Ausztrália turizmusa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sydney látképe

Ausztrália turizmusára jellemző, hogy Dél-Ausztrália és Új-Zéland kivételével a szubrégió a trópusi övben helyezkedik el, ami meghatározza turizmusának jellegét. A legfőbb vonzereje az üdülésre alkalmas tengerpartja, korallzátonyai és szigetei, a trópusi növényzet, a helyi aboriginal lakosság kultúrája és hagyományai. Növény és állatvilága is kiemelt vonzerőt jelent, mert kb. százmillió évvel ezelőtt az ausztráliai kőzetlemez elszakadt a többi kontinenstől. A növény és állatfajok konzerválódtak illetve specializálódtak.

Ausztrália több szempontból is különleges kontinens és ország egyben. A legkisebb területű kontinens, a legalacsonyabb fekvésű és a legszárazabb területű földrész (Egyharmada sivatag illetve félsivatag). A kontinens a legkülönlegesebb állat- és növényvilággal rendelkezik. (emu, kacsacsőrű emlős, kenguru, koala, eukaliptuszerdők) A küldő országoktól a legtávolabb fekszik. A távoli földrészen viszonylag kevés a turista, a látványosságok között nagy a távolság, ezért az átlagos tartózkodási idő hosszabb. Az utazások ezért a magasabb jövedelmű turistákhoz kapcsolódnak.

Turisztikai régiói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magas hegyekben hó is van

Több világörökségi színhellyel rendelkezik a kontinensnyi ország, amelyek egyben turisztikai vonzerőket is képeznek.

Északi part[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az északi trópusi part nedves trópusi éghajlattal rendelkezik. Ezért emberi letelepedésre nem a legalkalmasabb terület. Egyetlen nagyobb város Darwin keletkezett itt. A régió legjelentősebb vonzereje a Kakadu Nemzeti Park, ahol mangroveerdők, trópusi tengerpartok árapályterülete mellett, az őslakosság ősi sziklarajzai is kiemelt értéket képviselnek.

Nagy-Vízválasztó-hegység[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy korallzátony felülről

A szubtrópusi keleti part és a Nagy-Vízválasztó-hegység legismertebb vonzereje Földünk legnagyobb korall zátonya a Nagy-korallzátony. Ausztrália legkedveltebb partszakasza, üdülőterülete Brisbane környéke, az Aranypart (Gold Coast), és a Napfénypart (Sunshine Coast). Mindkét terület világhírű szörfparadicsom.[1]

Turisztikai célpontok:


  • Tasmánia szigetén található az utolsó mérsékelt övi esőerdő. Az érintetlen természetet védő nyugat-tasmániai nemzeti parkok is a világörökség részei.

Délnyugati területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wannerloi tengerpart

A délkeleti mediterrán éghajlat a tengerparti turizmusnak kedvez. Az itteni flóra és fauna illetve a sivatagi területek különleges értéket képviselnek, de a nagyobb népsűrűségű területektől való nagy távolság miatt még kihasználatlanok. Központja Perth.

Sivatagi zóna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eróziós felszín az Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Parkban

Az egész kontinens belő magját magában foglalja. Jellegzetesek a hatalmas artézi medencék, az időszakos vízfolyások (creek), amelyek legtöbbször elpárolognak a száraz területeken, vagy egy-egy sós tóba ömlenek. Ilyen az Eyre-tó. A sivatag legkönnyebben Adelaide irányából közelíthető meg.

Néhány fontosabb turisztikai célpont:

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Azoknak a turistáknak javasolt a Hepatitis B elleni védőoltás, akik bizonyos területekre utaznak Ausztráliában. Az ausztrál fertőzöttség alacsony szintű. Ez a védőoltás 1999 óta kötelező minden általános iskolásnak. Viszont kötelező a sárgaláz elleni oltóanyag beadása, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik.

A veszettség és egyéb állatbetegségek távoltartására minden beutazó kutya és macska a tulajdonos költségére igen alapos orvosi vizsgálatban részesül, többnyire 30 napos karantén kötelező, az oltási igazolás szükséges, de önmagában nem elegendő.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Megjegyzendő, hogy Ausztrália ezen vidékén mutatták ki a napsugárzás hatására kialakuló melanóma betegséget, ami a bőrrák legagresszívabb fajtája. Ennek hatására szigorú szabályokat vezettek be. Például törvény bünteti azokat a szülőket, akik a kisgyermekeiket a déli órákban a napon hagyják. Minden évszakban széles karimájú kalap, vagy napsapka, napszemüveg és napvédő krém használatát javasolják napsütésben való tartózkodásnál.
  2. Megjegyzendő, hogy mindkét város olimpiai város

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyuricza László: A turizmus nemzetközi földrajza (Budapest-Pécs, 2008) ISBN 978-963-7296-28-4
  • Hegedűs Ernő: Idegenforgalmi földrajz I. és II. (Budapesti Gazdasági Főiskola Idegenforgalmi Intézete, 2004) oktatási jegyzet

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrália turizmusa témájú médiaállományokat.