Turistajelzések Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A turistajelzések térképen vagy a természetben a turistautak azonosítására ill. végigkövetésére, tájékozódásra szolgáló jelzés. A Magyarországon használatos turistajelzés-rendszert 1930-ban dolgozták ki.

Fő jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A jelzést a színe és jelzéskódja alapján lehet azonosítani.
  • A turistatérképeken a turistautakat kétféleképpen ábrázolhatják:
    • Folyamatos piros vonallal, ami mellett betű (K, P, S, Z) jelzi a színét. (Ez az elterjedtebb jelölés.)
    • Színes vonallal.
  • A térképeken az út színjelzését és jelzéskódját piros betűvel az útvonal mellé írják (például Z-).
  • A természetben a jelzéseket jól látható tereptárgyakra (fa, kerítés, kő) festik fel, ott a színjelzést – a térképpel ellentétben – a felfestés színe mutatja.

Szabványos jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színjelzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontossági sorrendben:

Turistajelzés Magyarország kék.svg kék
Turistajelzés Magyarország Piros.svg piros
Turistajelzés Magyarország sárga.svg sárga
Turistajelzés Magyarország zöld.svg zöld

Jelzéskódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turistajelzés Magyarország Piros.svg

Sáv jelzés a fontosabb kiindulási pontoktól (pl. vasút, villamos, hajó és autóbusz állomásoktól, ill. megállóhelyektől) más hasonlóan fontos pontokig terjedő és a hegységeken (tájegységeken) keresztül vezető turistautak jelzésére szolgálnak. Ezek közül:

  • a kék sávjelzést az országos jelentőségű, több tájegységen, hegységeken, de legalább egy hegységen átvezető utak jelzésére (Országos Kéktúra, Kohász Kék, Bükki Kék, Börzsönyi Kék, Balatoni Kék),
  • a piros sávjelzést több hegységen, de legalább egy hegységen átvezető utak jelzésére (pl. Közép-dunántúli Piros, Dél-Dunántúli Piros Túra, Rákóczi turistaút),
  • a sárga és a zöld sávjelzést pedig (az ún. Északi Zöld kivételével) az előbbieken kívül, helyi jelentőségű, hegységi vándorutak jelzésére alkalmazzák (pl. a bükki Jubileumi Körtúra, Mecseki Zöldtúra).
Turistajelzés Magyarország kereszt.svg

Kereszt jelzés olyan átkötő vagy összekötő (ill. rövidítő) utat jelez, amely általában sávjelzéstől sávjelzésig vezet (pl. Márianosztra - Nagyirtás - Kisirtás P+). Ezt a fajta jelzést valamely sávjelzésből kiágazó és valamilyen fontosabb ponthoz (pl. állomáshoz vagy megállóhelyhez) vezető útjelzésére is alkalmazhatják (pl. Kóspallag - Szokolya, kisvasút v.m. K+).

Turistajelzés Magyarország négyzet.svg

Négyzet jelzés általában a sávjelzésekből kiinduló és szálláshelyre, lakott településre vezető, ill. az azoktól jövő utakat jelöli (pl. Nagybörzsöny - Nagy-hideg-hegy th. K□). Ezt a fajta jelzést is alkalmazzák valamely sávjelzésből kiágazó és valamilyen fontosabb ponthoz (pl.állomáshoz vagy megállóhelyhez) vezető útjelzésére is (Ha a leágazás 2km-nél hosszabb, ezt szöveges táblával jelölni kell.) (pl. Bükk-tető, S - Nagybarca S□).

Turistajelzés Magyarország kör.svg

Kör jelzés forrásokhoz (kutakhoz, ill. egyéb ivóvízvételi helyhez) vezető, ill. az azoktól jövő rövid (legfejebb 2km) utakat jelöl. Ez a jelzés is többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki. (pl. Mátrafüred, Kalló-völgy - Rákóczi-forrás PO).

Turistajelzés Magyarország háromszög.svg

Háromszög jelzéssel a hegytetőkre (csúcsokra), kilátópontokhoz (kilátótornyokhoz) vezető utakat jelölik.(Ha a leágazás 2km-nél hosszabb, ezt szöveges táblával jelölni kell.) Ez a jelzés is rendszerint más jelzésből indul ki (pl. Dömös, Szentfa kápolna - Vadálló-kövek - Prédikálószék - Király-kút PΔ).

