Motorkerékpár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túramotorkerékpárok

Motorkerékpár (hagyományos becenevén motorbicikli vagy egyszerűen motor), egynyomtávú, kétkerekű motoros közlekedési eszköz. Különböző célokra – így pl. hosszútávú utazásra, sűrű városi forgalomra, cirkálásra, versenyzésre és terepre – eltérő modellek alkalmasak. A világ számos pontján a motorozás a közlekedés legmegfizethetőbb formája, a motor a leghétköznapibb motorizált közlekedési eszköz.[1][2] Világszerte kb. 200 millió darab van használatban[3] beleértve a mopedeket, a robogókat és más géperővel hajtott két- és háromkerekűeket. A motorkerékpárok a KRESZ értelmében két vagy három kerekű járművek, melyeknek tömege 400 kg alatti, motorjuk pedig 50 cm³ feletti, amivel 45 km/h-t meghaladó a tervezett sebességük. A 2000-es évekre azonban elterjedtek a négykerekű motorkerékpárok is, leginkább a quadok, amik főleg terepen való közlekedésre készült járművek.

A két kerék egy sorban van. A magasabb sebességeknél a motorkerékpár a giroszkóp effektus miatt nem dől el. A motorkerékpárnak oldalkocsija is lehet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Daimler-Maybach Reitwagen egy replikája

Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").

Hildebrand & Wolfmüller, 1894

Az 1894-ben bemutatott Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár. Kezdetben a gyártók többnyire kerékpárokat próbáltak belsőégésű motor fogadására alkalmassá tenni. Amikor az erőforrások teljesítménye megnőtt és a tervek túlnőttek a kerékpáros kereteken, többen szálltak be a gyártásba.

Az első világháborúig az Indian volt a legnagyobb motorkerékpárgyártó.[4] Évente kb. 20000 motort állított elő.[5] 1920-ra a dicsőség a Harley-Davidsoné lett, melynek termékeit 67 országban árusították.[6][7] Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére a DKW lett a legnagyobb gyártó.[8][9][10]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Motorkerékpárok stabilitási problémái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A motorkerékpároknak három féle stabilitási problémájuk lehet:

  • Az eldőlés jól ismert jelenség alacsony sebességeknél, és könnyű elkerülni egy kicsit gyorsabb sebességgel.
  • A remegés (AVI file) az első kerék magas frekvenciájú (7–9 Hz) oszcillációja. Gyakran viszonylag veszélytelen, de idegesítő. Ez mérsékelt sebességeknél jelenhet meg.
  • A lengés (AVI file) a teljes jármű alacsony frekvenciájú (2–3 Hz) oszcillációja. Nagyobb sebességeknél instabillá válhat végzetes következményekkel.

A kutatások az alábbiakat tudták mondani a témáról eddig:

  • A lengő oszcillációk tompulnak ha a vezető csökkenti a gördülési szöget.
  • A kerék karakterisztika és a keréknyomás fontos változói a motor viselkedésének nagy sebességnél.
  • A stabilitás nézőpontjából kívánatos az odalirányú merevséget a lehetséges mértékben növelni, és lehetséges hogy a hátső keretnél létezik optimuma a torziós merevségnek.
  • Az oldalirányú merevség szokásos szintjei a kerék orsónál jelentősen rontják a remegési módú csillapítást, a remegési frekvencia jelentős módosítása mellett, és enyhén csökkentik a lengési mód csillapítását is nagy sebességeknél.
  • Az oldalirányú torzításnak a lehetséges mértékben ellen kell állni, az első villa torziós tengelyének a lehetőség szerint alacsonyra való állításával.
  • Az lengés csillapításában a legnagyobb szerepe a hátsó kerék kanyarodási és kerékdőlési merevségének és relaxációs hosszának van, és az első kerék hasonló paramétereinek kevésbé.
  • Többek között a merev vázak, a hosszú kerékalap, a hosszú nyom és a lapos kormányszög növeli az lengési módú csillapítást.
  • A hátsó lengéscsillapító legyengült csillapítása, a hátsó terhelés és a megnövekvő sebesség erősíti kenyarodáskor az lengési tendenciákat.
  • A hátsó terhelést viselő szerkezet megfelelő merevsége és csillapításai sikeresen csillapíthatják az lengési és remegési oszcillációkat.

Biztonság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A motorkerékpárok jellegük miatt nem rendelkeznek olyan külső karosszériával, mint az autók, amelyek jelentősen megvédenék az utast, emiatt és a motorkerékpár két kerekéből adódó instabilitás miatt a motorkerékpár fokozottabban rejt magában balesetveszélyt: karosszéria híján a motorkerékpárt magát nemigazán lehet olyan autóknál jellemző biztonsági eszközökkel felszerelni, amelyek védelmet nyújtanának, emiatt a motorosnak megfelelő védőruházatot kell viselnie, ami megvédi a menetszéltől és az esetleges balesetekből származó sérülésektől.

A legjellemzőbb ilyen holmik:

  • Bukósisak
  • Motorosdzseki, lehetőleg protektoros védőelemekkel
  • Motorosnadrág, szintén védőelemekkel
  • Motoroskesztyű, kezet védő védőelemekkel
  • Motoroscsizma, főleg acélbetétes kivitelben

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Motorkerékpárok, mopedek, robogók magyar gyufacímkéken:

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hiroko Nakata. „Motorcycle makers battle it out in Vietnam”, Japan Times, 2008. október 8. (Hozzáférés ideje: 2009. március 11.) (angol nyelvű) 
  2. Alexei Barrionuevo. „That Roar in the Jungle Is 15,000 Motorbikes”, The New York Times, 2008. november 3. (Hozzáférés ideje: 2009. március 11.) (angol nyelvű) 
  3. (2006.) „Fuel Cell Powered Motorcycles” (angol nyelven). Journal of the Society of Automotive Engineers of Japan 60 (1), 90-93. o. ISSN 0385-7298.  
  4. Walker, Mick. Motorcycle: Evolution, Design, Passion. Johns Hopkins University Press (2006. július 22.). ISBN 9780801885303 
  5. Youngblood, Ed. „The Rise and Fall (2001 június)55 (0277-9358), Kiadó: American Motorcyclist Assoc.  
  6. Prashad, Sharda (2006. április 16.). „HOG WILD; U of T professor Brendan Calder is one of the legions of baby boomers who have helped to ensure the success of the Harley- Davidson brand name, not to mention its bottom line.”, Toronto, Ont., A.16. o.  
  7. Cato, Jeremy. Harley-Davidson at 100 (2003. augusztus 8.) 
  8. Vance, Bill: Motoring Memories: DKW/Auto Union, 1928 - 1966. Canadian Driver, 2009. április 24
  9. de Cet, Mirco. The illustrated directory of motorcycles (2002). MotorBooks/MBI Publishing Company. ISBN 0760314179, 9780760314173 
  10. Walker, Mick. Mick Walker's German Racing Motorcycles. Redline Books (1999). ISBN 0953131122, 9780953131129 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat.