Lízing
A lízing egy polgári jogi, eszköz alapú finanszírozási szerződésfajta.
Fogalma [szerkesztés]
A lízingszerződés alapján a lízingbeadó köteles a szerződésben meghatározott ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogát a lízingbevevő választása szerinti feltételek mellett és a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból megszerezni vagy azt abból a célból előállítani, hogy azt a szerződésben meghatározott időtartamra (futamidő), eszköz alapú finanszírozás keretében a lízingbevevő használatába adja. A lízingbevevő a dolog átvételére és díj fizetésére köteles.
A szó eredete [szerkesztés]
A szó az angol lease (illetve jelen idejű particípium alakjából, a leasing szóból ered. A szó használata angol nyelvterületen sokkal tágabb, a bérlet olyan fajtáit is magában foglalja, amely a magyar fogalomban nem szerepel (például hozzáférési idő bérlése számítógépes hálózathoz). Atipikus szerződési forma, amely a bérlet és az adásvétel keveredéséből alakult ki, de egyik sem található meg benne tiszta formában.
Definíció [szerkesztés]
Olyan ügyletfajta, ahol két szereplő, a lízingbeadó és a lízingbevevő meghatározott időre köt egymással szerződést. A lízingbeadó vállalja, hogy a szóban forgó eszközt, a lízingtárgyat megvásárolja, és a lízingbevevő részére átengedi annak használati jogát. Cserébe a lízingbevevő köteles lízingdíjat fizetni, amely a vételár kamatokkal növelt értékének adott naptári időszakra eső része (hónap, év… stb.). A lízingszerződés lejártakor a lízingtárgy automatikusan, vagy maradványérték megfizetése ellenében a lízingbe vevő tulajdonába kerülhet, attól függően, hogy hogyan állapodtak meg a lízingszerződés megkötésekor. A lízing jellemzően több kiegészítő szolgáltatást is magában foglalhat, például: biztosítási, vagy vámügyintézés, szállítás… stb.
Fajtái [szerkesztés]
A lízing fajtái:
- pénzügyi lízing (ez lehet zártvégű vagy nyíltvégű)
- operatív lízing
- allízing
- határon átnyúló lízing
- szállítói lízing
- teljes körű szolgáltatás
- visszlízing
A pénzügyi lízing [szerkesztés]
A pénzügyi lízing olyan üzleti megállapodás, mely szerint a lízingbeadó megvásárolja a lízingbevevő által kiválasztott jószágot, azaz a lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbevevőnek díjfizetés ellenében átengedje.
A futamidő végén a lízingelt eszköz zárt végű pénzügyi lízing esetében az utolsó lízingdíj megfizetésével automatikusan a lízingbevevő tulajdonába kerül, nyílt végű pénzügyi lízingnél pedig a lízingbevevőnek joga van kijelölni a leendő tulajdonost.
A pénzügyi lízing során a jószág végig a lízingbevevő könyveiben szerepel, azonban a tulajdonos a lízingbeadó.
Allízing [szerkesztés]
Ha nem a lízingbevevő használja a lízingtárgyat, hanem tovább adja lízingbe, bérletbe. Jellemzően akkor kerül sor az alkalmazására, ha sok, kis értékű tárgyat kell bérbe adni, sok felhasználónak. A magyar jogszabályok előírják, hogy a végső felhasználónak pontosan tudni kell, hogy a lízingbeadója nem tulajdonosa a tárgynak, és milyen körülmények együttállása esetén kerülhet felmondásra a szerződés abban az esetben is, ha ő rendesen fizet.
Határon átnyúló lízing [szerkesztés]
Akkor beszélünk határon átnyúló lízingről, ha a lízingbeadó és a lízingbevevő két különböző országban található. A magyar jogi szabályozás általában nem gördít akadályokat a határon átnyúló lízing elé, de kivételek persze itt is akadnak. A hatályos szabályozás szerint például termőföld nem kerülhet külföldi tulajdonba, ezért ennek tulajdonjog átruházással járó lízingje sem engedélyezett.
