Németh Gyula (nyelvész)
Németh Gyula (Karcag, 1890. november 2. – Karcag, 1976. december 14.) nemzetközi hírű magyar nyelvész, akadémikus és turkológus, az első török nyelvtan szerzője, amely ma is alapmű. Törökországban ma is nagy megbecsülésnek örvend. Az egyetlen ismert alán nyelvemlék azonosítója. Sebestyén Irén férje.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Tanulmányait mint az Eötvös Kollégium tagja 1909-től a budapesti tudományegyetemen végezte, 1913-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1913–1914 között álami ösztöndíjjal a kieli és a berlini egyetemen tanult. 1915-ben magántanárrá képesítették, 1916-tól rendkívüli, 1918-tól rendes tanár lett a keleti nyelvek (1930-tól török filológiai és magyar őstörténeti) 1950-től a török filológiai tanszéken. 1922-től a MTA levelező, 1935-től rendes, 1941–1946 között igazgatósági tagja. 1950–1965 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója volt. 1920–1943 között szerkesztette a Kőrösi Csoma Archívumot, 1951-től az Acta Linguistica főszerkesztője; Gombocz Zoltánnal és Melich Jánossal szerkesztette A magyar nyelvtudomány kézikönyvét. 1965-ben ment nyugdíjba.
Fő kutatási területei: a török nyelvjárások és nyelvtörténet, a magyar őstörténet és a magyar nyelvtudomány kérdései.
Díjai [szerkesztés]
Művei [szerkesztés]
- Kumük tanulmányok (Budapest, 1911)
- Adalékok a török–mongol nyelvek hangtörténetéhez (Budapest, 1913)
- Kóborlások Kisázsiában (1913)
- Az ősjakut hangtan alapjai (1914)
- Türkisches Lesebuch mit Glossar (Berlin, 1916)
- Türkische Grammatik (Berlin–Lipcse, 1917)
- A régi magyar írás eredete (1917)
- Türkisches Übungsbuch für Anfänger (Berlin–Lipcse, 1917)
- Türkisch–deutsches Gesprächsbuch (Berlin–Lipcse, 1917)
- Akadémiánk és a keleti filológia (Budapest, 1928)
- A honfoglaló magyarság kialakulása (Budapest, 1930), 2. bővített, átdolgozott kiadás, közzéteszi: Berta Árpád, 1991
- A nagyszentmiklósi kincs feliratai (Budapest, 1932)
- A magyar rovásírás (Budapest, 1934)
- Thury József levelező tag emlékezete (1934)
- A magyar kereszténység kezdete (1940)
- Attila és hunjai (szerkesztő, társszerző, 1940, 1996 (hasonmás))
- Die türkischen Texte des Valentin Balassa (Budapest, 1953)
- Die Türken von Vidin (Budapest, 1965)
- Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren. «Acta Linguistica», t. 16 (1—2). (Budapest, 1966)
- Die türkische Sprache in Ungarn im XVII. Jahrhundert (Budapest-Amszterdam, 1970)
- Венгерские племенные названия у башкир//Археология и этнография Башкирии. Уфа, 1971.
- The runiform inscriptions from Nagy-Szent-Miklos and the runiform scripts of Eastern Europe. «Acta Linguistica», t.21 (1—2). Budapest, 1971)
- Gombocz Zoltán (Budapest, 1972)
- Törökök és magyarok 1–2. szerkesztette: Róna-Tas András, Kakuk Zsuzsa (1990)
Legnagyobb hatású munkája 1930-ban megjelent könyve, A honfoglaló magyarság kialakulása. Mintegy 50 cikkben foglalkozott a korai magyar jövevényszavakkal és kultúrtörténeti vonatkozásaikkal.
Németh Gyula alapította 1920-ban a Kőrösi Csoma Társaságot.