Turistajelzés Magyarország L.svg

L alakú jelzés a romokhoz, műemlékekhez, földvársáncokhoz vezető, ill. az azoktól jövő rövid (legfejebb 2km)utakat jelzi. Ez a jelzés is rendszerint más, azonos színű jelzésből indul ki (pl. Drégelyvárnál PL, ill. Bükkszentlászló - Nagy-sánc SL).

Turistajelzés Magyarország barlang.svg

Omega jelzéssel a barlangokhoz vezető rövid (legfejebb 2km) utakat jelölik. Ez a jelzés is többnyire más, azonos színű jelzésből indul ki (pl. Nagymaros, Szent-Mihály-hegy S - Remete-bg. SΩ).

Turistajelzés Magyarország körséta.svg

Körséta jelzéssel rövidebb kirándulásokra alkalmas, a kiindulópontba (pl. parkolóhely) jelzésváltás nélkül visszavezető útvonalakat jelölik (pl. Dobogókő környékén P ill. K körséta jelzések).

Terepen a kör és négyzet jelzések egyaránt lehetnek üresek (lásd a fenti képen) vagy kitöltöttek.

A négyzet, a kör, az omega, és az L jelzéseket leágazó jelzéseknek nevezzük, közülük általában csak a négyzet jelzéseknél fordul elő a 2 km-nél hosszabb útvonal.

A négyféle színt és a nyolcféle jelzésalakot figyelembe véve összesen 32 féle jelzés lehetséges.

Az egyik legfőbb szervező elv, hogy a színek (és alakzatok) az útvonalak megkülönböztetését segítsék elő. Két azonos jelzésű út ne találkozzon, egy jelzés lehetőleg ne ágazzon el (ezért lett átfestve K +-re a Kohász Kéktúra egy része Upponynál).

A túramozgalmi igazolóhelyhez vezető leágazásokhoz "pecsét" jelet szoktak festeni.

A fő jelzésekhez sorolandó új jelzések a következők: "függőleges kettős sáv" (MSSZ) és "kerékpáros" (KEF).

A jelzések méretei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelzések szembetűnőbbé tétele céljából a színes ábrákat fehér, fekvő téglalap alakú alapra festik. A fehér alap mérete 12x10 cm. Szükség esetén a rendesnél nagyobb jelzéseket is alkalmaznak, amelyeknek fehér alapja 13x18, 18x24 cm méretű. Az ezen belül alkalmazandó jelzések méretei is ennek megfelelően nagyobbodnak. Ilyen nagy méretű jelzések alkalmazandók olyan helyeken, ahol a jelzések csak egymástól nagyobb távolságra helyezhetők el (pl. tisztásokon, réteken, mezőn, legelőkön, tarvágásokon és ritkás ligeteken átvezető utak mentén).

A jelzések elhelyezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kék jelzés felfestése fára

Mivel az útjelzések nem a gyakorlott túravezetőknek, hanem minden természetkedvelő részére készülnek, a jelzések elhelyezésél fő szempont volt, hogy bárki biztosan elérje úticélját.

Alapvető szabály, hogy a jelzések mindkét haladási irányból jól láthatók legyenek. E követelmény elérése céljából a jelzéseket - a lehetőséghez képest - nem az utakkal párhuzamosan, hanem általában (lejtőkön mindig) azokra hozzávetőlegesen merőlegesen (45-80°) szokták a rendelkezésre álló tereptárgyakra (fák, sziklák, oszlopok stb.) elhelyezni, mégpedig a tárgyak mindkét haladási irányba eső oldalán, de nem feltétlenül mindig ugyanannak a tereptárgynak két oldalán. A jelzéseket lehetőleg 20 cm vagy annál nagyobb átmérőjű, sima kérgű (bükk, gyertyán, fenyő), nem mohás, gombás, hanem egészséges, élő (!) fákon helyezik el, mégpedig általában valamivel a szemmagasság fölött, a járásszinthez képest kb. 1,8 - 2,2 m magasságban. Az átlagosnál jóval magasabban szokták a jelzéseket elhelyezni olyan helyeken, ahol a szándékos rongálással lehet számolni, valamint ahol az egymástól nagyobb távolságra elhelyezett jelzések könnyebb felismerhetőségét kell ilyen módon biztosítani.

Fátlan utak mentén a jelzéseket a távbeszélő-, villanyoszlopokon, ill. azok beton lábazatán, út menti köveken vagy sima felületű sziklákon helyezik el.

