Karcag
| Karcag | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség | Karcagi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Dobos László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5300 | ||
| Körzethívószám | 59 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 20 527 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 55,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 368,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
Karcag város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Karcagi kistérség központja.
[szerkesztés] Fekvése
Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye városa, a Nagykunság központja. A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a Budapest-Záhony vasútvonal.
[szerkesztés] Városrészei
- Belváros
- Lakótelep
- Északi újtelep
- Fanzug
- Pernyészug
- Katolikus város
- Rétoldal
- Ipartelep (volt laktanya)
- Ipartelep
- Ipari Park
- Déli külváros
- Kisföldek
- Kertváros
[szerkesztés] Kertvárosi részek
- Tilalmas
- Sáfránylóger
- Nagyvénkert
- Kisvénkert
- Zugkert
- Zuglóger
- Tégláskert
- Komiszkert
- Paroskert
- Völgyeskert
- Kurtakert
- Rokkantkert
- Kertvárosi dűlő
- Magyarkai dűlő
[szerkesztés] Megközelítése
Közúton elérhető a 4-es főúton.
Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok–Püspökladány–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony) és a 103-as számú (Tiszafüred–Kunmadaras–Karcag) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Kisújszállás és Püspökladány állomások között, az utóbbin Karcag-Vásártér után található.
[szerkesztés] A név eredete
Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése: "Pusztai róka" - Korzak (Tud. név: Vulpes corsac)
[szerkesztés] Története
A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet – neve is Karcagújszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek. Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Kultúra
A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult például Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Zádor-híd (1809, a hortobágyi Kilenclyukú híd „rokona”)
- Református Nagytemplom (késő barokk, 1789, átépítve a 19. század elején)
- Györffy István Nagykun Múzeum (néprajz, az épület az 1830-as évekből)
- Gótikus kápolnarom (15. század)
- Nagykunsági Tájház
- Izraelita templom (1996 után felújították)
- Kántor Sándor Fazekasház
- Szélmalom (1858)
- Karcag Városi Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping
- Morgó csárda (a csárda pincéjében egy alagút található, amely Rózsa Sándor segítségére volt többször is)
- Római Katolikus Templom
- Patika múzeum
[szerkesztés] Autóbuszközlekedés
Autóbuszállomás: Karcag, Rákóczi u. 2.
[szerkesztés] Helyközi autóbuszjáratok
- 1 (Vasútállomás - Nagyvénkert - KÁTISZ)
- 1A (Vasútállomás - Autóbuszállomás - Kórház - Nagyvénkert)
- 2 (Autóbuszállomás - Kutatóintézet - Magyarka)
- 2A (Autóbuszállomás - Kutatóintézet)
- 3 (Vasútállomás - Autóbuszállomás - Nagyvénkert)
- 4 (Vasútállomás - Autóbuszállomás)
[szerkesztés] Oktatási intézmények
[szerkesztés] Óvodák,bölcsödék
- Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat (10db tag óvoda és 2db bölcsöde)
Székhely Táncsics krt. 17.
1. sz. Csokonai úti tagóvoda
2. sz. Jókai úti tagóvoda
3. sz. Kinizsi úti tagóvoda
4. sz. Körös úti tagóvoda
5. sz. Kuthen úti tagóvoda
6. sz. Szim tagóvoda
7. sz. Takács Péter úti tagóvoda
8. sz. Táncsics krt. 19. sz. tagóvoda
9. sz. Zöldfa úti tagóvoda
10. sz. Pedagógiai Szakszolgálat
[szerkesztés] Általános Iskolák
Karcagi Általános Iskolai Központ
- Kováts Mihály Tagiskola
- Györffy István Tagiskola
- Kiskulcsosi Tagiskola
Varró István Szakiskola, Szakközépiskola, Általános Iskola és Kollégium
- Arany János Tagiskola
Szent Pál Marista Általános Iskola
Nagykun Református Általános Iskola
[szerkesztés] Középiskolák
- Nagykun Református Gimnázium
- Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
- Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium
- Adu Csepel Vállalkozói Szakközép- és Szakiskola
[szerkesztés] Zeneiskola
- Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
- Laurusz Művészeti Iskola
[szerkesztés] Közművelődési intézmények
[szerkesztés] Könyvtárak
- Városi Csokonai Felnőtt Könyvtár
- Városi Csokonai Gyermek Könyvtár
[szerkesztés] Mozi
- Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ
[szerkesztés] Egészségügyi intézmények
[szerkesztés] Kórházak
- Kátai Gábor Kórház
- Háziorvosi Intézmény
[szerkesztés] Gyógyszertárak
- Alma Patika
- Berek Patika
- Betánia Gyógyszertár
- Kígyó Gyógyszertár
- Oroszlán Gyógyszertár
- Pingvin Patika
[szerkesztés] Sportlétesítmények
- Városi Sportcsarnok
- Ligeti Sporttelep
- Nagykun Református Gimnázium sportpálya
- Erdei tornapálya
[szerkesztés] Média
[szerkesztés] TV
- Karcag TV
- Mediátor TV
[szerkesztés] Rádió
[szerkesztés] Újság
- Karcagi Hírmondó
- Karcagi Szuperinfó
- Kunbörze
[szerkesztés] Internet
- infoKarcag
[szerkesztés] Gazdaság
- földgázkitermelés.
[szerkesztés] Karcagon születtek
- 1724-ben Kováts Mihály ezredes, az amerikai függetlenségi háború hőse.
- 1884-ben Györffy István († 1939) etnográfus, az MTA tagja.
- 1890-ben Németh Gyula († 1976) nyelvész, turkológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1922), majd 1932-től rendes tagja.[1]
- 1924-ben Czinege Lajos († 1998) hadseregtábornok, honvédelmi miniszter
- 1927-ben Bodnár György Széchenyi-díjas irodalomtörténész, az irodalomtudomány doktora, a MTA Irodalomtudományi Intézete nyugalmazott igazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzor emeritusa.
- 1932-ben Csákány Béla matematikus, egyetemi tanár
- 1937-ben Herskó Ferenc (Avram Hershko) orvos, professzor, kutató, a 2004. évi kémiai Nobel-díj három kitüntetettjének egyike [2]
- 1941-ben Csíkos Sándor színész, színházigazgató.
- 1946-ban Körmendi Lajos († 2005) író, újságíró, publicista, Jászkunság folyóirat főszerkesztője, szellemi organizátora volt Karcagnak, Berekfürdőnek, de az egész Nagykunságnak, Barbaricum-Magyarországnak. [3]
- 1963-ban Fazekas Sándor jelenlegi vidékfejlesztési miniszter
- 1965-ben Varga Mihály volt pénzügyminiszter, jelenleg a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a Fidesz politikusa.
- 1979-ben Márkus Judit színésznő.
- 1993-ban Talmács Márta szinkronszínész.
[szerkesztés] Karcagon éltek
[szerkesztés] Testvérvárosok
Bácskossuthfalva (Ómoravica), Szerbia (1994)
Mérke, Kazahsztán (1999)
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] További információk
- Karcag.lap.hu, a legnagyobb karcagi linkportál
- Térképkalauz: Karcag
- Légifotók a Zádor hídról
- A 2007-es kazahsztáni Kurultajon Bíró András Zsolt vezetésével részt vett expedíció fotója az ott megkoszorúzott Karcag batir síremlékéről
|
||||||||||
|
|||||||

