Tiszasas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszasas
Tiszasas címere
Tiszasas címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Kunszentmártoni
Jogállás község
Polgármester Gyói Gábor (Fidesz)[1]
Irányítószám 5474
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1024 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 35,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszasas (Magyarország)
Tiszasas
Tiszasas
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 49′ 23″, k. h. 20° 04′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 23″, k. h. 20° 04′ 48″
Tiszasas (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszasas
Tiszasas
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

Tiszasas község Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni kistérségében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszasas község a Tisza bal partján Csongrádtól 19 km-re északra, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Tiszazugban található.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokan úgy gondolják, hogy neve a madárnévből keletkezett, ám valójában a települést körülvevő sás szóból keletkezett. Tiszasás egy helyesírási hiba folytán vált Tiszasassá. Első írásos említése 1348-ból való, bár a régészeti leletek szerint jelentős Árpád-kori település volt itt. Az elmúlt évszázadokban Tiszasas olyan neves személyek birtoka volt, mint Kinizsi Pál, vagy a szolnoki vár kapitánya, Zay Ferenc. Egyhajós református temploma 1789-ben épült, késő barokk stílusban. A falu hangulatát meghatározzák a régi, tornácos, módos parasztházak, melyek közül sok épen megmaradt.

A falutól csupán néhány kilométerre kanyargó festői szépségű Tisza folyó és ártere a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része és igen kedvelt horgászhely. Sőt, az egyedül álló fövenyes szabad strandja révén egyre kedveltebb fürdőhely is.

A községi infrastruktúra teljesen kiépült az elmúlt években, erős alapot teremtve ezzel az elkövetkezendő esztendők fejlődésének. Tiszasast, előnyös földrajzi fekvése, könnyű megközelíthetősége, páratlan természeti értékei, és igen kedvező ingatlanárai méltán tehetik vonzóvá az ide érkező turisták, letelepedni vágyók és befektetők számára. A közeljövő fejlesztési elképzelései között szerepel a Falu-arborétum megvalósítása, illetve a település alatt rejlő termálkincs kiaknázása, amely teljesen új távlatokat nyitna nem csak a község, de az egész Tiszazug jövőjében.

A településen egy általános iskola és egy óvoda működik. Mindkét intézmény intézményfenntartó társulásba lépett a cserkeszőlői és a szelevényi iskolákkal és óvodákkal, így létrejött a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő-Szelevény-Tiszasas-Tiszainoka.

Tiszasas légifotója

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendelkezik egy tornacsarnokkal, amely a környéken egyedülálló.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]