Karcag

Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye városa, a Nagykunság központja. A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a 100-as vasútvonal, azaz a Budapest-Záhony fővonal. A karcagi vasútállomásról indul a Karcag-Tiszafüred szárnyvonal, amely több üdülőkörzeti települést érint (Berekfürdő, Tiszafüred).

[szerkesztés] Megközelíthető

Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok – Püspökladány – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony) és a 103-as számú (Tiszafüred – Kunmadaras – Karcag) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Kisújszállás és Püspökladány állomások között, az utóbbin Karcag-Vásártér után található.

[szerkesztés] A név eredete

Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése: "Pusztai róka" - Korzak (Tud. név: Vulpes corsac)

[szerkesztés] Története

A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet – neve is Karcagújszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek. Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.

[szerkesztés] Kultúra

A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult például Csokonai Vitéz Mihály, Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.

[szerkesztés] Nevezetességek

A Zádor híd légifotója

Zádor-híd (1809, a hortobágyi Kilenclyukú híd „rokona”)
Református templom (késő barokk, 1789, átépítve a 19. század elején)
Györffy István Nagykun Múzeum (néprajz, az épület az 1830-as évekből)
Gótikus kápolnarom (15. század)
Nagykunsági Tájház
Izraelita templom ( 1996-tól újjítások kezdődtek és ma gyönyörű állapotban ragyog )
Kántor Sándor Fazekasház
Szélmalom (1858)

[szerkesztés] Gazdaság

öntözéses rizstermesztés,
élelmiszeripar,
híradástechnika,
üveggyár,
kerámiaipar,
földgázkitermelés.

[szerkesztés] Karcagon születtek

1724-ben Kováts Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse.
1884-ben Györffy István († 1939) etnográfus, az MTA tagja.
1890-ben Németh Gyula († 1976) nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1922), majd 1932-től rendes tagja.[1]
1927-ben Bodnár György Széchenyi-díjas irodalomtörténész,az irodalomtudomány doktora, a MTA Irodalomtudományi Intézete nyugalmazott igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzor emeritusa.
1937-ben Herskó Ferenc (Avram Hershko) orvos, professzor, kutató, a 2004. évi kémiai Nobel-díj három kitüntetettjének egyike [2]
1941-ben Csíkos Sándor színész, színházigazgató.
1946-ban Körmendi Lajos († 2005) író, újságíró, publicista, Jászkunság folyóirat főszerkesztője, szellemi organizátora volt Karcagnak, Berekfürdőnek, de az egész Nagykunságnak, Barbaricum-Magyarországnak.[3]