Boeing 787

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boeing 787
Boeing 787 Roll-out.jpg
A Boeing 787-es prototípusának bemutatója.

Funkció Szélestörzsű utasszállító repülőgép
Gyártó Boeing
Gyártási darabszám 66 (2013-ig)
Ár 787-8: 185.2 millió USD(2010)
787-9: 218.1 millió USD(2010)

Kapacitás 210-333 fő
Személyzet 2 fő
Típusváltozatok 787-3, 787-8, 787-9
Első felszállás 2009. december 15.
Szolgálatba állítás 2011. október 26.
Méretek
Hossz 56,7–62,8 m
Fesztáv 52,0–60,1 m
Magasság 16,9 m
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg 101 000–115 000 kg
Max. felszállótömeg 170 000–248 000 kg
Hajtómű
Hajtómű 2x General Electric GEnx vagy Rolls-Royce Trent 1000
Tolóerő 2x 240–320 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség 0,89 Mach (945 km/h)
Utazósebesség 0,85 Mach (903 km/h)
Hatótávolság 4630–15 700 km
Legnagyobb repülési magasság 13 100 m

A Boeing 787 Dreamliner (fejlesztési nevén 7E7 vagy Y2) a Boeing Commercial Airplanes legújabb hosszútávú, közepes méretű, széles törzsű két hajtóműves utasszállító repülőgépe, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek és gyártanak. A Boeing a Yellowstone Project keretében több korábbi gyártmányát, a Boeing 757, Boeing 767 és a Boeing 777–200 típusokat tervezi leváltani egyetlen géppel, konkurenciát állítva ezzel az Airbus A330-nak. Eredetileg a Sonic Cruiserrel tervezték ezt, de a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után a légitársaságok olcsóbban üzemeltethető repülőgépeket szerettek volna vásárolni, az alacsony árakkal visszahódítva az elbátortalanodott utasokat, ezért a Sonic Cruiser fejlesztését leállították, és egy konvencionálisabb repülőgép fejlesztésébe fogtak. A korszerű hajtóművek kevesebbet fogyasztanak, a nagy mennyiségű kompozit anyag miatt a repülőgép szerkezete könnyebb lesz, így olcsóbbá válik az üzemeltetés, és csökken a károsanyag-kibocsátás. A repülőgépen a megszokottnál nagyobb ablakok vannak, a kabinbelső is eltér majd a megszokottól. Fejlesztése jelentős késésben van, emiatt 2009 elejéig 33 gép megrendelését mondták vissza.[1] Az Airbus a repülőgép fejlesztésének hírére kezdte meg az Airbus A350 tervezését, amelyet konkurenciájának szán.

Ezen a gépen már lesz zuhanyzó is. Érdekessége, hogy a készülék mindössze 1,5 liter vizet használ el.

Fejlesztéstörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 2005. január 28.: Boeing 7E7 program elindítása.
  • 2005. szeptember: Megszületik a végleges döntés egy forradalmian új utasszállító repülőgép fejlesztéséről.
  • 2005. szeptember: Bemutatkozik a Dreamliner pilótafülkéje.
  • 2006. június: Boeing elkészíti a Dreamliner végleges terveinek huszonöt százalékát.
  • 2006. december 6.: Boeing 787 Dreamliner virtuális példányának bemutatója.
  • 2007. február: A Dreamlifter nevet kapta a Boeing átalakított 747 LFC (Large Cargo Freighter) változata, amelynek feladata a B787-es alkatrészeinek szállítása.
  • 2007. március: Elkészül a második átalakított Boeing 747-400LFC Dreamlifter.
  • 2007. május 21.: Megkezdik az első Boeing 787 végszerelését a Boeing everetti szerelőcsarnokában.
  • 2007. július 8.: Bemutatkozik a Boeing 787 Dreamliner.
  • 2008. június 20.: Sikeres "Power ON" (repülőgép bekapcsolása)
  • 2008. július 2.: Sikeres szerkezeti teszt
  • 2008. szeptember 27.: Sikeres túlnyomás teszt
  • 2008. november 15.: Sikeres szárny terhelés teszt
  • 2009. május 21.: Első hajtómű beindítás teszt
  • 2009 júliusában egy terheléses teszt során az átlagos körülmények közt fellépő terhelést is csak nehezen viselte el az új Boeing, ezért el kellett halasztani az első felszállást.[2]
  • 2009. december 15.: Itthoni idő szerint 19.30 órakor első felszállása a seattle-i Boeing Field repülőtérről
  • 2011. szeptember 25.: Az első üzemeltető (a japán All Nippon Airways) átveszi az első gépét

