Tiszasas
| Tiszasas | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Kistérség 2012-ig | Kunszentmártoni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gyói Gábor (Fidesz)[1] | ||
| Irányítószám | 5474 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1024 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 35,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 46,823°, k. h. 20,080° | |||
| é. sz. 46,823°, k. h. 20,080° | |||
Tiszasas község Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Tiszasas község a Tisza bal partján Csongrádtól 19 km-re északra, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Tiszazugban található.
Megközelíthető[szerkesztés]
- Vasúton a MÁV 146-os számú Kecskemét–Kunszentmárton vonalán érhető el. A vasútállomás Tiszaug és Csépa között található.
- Közúton a település Kecskemétről indulva a 44-es főúton könnyen megközelíthető a tiszaugi Tisza-hídon átkelve, Csongrád irányába haladva, illetve Kunszentmárton felől Csépán keresztülhaladva.
Története[szerkesztés]
Sokan úgy gondolják, hogy neve a madárnévből keletkezett, ám valójában a települést körülvevő sás szóból keletkezett. Tiszasás egy helyesírási hiba folytán vált Tiszasassá. Első írásos említése 1348-ból való, bár a régészeti leletek szerint jelentős Árpád-kori település volt itt. Az elmúlt évszázadokban Tiszasas olyan neves személyek birtoka volt, mint Kinizsi Pál, vagy a szolnoki vár kapitánya, Zay Ferenc. Egyhajós református temploma 1789-ben épült, késő barokk stílusban. A falu hangulatát meghatározzák a régi, tornácos, módos parasztházak, melyek közül sok épen megmaradt.
A falutól csupán néhány kilométerre kanyargó festői szépségű Tisza folyó és ártere a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része és igen kedvelt horgászhely. Sőt, az egyedül álló fövenyes szabad strandja révén egyre kedveltebb fürdőhely is.
A községi infrastruktúra teljesen kiépült az elmúlt években, erős alapot teremtve ezzel az elkövetkezendő esztendők fejlődésének. Tiszasast, előnyös földrajzi fekvése, könnyű megközelíthetősége, páratlan természeti értékei, és igen kedvező ingatlanárai méltán tehetik vonzóvá az ide érkező turisták, letelepedni vágyók és befektetők számára. A közeljövő fejlesztési elképzelései között szerepel a Falu-arborétum megvalósítása, illetve a település alatt rejlő termálkincs kiaknázása, amely teljesen új távlatokat nyitna nem csak a község, de az egész Tiszazug jövőjében.
A településen egy általános iskola és egy óvoda működik. Mindkét intézmény intézményfenntartó társulásba lépett a cserkeszőlői és a szelevényi iskolákkal és óvodákkal, így létrejött a Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Cserkeszőlő-Szelevény-Tiszasas-Tiszainoka.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
Rendelkezik egy tornacsarnokkal, amely a környéken egyedülálló.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tiszasas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
|||||||


