Dobogó-kő

Dobogó-kő
Magasság	700 m
Hely	Komárom-Esztergom megye, Pest megye
Hegység	Visegrádi-hegység
Elhelyezkedése
Dobogó-kő Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 11,82″, k. h. 18° 53′ 56,81″47.71995, 18.8991138889

Dobogókő
Közigazgatás
Település	Pilisszentkereszt
Népesség
Teljes népesség	133 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	7,0 km

A Dobogó-kő népszerű kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik, állandó lakosainak száma 133 fő (2001) +/-.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint Dobogó-kő egész területén szedhető parkolási díj. Kivételt képez ez alól a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány és a Dobogókői Sícentrum közös parkolója, ahol a síelők és a Zsindelyes Vendégház vendégei továbbra is ingyenesen parkolhatnak.

Fekvése

Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontján, a Balti-tenger szintje felett 700 méter magasan fekszik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágott völgyek vannak, például a Rám-szakadék.

Távolsága más hegycsúcsokhoz, légvonalban:

• Csóványos 25,7 km
• Misina 187,5 km
• Írott-kő 189,2 km
• Nagy-Milic 212,9 km

Barlangjai

• Szenteltvízmedencés-barlang
• Kilátós-barlang (Dömös)
• Mária-barlang (Dömös)

A Szer-kövek barlangjai:

• Ablakos-barlang (Dömös)
• Hideg-lyuk (Dömös)
• Kőtorony-alatti-barlang
• Ötlyukú-barlang

Története

A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. Dobogókőn épült az ország első hegyi menedékháza, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. Az egykori menedékház ma turistamúzeum.

Az 1920-as trianoni békeszerződést követően Dobogókőn jelölték ki és hozták létre 1923-ban a mai Magyarország első sípályáját, melyet jelenleg a Dobogókőért Alapítvány működtet.

Mivel a Dobogó-kői turizmusból befolyó pénzek nagy részét Pilisszentkereszt település fejlesztésére fordították, Dobogókőn 2002-ben népszavazást tartottak arról, hogy Esztergomhoz csatlakozzanak. A referendum eredményes volt, az 51 fő választásra jogosult többsége a királyváros mellett voksolt, de mivel nem sikerült megállapodni a pilisszentkereszti önkormányzattal, változás nem történt. További nehézséget jelent, hogy az Esztergomhoz való csatlakozás megyeváltást is jelentene. 2003-ban a Pest Megyei Önkormányzat nem támogatta a kezdeményezést, és a Parlamentre bízta a döntést. Várhatóan újabb népszavazást tartanak, ha a településrész lakossága eléri a 300 főt.

Vallás

Rám-hegy, Ferenczy-szikla

Egy ezoterikus nézet szerint Dobogókőn és környékén, a Pilisben található „a Föld szívcsakrája”, azaz „bolygónk dobogó szíve”, ami az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiával. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található; vezetőjük laoszi és kambodzsai lámákat és buddhista szerzeteseket is elvitt oda.

Az elmélet alátámasztására többek között egy hibásan a dalai lámának tulajdonított idézet szolgál: „A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén van.” Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ vezetője szerint – aki a láma hét magyarországi látogatása közül ötnek szervezője volt – a láma ilyet nem mondott; már csak azért sem, mert ilyen fogalom a buddhista filozófiában nem is létezik. A dalai láma legutóbbi magyarországi látogatásán egy erre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy még a kérdést is „az ostoba kérdések halmazához” sorolná, és ez is „egyfajta Magyarország-központúságú gondolkodást sugall”, „nem mondhatjuk el azt, hogy egy különleges csakra Magyarországon lenne”.

Megközelíthetősége

Dobogókő elérhető Budapest felől a 11-es főúton, a Pomáz–Pilisszentkereszt útvonalon, illetve Esztergom felől, Pilisszentlélek mellett elhaladva. Mindkét útvonalon Volánbusz távolsági autóbuszai teszik jól megközelíthetővé. Az esztergomi 9-es helyi járat végállomása Dobogókő. A helyen áthalad az Országos Kéktúra útvonala.

Turizmus

• Itt létesült 1898-ban az ország első, Eötvös Lorándról elnevezett turistaháza, amelyet 1906-ban kőépület váltott fel. Ma turistamúzeum (1983-ban nyílt meg).
• A téli sportokra különösen alkalmas területen már a két világháború között is sípálya működött, amely az elmúlt évtizedben komoly fejlesztéseken esett át.
• Téry-emlékmű – Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket (Christián Sándor műve, 1926).
• Siketek Szűz Mária-kegyhelye, a kilátó alatt.
• Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete: Zsindelyes Vendégház a sípályánál
• A Két bükkfa-nyeregtől nem messze, a Bund-forrás mellett található az Erdei Faházpanzió nevű panzió, turistaszállás és kínai-magyar étterem, amely korábban Shaolin falu néven működött.

Képgaléria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

  A csúcs télen

• 

  Téry Ödön emlékműve Dobogókőn

Hivatkozások

Külső hivatkozások

• Dobogókő Sícentrum (magyar, angol, német, szlovák)
• Dobogókőkirándulás.hu turisztikai oldal Dobogókőről, kirándulások szervezése a környéken (magyar, angol, német, szlovák)
• Dobogókőért Közhasznú Alapítvány
• Légi fotók Dobogókőről - épületek, kis felbontású képek
• Dobogókő Egyesület (magyar)
• Dobogókő.hu idegenforgalmi oldal (magyar)