Boeing 767
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Boeing 767 hosszútávú, szélestörzsű, kéthajtóműves amerikai utasszállító repülőgép. A Boeing vállalat gyártja 1982-es forgalomba állítása óta. A repülőgép 3 típusa a -200-as, 300-as és 400-as, amelyek háromosztályos elrendezésben 181–245 utast szállíthatnak 9 400–12 200 kilométerre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A legnagyobb amerikai repülőgépgyár, a Boeing 1978-ban jelentette be egy teljesen új repülőgépcsalád kifejlesztését, amelyhez felhasználták a technika fejlődésében elért legújabb eredményeket. A család egyidejűleg tervezett és épített két első típusából a szélesebb törzsű, nagyobb befogadóképességű 767-es készült el először (a másik a 757-es volt). Az Airbus A310 vetélytársának szánták, ezért a két rivális repülőgép meglehetősen hasonlít is egymásra. A nyilazott szárnyak alatt helyezkedik el a két nagy átmérőjű és csendes, kis fogyasztású gázturbinás sugárhajtómű. A vezérsíkok elrendezése hagyományos. Az utasok gyors ki- és beszállására a törzs mindkét oldalán találhatók ajtók, amelyeknek különösen azokon a repülőtereken veszik hasznát, ahol az épülettel szemben parkoló repülőgép orr-részét mindkét oldalon elérik az utasfolyosók. A két új repülőgéptípus gyártásának elkezdése a bevált régebbi típusok folytatása mellett túl nagy feladat lett volna a Boeing számára. Ezért versenytársainak módszerét átvéve, a részegységek gyártására bedolgozók széles körét alkalmazta. Az amerikai üzemeken kívül szerepet kaptak japán, kanadai és olasz cégek is. Első típusváltozata a 767–200, amit 1982-ben kapott meg az első megrendelő, az United Airlines. 1984-ben jelent meg a 767–200ER, amelyet először az El Al kapott meg. 1986-ban január 14-én repült először a 767–300 Japan Airlines színeiben. Egy évvel később, 1987-ben kezdték el gyártani a 767–300ER típust, első megrendelője az American Airlines volt. Ennek teherszállító változata a 767–300F. 1997-ben rendelte meg a Delta Airlines és a Continental a 767–400ER változatot a kiöregedett Lockheed L–1011 TriStar és a Douglas DC–10-es gépek felváltására. 16 db-ot a Continental, 21-et a Delta Airlines vásárolt, a gépeket 2006 szeptemberében adták át.
[szerkesztés] Típusok
[szerkesztés] 767-200
A 767-es első modelljét 1978-ban indították útjára. Első üzemeltetője a United Airlines volt 1982-ben. A -200-ast főként interkontinentális és transzkontinentális járatokon használják, mint például a New York-Los Angeles útvonalon. Legjellemzőbb elrendezésében 181 utast tud szállítani 3, vagy 224 utast 2 osztályon. Minden 767-200-as modell legfelsőbb szállítási kapacitása 255 fő, a kijáratok elhelyezkedése miatt.
A 767-200ER az alapváltozat bővített hatáskörű típusa, amelyet az El Al állított szolgálatba 1984-ben.
