Tojás (gasztronómia és kultúra)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A tojás részei
A tojás részei

A tojás (elavult nevén mony[1]) egyetlen petesejtből és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll. A petesejt, illetve megtermékenyülés után a zigóta a tojás "sárgája", ezt a tápanyag raktárként működő tojásfehérje veszi körül. A tojást burkolatok védelmezik, amelynek fő alkotó eleme általában a mész. Ennek köznyelvi neve a tojáshéj.

A tojás mint emberi élelemforrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tyúktojás (egész, főtt)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 150 kcal   650 kJ
Szénhidrátok     1,12 g
Zsír 10,6 g
Fehérje 12,6 g
Víz 75 g
A-vitamin ekviv.  140 μg  16%
Tiamin (B1-vitamin)  0,66 mg   51%
Riboflavin (B2-vitamin)  0,5 mg   33%
Pantoténsav (B5-vitamin)  1,4 mg  28%
Folsav (B9-vitamin)  44 μg  11%
Kalcium  50 mg 5%
Vas  1,2 mg 10%
Magnézium  10 mg 3% 
Foszfor  172 mg 25%
Kálium  126 mg   3%
Cink  1,0 mg 10%
Kolin 225 mg
Koleszterin 424 mg
For edible portion only. Refuse: 12% (Shell)
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis

A tojás az emberiség létének hajnalától az egyik legjelentősebb táplálékforrás. Ennek oka, hogy általában könnyebben megszerezhető volt, mint például a hús. Tápértéke a húséval vetekszik mind fehérje, mind zsírtartalmát tekintve.

Az emberi étkezésben a tyúktojás fogyasztása a legelterjedtebb.

Az átlagos tyúktojás jellemzői

  1. Szabályosság: a tojás az egyik végén hegyesedő, a másik végén nem teljesen kerek, és nincs elnyúlva sem.
  2. Héjának a színe lehet fehér vagy barna, ami a minőséget a szakirodalom szerint nem befolyásolja.
  3. Méretek: a jó minőségű, közepes nagyságú tyúktojás súlya 50-60 gramm között van.
  4. Súlyarányok: átlagosan a tyúktojás külső fehér héja a súlyának 12 százalékát teszi ki, míg a fehérje 58, a sárgája 30 százalékát adja.
  5. Osztályozása: A tyúktojásokat méretük szerint hét osztályba sorolják, míg frisseségük szerint három (A, B, C) besorolás létezik. Az A minőségű tojás a legfrissebb, a C besorolású már csak ipari felhasználásra alkalmas.
  6. Vitamintartalma: a tojásban jelentős mennyiségű az A-, a B2, a D- és az E-vitamin-, valamint a karotintartalom. "A jó minőségű tojássárgájában egy felnőtt ember napi A-vitamin-szükségletének egyharmada halmozódik fel, D-vitamin-tartalma pedig a tőkehalmáj után a legnagyobb."[2]
Kémiai összetétele %-ban kifejezve:
  víz fehérje zsír cukrok ásványi
anyagok
Egész
beltartalmában
74,0 13,3 10,8 0,6 1,3
A fehérjében 86,0 12,2 0,2 0,8 1,0
A sárgájában 50,0 16,0 32,0 0,0 2,0

A kereskedelmi forgalomba kerülő tyúktojás jelzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baromfiudvar egy középkori kódexben
Baromfiudvar egy középkori kódexben
A szám a tyúk tartásának körülményeire utal, utána következik az országkód (Magyarországon HU)
  • 0 – "biotojás" – a tyúkokat hagyományosan tartották, és a takarmány is vegyszermentes volt
  • 1 – a tyúkokat hagyományosan tartották, ám esetenként gyógyszeres-vegyszeres táppal kezelték
  • 2 – csarnokban, mély alomban, rudakon tartott állatok, csőrlevágással
  • 3 – ipari körülmények között tartott tyúkok, csőrlevágott állatok, vegyszeres táppal és gyógyszerekkel etetve

[3] A tojás a kereskedelemben az egész világon hasonló módon, csomagolásban kerül forgalomba.

Tojásjárat

A tojás mint kultikus tárgy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tojás minden nemzet kultúrájában kiemelkedő jelentőséggel bír, a termékenységet, a megújuló életet szimbolizálja. Általában a tavaszhoz, a tavaszi napéjegyenlőséghez kötödő ünnepek idején előszeretettel használják a tojást ajándékozásra, díszítésre. A keresztyén kultúra is megőrizte a piros tojás használatát a húsvéti ünnepek során, a 12. századtól a parasztházaknál tojásszentelést tartottak. Mai napig elterjedt pl. Magyarországon is a tojás festése, ami egy kultikus cselekedet. [1]Az ortodox vallásban a halottkultuszban is szerepet játszik a tojás (a halottak sírjára teszik).

A tojáshoz fűződő hiedelmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tojás a kiskereskedelemben

A tavaszi hímestojás gyűjtéséhez kapcsolódó hiedelem a szaporodással, fajfenntartással kapcsolatos. A tojások a megszületendő életeket szimbolizálják. A hímestojásokat jóslásra is használták a ráfestett szimbólumok értelmezésével. A lakásban a barkaágakra akasztott kifújt hímes, festett tojások tojásfa néven ismeretesek. A népi hiedelem szerint fiatal házasoknak a tojásfa alatt csókolózni bőséges gyermekáldást jelent. „Egyes vidékeken a felszentelt tojást – a karácsonyi almához hasonlóan – annyi részre osztották, ahány tagja volt a családnak, hogy az összetartozók mindig mindenhonnan visszataláljanak egymáshoz.” [4] A magyar vidékeken is elterjedt patkolt tojásnak rontáselhárító hatást tulajdonítottak.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1999 őszétől a tojásnak október második péntekén világnapja van.
  • Az easter eggek (angol kifejezés a húsvéti tojásra) rejtett üzenetek vagy funkciók, melyeket filmekben, DVD-ken, könyvekben vagy CD-ken találhatunk meg.
  • Ha a tojást túl sokáig főzik, a benne található vas és kéntartalom miatt a sárgája zöldes bevonatot kap.[5]

Jó tanácsok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A tojást szellős, hűvös helyen érdemes tárolni még a hűtőszekrényben is. Megmosni csak közvetlenül felhasználás előtt szabad.
  • A nyers tojással készült ételek egészségesek a magasabb vitamintartalom miatt. Ennek ellenére óvakodjanak a nyers tojás fogyasztásától a kisgyermekek, a terhes nők, az idősek és a betegek.

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ’’Recept’’ Főszerkesztő: Csaba Emese: Gyógyító ételek, ártalmas ételek. Nyomdai előkészítés: Alinea Kft.,Bp. 1. magyar nyelvű kiadás. Budapest: Reader's Digest Kiadó Kft. 1996. ISBN 9638475234, ISBN 9789638475084  
  • ’’Recept’’ Dr.Fövényi József - Papp Rita: Cukorbetegek új diétáskönyve. 4. kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1998. ISBN 9632425049, ISBN 9789632425047   74. oldal

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rácz, J. (2000.). „Agármony és bakszakáll”. Magyar Nyelvőr 124 (1).  
  2. Patika Magazin
  3. F. Várkonyi Zsuzsa – Kalo Jenő – Popper Péter – Sári László: Gyors élet, lassú halál? A fogyasztói társadalom csapdái. Saxum Kiadó – Affarone, Budapest, 2007 ISBN 978-963-7168-92-5
  4. Tojás, sonka, locsolkodás - orvosiLexikon.hu
  5. 1001 Unbelievable Facts, p 154

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]