Olyan esetben, amikor a jelzés kellő sűrűségét megfelelő tereptárgyak hiányában nem lehet biztosítani (pl. réteken, mezőkön stb.) póznás jelzéseket alkalmaznak. Erre a célra kb. 3 m hosszú póznákat ástak a talajba 50 cm mélyen. A póznák végére az erőszakos elfordítás vagy kihúzás megakadályozására keresztfát vagy keresztlécet erősítettek.

A jelzések sűrűsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turistautak általában mindig valamilyen fontosabb közlekedési ponttól (pl. vasút, villamos, hajó, autóbusz állomástól, ill. megállóhelytől) indulnak, vagy pedig más jelzett utakból ágaznak ki. Az útjelzés mindkét esetben egy indító jelzéssel kezdődik. Az útvonal irányában 10 méteren belül található a második jelzés, amit behívó jelzésnek neveznek. Egy másik jelzést is elhelyeznek egy kissé messzebb a helyes útvonalon arra az esetre, ha a behívó jelzés megsemmisülne. Ezt a jelet megerősítő jelzésnek hívják. A hosszú, kereszteződés nélküli útvonalakra biztató jelzéseket helyeznek el.

Ilyen indító-behívó-megerősítő-biztató jelzéscsoportot szoktak alkalmazni turistautak kereszteződésében is. Az indító jelzés és az első biztató jelzés közötti távolság nem több 250 méternél.

Turistajelzés piros sáv nyíllal 01.gif
Turistajelzés piros sáv nyíllal 02.gif
Turistajelzés piros kereszt nyíllal 02.gif

A turistautak hajlásánál, törésénél a kanyar, ill. a törés külső, messzebbről jobban látható oldalát legalább két vagy három jelzéssel, illetve a követendő irányt jelző, ék alakú fehér alapú jelzéssel vagy kiegészítő nyíllal hangsúlyozzák.

Útelágazásoknál alkalmazandó jelzések tekintetében különbséget kell tenni az egyszerűbb és bonyolultabb útelágazások között.

  • Egyszerűbb útelágazásoknál (ún. útvilláknál), ill. olyan helyeken, ahol kétség merülhet fel aziránt, hogy az utat melyik irányban kell folytatni - de a turistaút azonos minőségű marad (pl. kiágazó kitaposott utak, vadcsapások stb. esetén) - az elágazás előtt és azt követően magán az úton 10-20 lépésnyire feltétlenül látható helyen figyelmeztetőjelzéseket kell elhelyezni.
  • Bonyolultabb útelágazásoknál, ahol nem két, hanem több irányban is lehetséges az utat folytatni, vagy ha a turistaút hirtelen éles szögben törik, ill. ha az út egy aránylag jó útról egy rosszabb minőségű útra tér, ún. "kaput" kell készíteni. Ez annyit jelent, hogy az új iránynak megfelelő út bejáratánál az úttól jobbra és balra, egy-egy jelzést kell elhelyezni. Ezenkívül a kapu után, kb. 10-20 lépésnyire, a kapuból már jóllátható helyen irányjelző behívó jelzést kell alkalmazni. Így a kapu a behívó jelzéssel együtt félreérthetetlenül jelzi a követendő utat.

Nem gyalogos turistajelzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A síutak jelzése: két függőleges, párhuzamos vonal(korábban X),

  • a kerékpáros jelzések: kék, piros, sárga zöld kerékpár piktogram,
  • a tanösvények jelzései: kék, piros, sárga, zöld átlós vonal, piros T jel ill. egyéb, a tanösvény jellegéhez illeszkedő szimbólum (sas, béka, gyík).

IVV túrák (Internationaler Volkssportverband Nemzetközi Népi Sportszövetség) Volkssportverband

Nem hivatalos turistajelzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária út[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tourist sign Mcrossed.svg

Mária út - „M” jelzés, Mariazelltől Csíksomlyóig vezető spirituális turistaút jelölése[1].

Egyéb jelzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

T Tanösvény – például a gyadai tanösvényen.

Egyéb erdei jelzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erdészeti jelzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • színes pontokkal jelölik ritkításkor a kivágandó fákat;
  • körben csík található egy erdőrész sarkán, szélének töréspontján álló fákon
  • TV betűk találhatók a természetvédelmi övezet határán.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Turistajelzések Magyarországon témájú médiaállományokat.