Motorkerékpár

Túramotorkerékpárok

Motorkerékpár (hagyományos becenevén motorbicikli vagy egyszerűen motor), egynyomtávú, kétkerekű motoros közlekedési eszköz. Különböző célokra – így pl. hosszútávú utazásra, sűrű városi forgalomra, cirkálásra, versenyzésre és terepre – eltérő modellek alkalmasak. A világ számos pontján a motorozás a közlekedés legmegfizethetőbb formája, a motor a leghétköznapibb motorizált közlekedési eszköz.^[1]^[2] Világszerte kb. 200 millió darab van használatban^[3] beleértve a mopedeket, a robogókat és más géperővel hajtott két- és háromkerekűeket. A motorkerékpárok a KRESZ értelmében két vagy három kerekű járművek, melyeknek tömege 400 kg alatti, motorjuk pedig 50 cm³ feletti, amivel 45 km/h-t meghaladó a tervezett sebességük. A 2000-es évekre azonban elterjedtek a négykerekű motorkerékpárok is, leginkább a quadok, amik főleg terepen való közlekedésre készült járművek.

A két kerék egy sorban van. A magasabb sebességeknél a motorkerékpár a giroszkóp effektus miatt nem dől el. A motorkerékpárnak oldalkocsija is lehet.

Története [szerkesztés]

A Daimler-Maybach Reitwagen egy replikája.

Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").

Hildebrand & Wolfmüller, 1894

Az 1894-ben bemutatott Hildebrand & Wolfmüller volt az első megvásárolható motorkerékpár. Kezdetben a gyártók többnyire kerékpárokat próbáltak belsőégésű motor fogadására alkalmassá tenni. Amikor az erőforrások teljesítménye megnőtt és a tervek túlnőttek a kerékpáros kereteken, többen szálltak be a gyártásba.

Az első világháborúig az Indian volt a legnagyobb motorkerékpárgyártó.^[4] Évente kb. 20000 motort állított elő.^[5] 1920-ra a dicsőség a Harley-Davidsoné lett, melynek termékeit 67 országban árusították.^[6]^[7] Az 1920-as évek végére, 1930-as évek elejére a DKW lett a legnagyobb gyártó.^[8]^[9]^[10]

Lásd még [szerkesztés]

Félix Millet

Motorkerékpárok stabilitási problémái [szerkesztés]

A motorkerékpároknak három féle stabilitási problémájuk lehet:

Az eldőlés jól ismert jelenség alacsony sebességeknél, és könnyű elkerülni egy kicsit gyorsabb sebességgel.
A remegés (AVI file) az első kerék magas frekvenciájú (7–9 Hz) oszcillációja. Gyakran viszonylag veszélytelen, de idegesítő. Ez mérsékelt sebességeknél jelenhet meg.
A lengés (AVI file) a teljes jármű alacsony frekvenciájú (2–3 Hz) oszcillációja. Nagyobb sebességeknél instabillá válhat végzetes következményekkel.

A kutatások az alábbiakat tudták mondani a témáról eddig:

A lengő oszcillációk tompulnak ha a vezető csökkenti a gördülési szöget.
A kerék karakterisztika és a keréknyomás fontos változói a motor viselkedésének nagy sebességnél.
A stabilitás nézőpontjából kívánatos az odalirányú merevséget a lehetséges mértékben növelni, és lehetséges hogy a hátső keretnél létezik optimuma a torziós merevségnek.
Az oldalirányú merevség szokásos szintjei a kerék orsónál jelentősen rontják a remegési módú csillapítást, a remegési frekvencia jelentős módosítása mellett, és enyhén csökkentik a lengési mód csillapítását is nagy sebességeknél.
Az oldalirányú torzításnak a lehetséges mértékben ellen kell állni, az első villa torziós tengelyének a lehetőség szerint alacsonyra való állításával.
Az lengés csillapításában a legnagyobb szerepe a hátsó kerék kanyarodási és kerékdőlési merevségének és relaxációs hosszának van, és az első kerék hasonló paramétereinek kevésbé.
Többek között a merev vázak, a hosszú kerékalap, a hosszú nyom és a lapos kormányszög növeli az lengési módú csillapítást.
A hátsó lengéscsillapító legyengült csillapítása, a hátsó terhelés és a megnövekvő sebesség erősíti kenyarodáskor az lengési tendenciákat.
A hátsó terhelést viselő szerkezet megfelelő merevsége és csillapításai sikeresen csillapíthatják az lengési és remegési oszcillációkat.

Biztonság [szerkesztés]

A motorkerékpárok jellegük miatt nem rendelkeznek olyan külső karosszériával, mint az autók, amelyek jelentősen megvédenék az utast, emiatt és a motorkerékpár két kerekéből adódó instabilitás miatt a motorkerékpár fokozottabban rejt magában balesetveszélyt: karosszéria híján a motorkerékpárt magát nemigazán lehet olyan autóknál jellemző biztonsági eszközökkel felszerelni, amelyek védelmet nyújtanának, emiatt a motorosnak megfelelő védőruházatot kell viselnie, ami megvédi a menetszéltől és az esetleges balesetekből származó sérülésektől.

A legjellemzőbb ilyen holmik: