KRESZ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sebességkorlátozást jelző tábla

A KRESZ a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása[1] szavakból összeállított mozaikszó. A KRESZ voltaképpen egy rendeletbe foglalt szabálygyűjtemény, jogi nevén az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, mely „a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza”. 1988 óta a közlekedés legalapvetőbb szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza.

A KRESZ története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közúti forgalom rendjét már a 19. században is igyekeztek meghatározni. Az első magyar KRESZ-nek egy 1910-ben született belügyminiszteri rendeletet tekintünk. A közúti forgalom sebességét a két világháború között rendkívül alacsonyan határozták meg. 1910 óta a személyautók belterületi menetsebessége maximum 25 km/óra lehetett. 1931-tól az autóbuszoknak megengedték, hogy lakott területen - ha az útviszonyok megengedik - a korábbi 12 km/óra helyett 40 km/óra sebességgel közlekedjenek, 1954-től lakott területen kívül autóbusz már akár 60 km/óra sebességgel is közlekedhetett. A személyautók legnagyobb sebességét viszont nem korlátozták. Az 1974-es KRESZ szerint a személyautók autópályán maximum 120, egyéb úton 100 km/óra sebességgel közlekedhettek.

Az állam már az 1920-as években igyekezett a közúti forgalom környezeti ártalmait, veszélyességét mérsékelni, 1926-ban először született rendelet a gyermekek védelmére az utcai forgalomban. Az 1930-ban bevezetett új KRESZ értelmében a tehergépkocsikat és autóbuszokat kötelező visszapillantó tükörrel felszerelni. 1935-től a gépjárművezetőknek a városokban csak a kézi kürt hangjánál nem erősebb, ún. tompított villanykürtöt volt szabad használni. A KRESZ a motorkerékpárokra is számos szabályt hozott létre.

A két háború között a forgalmi rend legnagyobb változását a jobbra hajtás (vagy jobbra tartás) bevezetése jelentette. Vidéken 1941. július 6-tól, Budapesten november 9-től lépett életbe a jobbra hajts. A fővárosban az új közlekedési rend bevezetésének halasztását az irányító- és jelzőberendezések átszerelése, a megállóhelyek átépítése, az autóbuszok átalakítása, tehát a fejlettebb közlekedési infrastruktúra indokolta.

A KRESZ, a technikai kultúra fejlődése és az emberi szokások változása között szoros összefüggés van.

Az újabb és újabb eszközök elterjedése erősen befolyásolja a KRESZ fejlődését. A KRESZ több éves késéssel követi a megváltozott szokásokat. Ezt példázza például a mobiltelefonok sorsa: a járművezetőknek mobiltelefont csak 1998 óta nem szabad kézben tartva használni.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közlekedés, hírközlés, vízügy. Múlt és jelen. CD-ROM.
  • Medveczki Ágnes: A budapesti városi forgalom szabályozásának kialakulása. Közlekedési Múzeum évkönyve. Bp, 1974.
  • A módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]