Jászboldogháza

Jászboldogháza
Jászboldogháza címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség 2012-ig	Jászberényi
Jogállás	község
Polgármester	Szűcs Lajos (Fidesz)
Irányítószám	5144
Körzethívószám	57
Népesség
Teljes népesség	1649 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	29,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	55,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászboldogháza Pozíció Magyarország térképén
Jászboldogháza Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
é. sz. 47,37047°, k. h. 19,99752°47.37047, 19.99752
Jászboldogháza weboldala

Jászboldogháza község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése

Jász-Nagykun-Szolnok megye nyugati, a Jászság déli határán fekvő település. Jászberénytől kb. 15 km-re, délre fekszik. Szomszédos települések: Jánoshida (kb. 5 km), Tápiógyörgye (kb. 8 km).

Megközelíthetősége

Vasúton a MÁV 82-es számú, Hatvan–Szolnok közötti villamosított vonalán érhető el. Vasútállomása a Jászboldogháza–Jánoshida nevet viseli.

Közúton a 32-es főútról Jánoshida felől érhető el, illetve a Jászberény–Jászboldogháza közötti mellékúton, amit Imrédy útnak hívnak, mert Imrédy Béla építtette. Megközelíthető még a Tápiószele (311-es főút) - Tápiógyörgye–Jászboldogháza közötti úton is.

Önkormányzat

• Cím: 5144 Jászboldogháza, Rákóczi Ferenc utca 27.
• Tel.: 57/460-011
• Fax: 57/460-012
• E-mail: hivatal@jaszboldoghaza.hu
• Hivatalos honlap: www.jaszboldoghaza.hu
• Hivatalos újság: Boldogházi Hírek

Története

Régészeti leletekben főként a Csíkos nevű határrésze gazdag, ahol réz-, bronz-, szarmata- és népvándorlás kori tárgyak kerültek elő. Különösen jelentős volt a 251 síros avar temető feltárása.

A település nevét egy Mátyás korabeli oklevélen 1458-ban említik először, Boldoghaza néven. Majd olvashatjuk Bódogház /1550/, Boldogh Zallas /1567/, Boldogháza /1699/, Jászboldogháza /1960/ névalakokban is. Minden valószínűség szerint eredetileg is jász település volt, erre utal a Boldogszállás elnevezés is. Nevében a "Boldog" előtag az eddigi ismereteink szerint a "gazdag" személynévből keletkezett, a "-háza" utótag pedig a megtelepült életmódra utal. A hatvani szandzsák 1550-es összeírásakor 26 férfi lakost találtak a településen. 1567-ben pedig 14 gazda és 2 zsellércsalád lakta. Nem tudni pontosan mikor pusztult el a falu, de a későbbi összeírásokban már nem szerepel. 1667-ben említik újra, mint Berényhez tartozó pusztát.

A redemptio idején (1745-ben) Boldogházáért a megváltási összeget Jászberény fizette ki 8000 rajnai forint értékben.

A XVIII. században gyakran lakatlan, s csak legelőként használják. 1852-ben már ugyan vannak rajta tanyák, de állandó lakossága még hiányzik. Csak az 1850-es években, a tagosítás befejezésekor szaporodott meg a lakosság a pusztán. A változás csak az 1870-es évek után volt tapasztalható. A Hatvan -Szolnok közötti vasútvonal megépülése (1873) kedvezően hatott a település fejlődésére. A lakosság számának növekedése egészen a XX. század közepéig tartott, s ez a folyamat indította el a települést a fejlődés útján. Kialakult a tanyavilág öt központban (Csíkos, Tápió, Alsóboldogháza, Boldogháza, Sóshida), ahol iskolák, olvasókörök létesültek. Ezeken a területeken 500 családi házban körül belül 3000 ember élt. Az itt lakók 1946-ban döntöttek arról, hogy Boldogháza önállóvá válását kérik, melyet július 1-jei dátummal dr. Bibó István engedélyezett.

Ettől a kortól számítjuk település jelenkori történelmét.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Neve

A település neve az egykor „gazdag” értelemben használatos „boldog” melléknévből származik.

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 86%-a római katolikus. Református kb. 5%, görög katolikus vallású kb. 0,5%. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, illetve nem válaszolt kb. 8,5%.

• Római katolikus egyház: Az Egri Főegyházmegye (Egri Érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászapáti Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. Római katolikus plébániatemplomának titulusa: Szent Család.
• Református egyház: A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
• Evangélikus egyház: Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, Jászboldogháza evangélikus vallású lakosai a Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Lakosságszáma

• (1949): 2242 fő
• (1990): 1930 fő
• (2001): 1824 fő
• (2005): 1835 fő
• (2007): 1741 fő

Nevezetességei

• Fürdő
• Művelődési Ház
• Római katolikus (Szent Család-) templom: 1930-ban épült.
• Szent Vendel-szobor (iskolapark): Eredetileg 1935-ben készült. 2000-ben felújították.
• Szent Vendel-szobor: (Imrédy út), 1905-ben készült.
• Szent Vendel-szobor (csíkosi kövesút): szintén 1935-ben készült.
• Helytörténeti Gyűjtemény
• Második világháborús emlékmű: 1991-ben készítette Sebők Imre.

Sport

• A Jászboldogházi Sportegyesület 1962-ben alakult meg. Egykor labdarúgó-, sakk- és kézilabda-szakosztályt is működtetett. Jelenleg csak labdarúgó-szakosztálya van.
• Jászboldogházi Autósport Egyesület: 2008-ban jött létre.

Civil szervezetek

• Polgárőrség
• Nyugdíjasklub
• Faluvédő és Szépítő Egyesület
• Jászboldogházáról Elszármazottak Baráti Társasága
• Tűzoltó Egyesület
• Szent Vendel Társulat

Források

• Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4568-3
• Konkoly Béláné–Zrupkó Ferencné (szerk.): Jászboldogháza régen és ma, Jászboldogháza Község Önkormányzata, 1996. Évek könyve

Külső hivatkozások

• Jászboldogháza honlapja
• Jászboldogháza térképe