Motorkerékpár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Túramotorkerékpárok

Motorkerékpár (hagyományos becenevén motorbicikli vagy egyszerűen motor), egynyomtávú, kétkerekű motoros közlekedési eszköz. Különböző célokra – így pl. hosszútávú utazásra, sűrű városi forgalomra, cirkálásra, versenyzésre és terepre – eltérő modellek alkalmasak. A világ számos pontján a motorozás a közlekedés legmegfizethetőbb formája, a motor a leghétköznapibb motorizált közlekedési eszköz.[1][2] Világszerte kb. 200 millió darab van használatban[3] beleértve a mopedeket, a robogókat és más géperővel hajtott két- és háromkerekűeket.

A két kerék egy sorban van. A magasabb sebességeknél a motorkerékpár a giroszkóp effektus miatt nem dől el.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A Daimler-Maybach Reitwagen egy replikája.

Az első motorkerékpárt a német Gottlieb Daimler és Wilhelm Maybach tervezte és építette 1885-ben Bad Cannstattban (1905-től Stuttgart egyik kerülete). Egyúttal ez volt az első belső égésű motorral hajtott jármű a világon. Járművüket Reitwagennek nevezték ("reiten" jelentése németül "lovagolni").


[szerkesztés] Motorkerékpárok stabilitási problémái

A motorkerékpároknak három féle stabilitási problémájuk lehet:

  • Az eldőlés jól ismert jelenség alacsony sebességeknél, és könnyű elkerülni egy kicsit gyorsabb sebességgel.
  • A remegés (AVI file) az első kerék magas frekvenciájú (7-9 Hz) oszcillációja. Gyakran viszonylag veszélytelen, de idegesítő. Ez mérsékelt sebességeknél jelenhet meg.
  • A lengés (AVI file) a teljes jármű alacsony frekvenciájú (2-3 Hz) oszcillációja. Nagyobb sebességeknél instabillá válhat végzetes következményekkel.

A kutatások az alábbiakat tudták mondani a témáról eddig:

  • A lengő oszcillációk tompulnak ha a vezető csökkenti a gördülési szöget.
  • A kerék karakterisztika és a keréknyomás fontos változói a motor viselkedésének nagy sebességnél.
  • A stabilitás nézőpontjából kívánatos az odalirányú merevséget a lehetséges mértékben növelni, és lehetséges hogy a hátső keretnél létezik optimuma a torziós merevségnek.
  • Az oldalirányú merevség szokásos szintjei a kerék orsónál jelentősen rontják a remegési módú csillapítást, a remegési frekvencia jelentős módosítása mellett, és enyhén csökkentik a lengési mód csillapítását is nagy sebességeknél.
  • Az oldalirányú torzításnak a lehetséges mértékben ellen kell állni, az első villa torziós tengelyének a lehetőség szerint alacsonyra való állításával.
  • Az lengés csillapításában a legnagyobb szerepe a hátsó kerék kanyarodási és kerékdőlési merevségének és relaxációs hosszának van, és az első kerék hasonló paramétereinek kevésbé.
  • Többek között a merev vázak, a hosszú kerékalap, a hosszú nyom és a lapos kormányszög növeli az lengési módú csillapítást.
  • A hátsó lengéscsillapító legyengült csillapítása, a hátsó terhelés és a megnövekvő sebesség erősíti kenyarodáskor az lengési tendenciákat.
  • A hátsó terhelést viselő szerkezet megfelelő merevsége és csillapításai sikeresen csillapíthatják az lengési és remegési oszcillációkat.

[szerkesztés] Forrás

  1. ^ Hiroko Nakata. „Motorcycle makers battle it out in Vietnam”, Japan Times, 2008. október 8. (Hozzáférés ideje: 2009. március 11.) (angol nyelvű) 
  2. ^ Alexei Barrionuevo. „That Roar in the Jungle Is 15,000 Motorbikes”, The New York Times, 2008. november 3. (Hozzáférés ideje: 2009. március 11.) (angol nyelvű) 
  3. ^ "Fuel Cell Powered Motorcycles", Journal of the Society of Automotive Engineers of Japan 60 (1): 90-93, 2006, ISSN 0385-7298, <http://sciencelinks.jp/j-east/article/200603/000020060306A0040069.php>

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Motorkerékpár témájú médiaállományokat.