Airways 777-300 - The forgotten one (angol nyelven). britishairwaysnews.com. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
  75. Boeing 787 Dreamliner (angol nyelven). British Airways. (Hozzáférés: 2014. március 28.)