Jég

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A jég a víz 14 szilárd fázisának neve. A köznyelvben általában a hatszögletű kristályokból álló formát értik alatta (ez −200 °C-ig, illetve 0,2 GPa nyomásig stabil). A víz standard légköri nyomáson 0 °C-on fagy meg. Jég természetes környezetben nagy mennyiségben az Antarktiszon, Grönlandon, Izlandon található.

A jég bizonyos téli sportok alapfeltétele. Ilyenek például a műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong (hoki), jégvitorlázás, jég-szörf.

[szerkesztés] A jég általánosított értelme

Ma már jégnek (többesszámban jegeknek) nevezzük az illékony anyagoknak a szilárd halmazállapotú változatait is. Legismertebb ilyen jegek a metánjég és az ammóniajég, melyek a Naptól távol, a külső Naprendszerben nagy mennyiségben váltak ki a szoláris ködből. A létrejött jég kisebb testekbe, majd kis égitestekbe halmozódott. A külső bolygók holdjai jelentős részben e jegekből állnak, melyek között a vízjég a legfontosabb, de az ammóniajég és a metánjég is számottevő mennyiségű.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• jég
• jég
• diagramok
• a jég olvadásáról
• fagyaszthatatlan víz
• ice (.pdf)
• jég rétegek
• Sandia Z szerkezete nanomásodpercek alatt készít jeget
• Jéki László: Jégmódosulatok - Hetedhéthatár

[szerkesztés] Galéria

4 tonnás jégdarab	Jeges ital	Kerítésre fagyott jégcsap	jégcsapok
Podmaniczky Ágnes: Műjég IV.(2007)