Németh Gyula (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Németh Gyula (Karcag, 1890. november 2.Karcag, 1976. december 14.) nemzetközi hírű magyar nyelvész, akadémikus és turkológus, az első török nyelvtan szerzője, amely ma is alapmű. Törökországban ma is nagy megbecsülésnek örvend. Az egyetlen ismert alán nyelvemlék azonosítója. Sebestyén Irén férje.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Tanulmányait mint az Eötvös Kollégium tagja 1909-től a budapesti tudományegyetemen végezte, 1913-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 19131914 között álami ösztöndíjjal a kieli és a berlini egyetemen tanult. 1915-ben magántanárrá képesítették, 1916-tól rendkívüli, 1918-tól rendes tanár lett a keleti nyelvek (1930-tól török filológiai és magyar őstörténeti) 1950-től a török filológiai tanszéken. 1922-től a MTA levelező, 1935-től rendes, 19411946 között igazgatósági tagja. 19501965 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója volt. 19201943 között szerkesztette a Kőrösi Csoma Archívumot, 1951-től az Acta Linguistica főszerkesztője; Gombocz Zoltánnal és Melich Jánossal szerkesztette A magyar nyelvtudomány kézikönyvét. 1965-ben ment nyugdíjba.

Fő kutatási területei: a török nyelvjárások és nyelvtörténet, a magyar őstörténet és a magyar nyelvtudomány kérdései.

Díjai [szerkesztés]

Művei [szerkesztés]

Legnagyobb hatású munkája 1930-ban megjelent könyve, A honfoglaló magyarság kialakulása. Mintegy 50 cikkben foglalkozott a korai magyar jövevényszavakkal és kultúrtörténeti vonatkozásaikkal.

Németh Gyula alapította 1920-ban a Kőrösi Csoma Társaságot.

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh Gyula (nyelvész) témájú médiaállományokat.