Fejlesztési irányelvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Boeing 787-8 felszállása a Boeing telephelyéről

A 787-es fejlesztésének fő jellemzője volt a repülőgép súlyának csökkentése. A repülőgép 80%-ban kompozit anyagokból épült.[3] A repülőgépbe épített anyagok súly szerint csökkenő sorrendben a következőek: 50% kompozit anyagokból, 20% alumínium, 15% titán, 10% acél, és 5% egyéb.[4][5] Alumínumot a szárnyak és a farok rész éleinél, titánt elsősorban a hajtóművekben és a rögzítő elemeknél, bizonyos helyeken pedig acélt használtak.[5] Külső jellemzői a felkanyarított szárnyvég és a zajcsökkentő fogazott élű hajtóműburkolat. A legnagyobb hatótávolságú változata 15 750 km-t tud egy üzemanyag tankkal repülni, ami elég Los Angeles - Bangkok vagy New York - Hong Kong út megtételére. Utazási sebessége 0.85[6] Mach (ami 903 km/h a szokásos utazási magasságban).

Fedélzeti rendszerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 787-os fedélzeti rendszerei között a legfigyelemreméltóbb az új hatékony elekronikus architektúra, ami a korábbi sűrített levegő és hidraulikán alapuló részeket, elektromos kompresszorokkal és pumpákkal váltja le, valamint teljesen megszűntette a pneumatikus és hidraulikát néhány alrendszerben (pl hajtómű indító vagy fékek).[7]. A 787-es másik újdonsága az elektronikus szárnyfűtés, ami elektrotermikusan fűti a szárny felületét - ezzel váltották le a korábban megszokott forró levegővel fűtő rendszert.[8][9]

Technikai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

787-8 All Nippon Airways
Model 787-3 787-8 787-9
Személyzet 2 fő
Utasszám 210–250 fő 250–290 fő 290–330 fő
Hossz 57 m 63 m
Szárnyfesztávolság 52 m 60 m 63 m
Magasság 16,92 m
Törzsmagasság 5,91 m
Törzsszélesség 5,75 m
Kabinszélesség 5,49 m
Szerkezeti tömeg 101 151,1 kg 109 769,4 kg 115 212,5 kg
Tankolható üzemanyag 126.206 l (101.323 kg)
Maximális felszállótömeg 165 107,6 kg 219 538,7 kg 244 939,9 kg
Utazósebesség 0,85 Mach (903 km/h)
Maximális sebesség 0,89 Mach (945 km/h)
Hatótávolság 4650 – 5650 km 14200 – 15200 km 14800 – 15750 km
Repülési magasság 13 106 m
Hajtóművek (2x) General Electric GEnx vagy Rolls-Royce Trent 1000
Maximális tolóerő 235,8 kN 284,7 kN 311,4 kN

A Boeing 787 megrendelői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gép pilótafülkéje. A pilóták ablaka elé felülről a HUD reflexüvege lóg be
A Boeing 787 utaskabinjának makettje
A Boeing 787 és az Airbus A380 egymáshoz viszonyítva. A Boeing 787 függőleges vezérsíkja a rajzon ábrázolttól eltér

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ray, Susanna: Boeing Loses Lau’s 787 Order; Cancellations Now at 33 (Update2) (angol nyelven). [Bloomberg.com http://www.bloomberg.com/], 2009. február 19. (Hozzáférés: 2009. február 20.)
  2. Komoly bajban a Boeing reménysége
  3. "Boeing 787: A Matter of Materials – Special Report: Anatomy of a Supply Chain". IndustryWeek.com, December 1, 2007.
  4. 787 Dreamliner Program Fact Sheet. Boeing web page. The Boeing Company. (Hozzáférés: 2007. július 10.)
  5. ^ a b Hawk, Jeff (Director Certification, Government and Environment 787 Programs): The Boeing 787 Dreamliner: More Than an Airplane (PDF). Presentation to AIAA/AAAF Aircraft Noise and Emissions Reduction Symposium. American Institute of Aeronautics and Astronautics and Association Aéronautique et Astronautique de France, 2005. május 25. (Hozzáférés: 2007. július 15.)
  6. Boeing 787 program background. (Hozzáférés: 2007. május 4.)
  7. "Boeing 787 from the Ground Up" Boeing, AERO magazine, QTR_04/06
  8. "787 No Bleed Systems". Boeing AERO magazine, Quarter 4, 2007.
  9. 787 integrates new composite wing deicing system. Composites World, December 30, 2008.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Boeing 787 témájú médiaállományokat.