Hívójel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hívójel (angolul: callsign) a távközlésben használatos fogalom, egy rádióállomás egyedi azonosító jele. Minden regisztrált rádióállomás rendelkezik hívójellel.

A hívójelek kiosztásának alapelveit a Nemzetközi Távközlési Egyesület által kiadott Rádiószabályzat (Radio Regulations, RR) fekteti le. A Rádiószabályzat és a hatályos magyar törvények alapján a hívójeleket Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adja ki.

A hívójel első tagja a prefix. A prefix a hívójel első két (egyes esetekben egy) karaktere, vagy a hívójel számokat is tartalmazó részének végéig tartó karaktersorozat. A hazai hatóság által kiadható prefixeket a Nemzetközi Távközlési Egyesület határozza meg. A prefix így az állomás honosságát is megadja.

Magyarországon használatos prefixek:

  • HA (HA0-HA9; HAA-HAZ)
  • HG (HG0-HG9; HGA-HGZ)

A hívójel prefix utáni része a suffix. A suffix az állomás egyedi azonosítását szolgálja.

A földi telepítésű (nem amatőr) állomások hívójele 3, a vízijárműveké 4, a légijárműveké 5 karakteres. Az amatőr rádióforgalmazásban a versenyállomások 4, a többi állomás legalább 5, legfeljebb 7 karakterből álló hívójellel rendelkezik.

Mivel a rádióállomások azonosítója ritkán változik, ezért a víziközlekedésben, tengeri mozgószolgálatban a kommunikáció során a sokszor nehezen kiejthető vagy félreérthető hajónév helyett elterjedten használják. A légijárművek esetében a hívójel és a lajstromjel általában megegyezik (de ebben országonkénti eltérések előfordulhatnak).

Légiközlekedési vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A légiközlekedésben a hívójel képzése eltérő lehet. A menetrendszerű forgalomban közlekedő járatok és a földi irányítás között a kommunikáció különleges hívójellel történik. A hívójel első része (a prefix) a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által kiadott légitársaság-azonosító, míg a suffix a járat azonosítója, ami általában a járatszám. A hívójel tartalmazhat a repülés szempontjából fontos kiegészítést is: a heavy szó jelöli például a 136 tonnánál (azaz 300 000 fontnál) nagyobb tömegű, különösen nagy turbulenciát keltő gépeket.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A magyar lobogó alatt hajózó Odysseus iskolahajó hívójele: HGGH
  • A spliti parti rádióállomás hívójele: 9AS
  • A magyar Li-2 hívójele: HALIX
  • Dr. Tolnai János amatőr hívójele: HA5LQ
  • Csokonai Vitéz Mihály halálának 200. évfordulóján üzemeltetett speciális állomás hívójele: HA200CVM
  • A British Airways BA0085 számú, London és Vancouver között közlekedő járatának hívójele (amennyiben Boeing 747-es géppel repülik): Speedbird 85 heavy
  • Az első magyar műhold, a Masat–1 hívójele: HA5MASAT

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Tolnai János: Rádióamatőr tananyag, 2006. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  • Juhász Tamás. A GMDSS kommunikáció alapjai (2009)