KC–135 Stratotanker

KC–135 Stratotanker
Amerikai K-135 Stratotanker (felül) F–22 Raptor utántöltése közben
Funkció	Légi utántöltő repülőgép
Gyártó	Boeing
Személyzet	3 vagy 4 fő
Első felszállás	1956. augusztus 17.
Szolgálatba állítás	1957. június
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Hossz	41,53 m m
Fesztáv	39,88 m m
Magasság	12,70 m m
Szárnyfelület	226 m² m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	44 663 kg kg
Max. felszállótömeg	146 000 kg kg
Hajtómű
Hajtómű	KC–135E: 4 db Pratt & Whitney TF33-102 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű KC135–R/T: 4 db CFMI CFM56 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű (sugárfordító nélkül)
Tolóerő	KC–135E: 4×80 kN KC135–R/T: 4×96 kN
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Max. sebesség	933 km/h
Legnagyobb repülési magasság	15 200 m
Emelkedőképesség	1490 m/perc
Háromnézeti rajz
A KC–135 Stratotanker háromnézeti rajza

A KC–135 Stratotanker légi utántöltő repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki az 1950-es években, a Boeing 707 utasszállító repülőgép átalakításával, mert az akkor szolgálatban álló, légcsavaros utántöltő repülőgépek, mint a KB–50, túl lassúak voltak az Amerikai Légierő sugárhajtású vadászrepülőgépeinek és bombázó repülőgépeinek utántöltéséhez. A repülőgépeket az 1980-as évek elején korszerűsítették, a sokkal alacsonyabb fogyasztású és károsanyag-kibocsátású CFM–56 kétáramú gázturbinás sugárhajtóműveket építették be. A gyártó országon kívül Franciaország, Törökország és Szingapúr légiereje vásárolta meg a repülőgépeket. Több más ország légiereje (például Izrael, Dél-Afrika) eredetileg szállító repülőgépnek épült Boeing 707-es repülőgépeket alakított át légi utántöltővé, a KC–135-höz nagyon hasonló kialakítással. A repülőgépet az Amerikai Légierő több más feladatkörben alkalmazza, legismertebb az RC–135 és az E–8 JSTARS felderítőváltozatok és az E–3 Sentry légtérellenőrző repülőgép.

A repülőgép napjainkban is szolgálatban áll, váltótípusa az Airbus A330-ból kifejlesztett KC–45 lesz.