Szállítói lízing [szerkesztés]
A szállító megállapodik a lízingcéggel, hogy azon ügyfeleinek, akik bérelni, lízingelni szeretnének, az adott lízingcéget ajánlja. A konstrukció a nagyon laza együttműködéstől kezdve a kifejezetten szoros kapcsolatig terjedhet. A magyar piacon az ügynöki keretszerződések a jellemzők, a szállító minden lízingcéghez irányított ügyfél után jutalékot kap. Szembeötlő esete például az autóvásárlás, ahol a kiélezett verseny miatt a kereskedők árrése az értékesített autókon minimálisra csökkent, a lízingcégektől kapott jutalék azonban kárpótolja őket.
Teljes körű szolgáltatás [szerkesztés]
Elsősorban járműfinanszírozás, flottaüzemeltetés területén ismert forma. A lízing mellett a lízingbe vevő teljes körű szolgáltatást kap, és mindent egy díjba sűrítve fizet meg, pl: autóflottájának karbantartása, szervize és lízingdíja egy számlában jelenik, a flottaüzemeltető ezzel leveszi az üzemeltetéssel járó teher nagy részét a lízingbe vevő válláról..
Visszlízing [szerkesztés]
Abban az esetben beszélhetünk visszlízingről, ha az eladó a saját tulajdonát képező tárgyat eladja a lízingcégnek, majd lízingszerződést köt az eladott tulajdonra a lízingcéggel. Ilyen esetekben tehát a tárgy eladója és vevője megegyezik, az értékesített majd visszalízingelt tárgynak ugyanakkor mindenképpen tehermentesnek kell lennie. Akkor szokott visszlízingre sor kerülni, mikor a vállalkozásnak szabadon felhasználható pénzeszközökre van szüksége. Ez alapvetően két esetben fordul elő:
- a lízingbe vevőnek jól megy az üzlet és a bővítéséhez pénzre van szüksége, így a lízingcégnek eladott tárgy árából új berendezéseket vásárolhat. Hátránya, hogy az eredményből az új beruházást és a lízinget is finanszírozni kell.
- a vállalkozás komoly pénzügyi gondokkal küzd annak ellenére, hogy tevékenysége piacképes. A pénzügyi gondokra megoldást nyújthat a visszlízing, ilyen esetben azonban még körültekintőbben kell eljárni mint az előbbi esetben.
Az operatív lízing [szerkesztés]
Az operatív lízingnél a tulajdonos a tulajdonában lévő jószágot a vevőnek meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében átadja. A tulajdonos a használatot korlátozhatja, de az üzemeltetés kockázatait és költségeit a lízingbe adó és a lízingbe vevő megosztja egymás között. A lízingbe adó egyéb szolgáltatásokat is vállalhat a lízingbe adáson kívül. Az előre meghatározott futamidő végén a jószág visszakerül a tulajdonoshoz, aki azt újra lízingbe adhatja, vagy továbbértékesítheti. Az operatív lízingnél a lízingtárgy értéke nagyobb a pénzügyi lízingnél a lízingbe adó számára, hiszen a használat után újra visszakerül hozzá a lízing tárgya.
Típusai [szerkesztés]
- A lízingbe vevő beruházási, díjelszámolási szándék szerint
- költségként kívánja elszámolni a díjakat: operatív lízing;
- mérlegen kívül kívánja szerepeltetni az eszközt (eszközarányos mutatók javítása miatt): operatív lízing;
- a lízingbe vevő értékcsökkenést kíván elszámolni a lízingtárgyra: pénzügyi lízing;
- a lízingbe vevő célja a mérlegfőösszeg növelése: pénzügyi lízing.
- A lízingbe vevő tulajdonjog szerzési szándék szerint
- nem kíván tulajdonjogot szerezni: operatív lízing;
- nem feltétlen kíván tulajdonjogot szerezni: nyílt végű pénzügyi lízing;
- tulajdonjogot kíván szerezni: pénzügyi lízing.
- A lízingbe vevő ÁFA fizetési szándéka szerint
- Rendelkezésre áll a lízingtárgy ÁFA-ja a futamidő kezdetén: zárt végű pénzügyi lízing;
- ÁFA-t a futamidő alatt folyamatosan fizetné: nyílt végű pénzügyi lízing, operatív lízing.
Történelmi áttekintés [szerkesztés]
- I e. 2000: Mezopotámia: mezőgazdasági szerszámok hasonló formában történő rendelkezésre bocsátása
- 1852: Bell Telefon Társaság: telefonkészülékek használata bérleti díj ellenében. A birtokbaadás elválik a vételár kiegyenlítésétől
- 1952: United Leasi Corporation az első szakosodott lízingfinanszírozó társaság
A lízing Magyarországon [szerkesztés]
- 1970: 66/1970 PM rendelet az állóeszközök feladatszerű bérbeadására
- 1989: Társasági Törvény: a prompt lízing időszaka
- 1992: Társasági Adótörvény: most már pénz is kell a lízinghez, de megjelenik a kamatmentes részlet
- 1996: Hpt: EU konform szabályozás
Ingatlanlízing [szerkesztés]
Olyan szerződés, melynek keretében a lízingcég megvásárolja az ügyfél által kiválasztott ingatlant és azt az ügyfél (lízingbevevő) használatába adja. A klasszikus lakáshitelekkel szemben a futamidő végéig a lízingbeadó tulajdonában van az ingatlan, de gyakorlatilag az ügyfél ugyanúgy használhatja, lakhat benne, mintha a saját lakása volna. Csak azután kerül az ügyfél birtokába (a tulajdoni lapon is), amikor a lízingösszeget és járulékait teljes mértékben kifizette. A hitelfinanszírozáshoz hasonlóan az ügyfélnek itt is lehetősége van arra, hogy előtörlesszen vagy értékesítse az ingatlant. [1]
- Nyíltvégű ingatlanlízing: A Lízingbevevő (adós) az utolsó lízingdíj megfizetésével élhet a vevőkijelölési jogával, azaz saját maga, vagy az általa megjelölt harmadik személy a maradványérték megfizetésével vásárolja meg az ingatlant. [2]
- Zártvégű ingatlanlízing: Az utolsó lízingdíj megfizetésé után a Lízingbevevő (adós) és/vagy az általa a lízingszerződésben megjelölt harmadik személy automatikusan megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. [3]
Vevőkijelölési jog (lízing esetén) [szerkesztés]
Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a Lízingbevevő joga, ami az utolsó lízingdíj megfizetésekor keletkezik. E jog alapján a Lízingbevevő megjelölhet bármely személyt, aki maradványértéken megvásárolja Lízingcégtől a Lízingtárgyat (ingatlant). Ugyanerre a megjelölt személyre szabja ki az Illetékhivatal az illetéket. [4]
Lízingátvállalás [szerkesztés]
A lízingszerződés átvállalása. A lízingbevevő személyének (természetes/jogi) megváltoztatása a lízing futamideje alatt. Általában technikailag új lízingszerződést jelent. Lakáslízing esetében a lakás értékesítését helyettesítheti, mivel az a lízingbeadó tulajdonában marad. [5]
Visszlízing [szerkesztés]
Lízingbeadó a Lízingbevevő ingatlanát vásárolja meg és adja részére lízingbe. Magánszemélyek részére csak zártvégű konstrukcióban lehetséges, a vállalkozások szabadon választhatnak a nyílt- és zártvégű lízing között. [6]
Lízingdíj [szerkesztés]
A lízingdíj a lízingbevevő időszakonként (havonta/negyedévente) felmerülő fizetési kötelezettsége a lízingbeadó felé. Két alapvető részből tevődik össze: tőkerészből és kamatrészből. A HPT. szerint a tőkerész a lízingtárgy szerződés szerinti árával azonos, míg a kamatrész nagysága a felek megállapodásától függ. Míg a kölcsönök esetében törlesztőrészletről beszélünk a lízingszerződés esetében lízingdíjról. [7]
- Bruttó lízingdíj': A teljes vételár szinonimája lízing szerződés esetén. Magában foglalja az induló lízingdíjat és az azt követő – havi vagy negyedéves ütemezésben fizetett – lízingdíjat, továbbá az áfát is. [8]
- Nettó lízingdíj: Bruttó lízingdíj ÁFÁ-val csökkentett értéke. [9]
Forrás [szerkesztés]
- ↑ Ingatlanlízing. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Nyíltvégű ingatlanlízing. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Zártvégű ingatlanlízing. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Vevőkijelölési jog. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Lízingátvállalás. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Visszlízing. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Lízingdíj. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Bruttó lízingdíj. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ Nettó lízingdíj. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
